Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-468

44 i68. országos ülés 1909 deczember 21-én, kedden. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Ha pedig a kor­mány tagjai között a szolidaritás teljes, már enge­delmet kérek, akkor, a mikor a kormány tagjai, a nemzet virágai . . . Weresmarthy Miklós: Mákvirágai! Pilisy István : . . . hogy ők akkor ne birnának annyi erélylyel, annyi okossággal, annyi ügyes­séggel, mondjuk annyi ravaszsággal, hogy ö fel­ségének ezt a szolidaritást megmagyarázni ne tud­nák, ki ne tudták volna magukat ezen szolidaritás alapján, mint alkotmányos ministerium nevez­tetni, azt én nem vagyok képes elhinni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A kormány egyáltalában nem akar menni, de egyáltalában nem akarja magát kineveztetni, mert hiszen akkor valamivel több felelősséggel tar­tozna, mint igy. így ha valamit rosszul csinál, azt mondja : nem tartozom politikai felelősséggel, rosszul csinálom, mert valahogy csinálni kell, de engem felelősségre nem vonhatnak. Magam is érzem, hogy politikailag felelőtlen vagyok, tudom, hogy politikámat a képviselőház nem helyesli, menni akarnék, bár nem szeretnék, nem ereszte­nek, tehát maradok s ezért csinálom a dolgokat tovább, a hogy jól esik. (Derültség a szélsőbalol­dalon.) Czélzatosan maradni akar ez a kormány, (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) és pedig ugy, hogy kevesebb felelősséggel tartozzék, mint más alkotmányos kormány. Molnár Jenő: És több nyugdijat kapjon ! Pilisy István : Szerintem az is alkotmányellenes eljárása volt ennek a kormánynak, hogy Julius 9-én kineveztette me gát, s Julius 10-én itt bemutat­kozott s kérte, hogy a képviselőház üléseit napolja el, mig ő a kormányon marad, s megígérte, hogy mikor a képviselőház legelső ülését fogja tartani, azaz szeptember 26-án, hogy ő akkor itt mint lemondott ministerium fog megjelenni. Igaz, hogy a képviselőháznak az irányítása is a kormánynak egyik kötelessége és feladata, mert ha a kormány a kéjwiselőházat irányítani nem tudja, bizonyos, hogy a képviselőház lépten-nyomon megakadályoz­hatja őt működésében. De ha a képviselőházat ez a kormány annyira tudta irányítani, hogy bele­ment abba, hogy mikor nagyon sok dolgunk lett volna, hogy három hónapig ülést ne tartson, akkor birt annyi irányítási képességgel, hogy pél­dának okáért képes lett volna a választói törvény­javaslatot ez alatt a három hónapi szünet alatt tárgyaltatni, sőt letárgyaltatni is. Ép azon a napon, mikor a ministerelnök ur újbóli kineveztetését bejelentette és kérte a három hónapi elhalasztást, adtam be egy felirati indít­ványt, a melyet bátor leszek felolvasni. (Halljuk ! Halljuk!) Indítványom igy szólt: »Irjon fel a képviselőház ő felségéhez, a magyar királyhoz, és kérje, hogy az újonnan kinevezett koalicziós kormányt a legsürgősebben mentse fel és egy oly kormányt nevezzen ki, mely parlamenti több­ségre támaszkodva, a folyó állami ügyek elintézése mellett az általános választói törvényt haladék nélkül tető alá. juttatja, és az önálló magyar nemzeti banknak 1911 január 1-ére leendő felállítását törvényileg biztosítja, vagy legalább a képviselő­ház bankbizottságával együtt működve, annak felállithatását 191 l-re pénzügyileg is teljesen elő­készíti.* '! Ha ez a kormány a választói jog kérdésében szolidáris lett volna, — pedig szolidárisnak kellett lennie, mert hisz a kormányelnök ur bejelentése szerint csak a bankkérdésben volt közöttük el­térés — mondom, ha ennek a kormánynak tagjai között a választói törvényre nézve a szolidaritás meg volt, akkor nem volt szükséges a házat három hónapra elnapolni, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) mert nem kellett volna attól félnie, hogy nem lesz képes a képviselőházat e javaslat tárgyalá­sánál irányítani. Hiszen ennek a képviselőháznak óriási többsége az általános választói törvénynek hive, tehát ha az általános választói törvényre nézve is törvényjavaslatot nyújtottak volna be, illetőleg azt tárgyalták volna, akkor egészen szé­pen folyhatott volna az a tárgyalás, megalkot­hattuk volna a választási törvényt és azután annak megfelelőleg megkezdhettük volna az össze­írást. Ily körülmények között Ö felsége még olyan időben oszlathatta volna fel a házat és hív­hatott volna össze az uj parlamentet, hogy az az uj parlament még dönthetett volna a bankkérdés­ben és, a miután hiszem, hogy a nemzet feltét­lenül az önálló bank mellett nyilatkozott volna meg. Ez ellen akkor lehetetlen lett volna min­denféle áskálódás és nem lehetett volna kitérni az önálló bank felállítása elől. (Ugy van a széhő­baloldalon.) A mikor tehát a kormány az én indítványom­nak, a melynek napirendre tűzését is kértem, elodázását határozta el, illetőleg annak még indokolásra való kitűzését sem engedte meg akkor már határozottan az volt a czélja, hogy az önálló bank 1911 előtt megalkotható ne legyen. Hiszen nem a választói törvény ellen csinálta ezt, mert a választói törvényt — ha nem is olyan formában, mint a hogy én akarom — ők is meg akarják csinálni és ebben szolidarisak ; hanem ők igenis időt akartak rabolni, hogy azután technikai okokból ne csinálhassuk meg az önálló bankot 1911-re. A függetlenségi és 48-as j>árt nem ül fel a további biztatásnak, a további hitegetésnek, a hazudozásnak. Kmety Károly : Félév alatt meg lehet csinálni a bankot. Pilisy István : Még ma is van elég idő az önálló bankot megcsinálni, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) sőt tovább megyek, még arra is van idő, hogy a választási törvényt megcsináljuk. (Ugy van! a szélsőbaloladlon.) Hencz Károly: Az előbb egyhangúlag fogadtuk el az indítványt. Pilisy István : Van idő arra is, hogy az uj választások alapján összeülő parlament csinálja meg az önálló bankot, csak tessék az előkészítő munkálatokat paralel végezni, hogy ha az uj parla-

Next

/
Thumbnails
Contents