Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-468
44 i68. országos ülés 1909 deczember 21-én, kedden. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Ha pedig a kormány tagjai között a szolidaritás teljes, már engedelmet kérek, akkor, a mikor a kormány tagjai, a nemzet virágai . . . Weresmarthy Miklós: Mákvirágai! Pilisy István : . . . hogy ők akkor ne birnának annyi erélylyel, annyi okossággal, annyi ügyességgel, mondjuk annyi ravaszsággal, hogy ö felségének ezt a szolidaritást megmagyarázni ne tudnák, ki ne tudták volna magukat ezen szolidaritás alapján, mint alkotmányos ministerium neveztetni, azt én nem vagyok képes elhinni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A kormány egyáltalában nem akar menni, de egyáltalában nem akarja magát kineveztetni, mert hiszen akkor valamivel több felelősséggel tartozna, mint igy. így ha valamit rosszul csinál, azt mondja : nem tartozom politikai felelősséggel, rosszul csinálom, mert valahogy csinálni kell, de engem felelősségre nem vonhatnak. Magam is érzem, hogy politikailag felelőtlen vagyok, tudom, hogy politikámat a képviselőház nem helyesli, menni akarnék, bár nem szeretnék, nem eresztenek, tehát maradok s ezért csinálom a dolgokat tovább, a hogy jól esik. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Czélzatosan maradni akar ez a kormány, (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) és pedig ugy, hogy kevesebb felelősséggel tartozzék, mint más alkotmányos kormány. Molnár Jenő: És több nyugdijat kapjon ! Pilisy István : Szerintem az is alkotmányellenes eljárása volt ennek a kormánynak, hogy Julius 9-én kineveztette me gát, s Julius 10-én itt bemutatkozott s kérte, hogy a képviselőház üléseit napolja el, mig ő a kormányon marad, s megígérte, hogy mikor a képviselőház legelső ülését fogja tartani, azaz szeptember 26-án, hogy ő akkor itt mint lemondott ministerium fog megjelenni. Igaz, hogy a képviselőháznak az irányítása is a kormánynak egyik kötelessége és feladata, mert ha a kormány a kéjwiselőházat irányítani nem tudja, bizonyos, hogy a képviselőház lépten-nyomon megakadályozhatja őt működésében. De ha a képviselőházat ez a kormány annyira tudta irányítani, hogy belement abba, hogy mikor nagyon sok dolgunk lett volna, hogy három hónapig ülést ne tartson, akkor birt annyi irányítási képességgel, hogy példának okáért képes lett volna a választói törvényjavaslatot ez alatt a három hónapi szünet alatt tárgyaltatni, sőt letárgyaltatni is. Ép azon a napon, mikor a ministerelnök ur újbóli kineveztetését bejelentette és kérte a három hónapi elhalasztást, adtam be egy felirati indítványt, a melyet bátor leszek felolvasni. (Halljuk ! Halljuk!) Indítványom igy szólt: »Irjon fel a képviselőház ő felségéhez, a magyar királyhoz, és kérje, hogy az újonnan kinevezett koalicziós kormányt a legsürgősebben mentse fel és egy oly kormányt nevezzen ki, mely parlamenti többségre támaszkodva, a folyó állami ügyek elintézése mellett az általános választói törvényt haladék nélkül tető alá. juttatja, és az önálló magyar nemzeti banknak 1911 január 1-ére leendő felállítását törvényileg biztosítja, vagy legalább a képviselőház bankbizottságával együtt működve, annak felállithatását 191 l-re pénzügyileg is teljesen előkészíti.* '! Ha ez a kormány a választói jog kérdésében szolidáris lett volna, — pedig szolidárisnak kellett lennie, mert hisz a kormányelnök ur bejelentése szerint csak a bankkérdésben volt közöttük eltérés — mondom, ha ennek a kormánynak tagjai között a választói törvényre nézve a szolidaritás meg volt, akkor nem volt szükséges a házat három hónapra elnapolni, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) mert nem kellett volna attól félnie, hogy nem lesz képes a képviselőházat e javaslat tárgyalásánál irányítani. Hiszen ennek a képviselőháznak óriási többsége az általános választói törvénynek hive, tehát ha az általános választói törvényre nézve is törvényjavaslatot nyújtottak volna be, illetőleg azt tárgyalták volna, akkor egészen szépen folyhatott volna az a tárgyalás, megalkothattuk volna a választási törvényt és azután annak megfelelőleg megkezdhettük volna az összeírást. Ily körülmények között Ö felsége még olyan időben oszlathatta volna fel a házat és hívhatott volna össze az uj parlamentet, hogy az az uj parlament még dönthetett volna a bankkérdésben és, a miután hiszem, hogy a nemzet feltétlenül az önálló bank mellett nyilatkozott volna meg. Ez ellen akkor lehetetlen lett volna mindenféle áskálódás és nem lehetett volna kitérni az önálló bank felállítása elől. (Ugy van a széhőbaloldalon.) A mikor tehát a kormány az én indítványomnak, a melynek napirendre tűzését is kértem, elodázását határozta el, illetőleg annak még indokolásra való kitűzését sem engedte meg akkor már határozottan az volt a czélja, hogy az önálló bank 1911 előtt megalkotható ne legyen. Hiszen nem a választói törvény ellen csinálta ezt, mert a választói törvényt — ha nem is olyan formában, mint a hogy én akarom — ők is meg akarják csinálni és ebben szolidarisak ; hanem ők igenis időt akartak rabolni, hogy azután technikai okokból ne csinálhassuk meg az önálló bankot 1911-re. A függetlenségi és 48-as j>árt nem ül fel a további biztatásnak, a további hitegetésnek, a hazudozásnak. Kmety Károly : Félév alatt meg lehet csinálni a bankot. Pilisy István : Még ma is van elég idő az önálló bankot megcsinálni, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) sőt tovább megyek, még arra is van idő, hogy a választási törvényt megcsináljuk. (Ugy van! a szélsőbaloladlon.) Hencz Károly: Az előbb egyhangúlag fogadtuk el az indítványt. Pilisy István : Van idő arra is, hogy az uj választások alapján összeülő parlament csinálja meg az önálló bankot, csak tessék az előkészítő munkálatokat paralel végezni, hogy ha az uj parla-