Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-466

30 466, országos ülés 1909 deczembér 18-án, szombaton. A gazdasági válság közismert tény. Az utolsó két év a mezőgazdaság határozott hátrányával járt. Ha ehhez hozzá veszi az értekezlet, illetve a párt vezetőségének gyűlése, fentnevezettek e más­irányu gazdasági tevékenységének sikertelenségét, mely több küzdelmes esztendő kárbaveszett mun­kásságát jelenti, tiszta kéjéét nyert a szomorú helyzetről, melybe fentnevezetteket legelsősorban, de rajtuk kivül és közvetve száz és száz székely munkást belesodort egy igazán érthetetlen és helytelen kormányzati intézkedés, egy admi­nisztratív jellegű, de politikai tekintetből kiszámít­hatatlan horderővel biró állami szállítási szerződés megkötése. Egy égbekiáltó igazságtalanság érze­tével eltelve jutott az alulírottakból álló értekezlet e szomorú tények megállapitásához«. A jegyzőkönyv továbbá reám nézve még azt a bizonyítványt tartalmazza, hogy ez ügyben tel­jesen önzetlenül és kötelességemet teljesítve jár­tam el. En a magam részéről csak annyit óhajtok az előadottakhoz még hozzáfűzni, hogy Háromszék vármegye, ezen határszéli megye, a melynek lakossága igazán mindenkor hü fia volt a hazának és a mely szerencsétlen fekvése folytán annyira hátrányban van minden más vármegyével szem­ben, bármily néven nevezendő közgazdasági kér­désben valóban megérdemli, hogy az ne a köz­szállítási szabályzat rendelkezési értelmében lát­tassák el, hanem akár iparpártolási, akár kegyelmi kérdésnek tekintessék és a szerint intéztessék el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az idő előrehaladottságára való tekintettel nem óhajtom a ház figyelmét továbbra igénybe venni, bár olyan természetű kérdések ezek, melyek órákon át való pertraktálást is megengednének, hanem megelégszem ezen jegyzőkönyv előter­jesztésével, a mely jegyzőkönyv vizsgálat ered­ményéve és az egész vármegye közhangulatát tartalmazza. Ezen az alapon tisztelettel a követ­kező interpellácziót intézem a t. kereskedelem­ügyi minister úrhoz : 1. Van-e tudomása a minister urnak, hogy az államvasutak szükségleteire szolgáló talpfák meg­rendelése — az államvasutak anyag- és leltár­beszerzési osztályában ez évben megtartott verseny­tárgyalás alapján — sok tekintetben aránytala­nul, egyenlőtlenül és az ország közgazdasági, valamint szocziális érdekeinek meg nem felelő módon történt ? 2. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy az erdélyrészi határszéli vármegyék közül épen azok, a melyek távoli fekvésük és elszige­teltségüknél fogva közgazdaságilag amug}^ is nagy hátrányban vannak a többi vármegyékkel szem­ben, a talpfamegrendeléseknél indokolatlan mellő­zésben részesültek? 3. Van-e tudomása különösen arról, hogy Háromszék vármegyének számos családja, a kik­nek évek hosszú sora óta a tölgytalpfáknak kézi faragása utján való előállítása volt egyetlen keresetforrása, most a vármegyének úgyszólván teljes mellőzése folytán elpusztulásnak van kitéve, avagy kivándorlásra kényszerítve ? 4. Kizártnak tartja-e a minister ur, hogy a talpfák szállításának megrendelésénél, továbbá az államvasutak részéről a szállitások tényleges esz­közlése közben adható legkülönbözőbb fajtájú elő­nyök elnyerhetéseért illetéktelen és meg nem enge­dett befo'yások működtek közre ? 5. Hajlandó-e a minister ur ezen netaláni illetéktelen befolyások szanálása előtt és mindent megelőzőleg sürgős segítséget nyújtani Háromszék vármegye számos pusztulni induló családjának, kiket a talpiamegrendelésnél történt mellőzés tel­jesen előkészületlenül és a legváratlanabbul talált ? 6. Ha igen, akkor milyen módon szándékozik ezt tenni ? Elnök : Az interpelláczió ki fog adatni a keres­kedelemügyi minister urnak. A kereskedelemügyi minister ur kivan nyilatkozni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister: T. ház! Lemondott állapotban levő minister vagyok és ennek folytán interpelláczióra nem válaszolok. Néhány felvilágosítást azonban adni fogok. E felvilágosítások sorozatát azzal kezdem, hogy azt mondom, nemcsak hogy nincs tudo­másom arról, mintha aránytalanságok történtek volna a talpfáknak szétosztásánál, hanem ellen­kezőleg, a legpozitivebb tudomásom van arról, hogy semmi aránytalanság nem történt, mert hiszen éjjen azért, hogy teljesen ki legyen zárva ennek a lehetősége, ugy rendelkeztem, hogy minden talpfa szállítás nyilvánosan eszközöltetik, versenytárgyaláson eszközöltetik, a mely tárgyalás eredményei azonnal bárki által ellenőrizhetők. Arról tudomásom van, hogy Háromszék vár­megyében . . . Sümegi Vilmos: Gyergyói székelyek is pá­lyáztak. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister: . . . kisebb erdőtulajdonosok, nem pedig közvetí­tők pályáztak talpfákra és mint ilyen székelyek mindenesetre figyelmet érdemelnek, ezt magam is elismerem. Ezek azonban magasabb árt kértek az ő talpfáikért, mint mások, ennek következtében természetesen nem kaptak talpfaszállitást. Mint­hogy én azt állapítottam meg, mint minister, hogy talpfákat csakis nyílt versenytárgyaláson lehet odaítélni bárkinek, éppen ezért nem is kaphattak szállitást, mert ámbár ez a rendelkezés a legszigo­rúbban hajtatik végre, azért mégis, a mint a t. kép­viselő ur mondja és állítja, mindenféle gyanúsítások vannak elterjedve. Szterényi Jóisef kereskedelemügyi államtitkár: Ez az ! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister: Ha tehát még akkor is gyanúsítanak, a mikor nyil­vános versenytárgyaláson Ítéltetik oda az ajánlat­tevőknek a megállapított talpfamennyiség és pedig a legolcsóbb ajánlattevőknek, miképen gyanúsíta­nának akkor, ha én, bármilyen helyes indokból is, nem nyilvános versenytárgyaláson adnék oda valakinek talpfaszállitást.

Next

/
Thumbnails
Contents