Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-466
30 466, országos ülés 1909 deczembér 18-án, szombaton. A gazdasági válság közismert tény. Az utolsó két év a mezőgazdaság határozott hátrányával járt. Ha ehhez hozzá veszi az értekezlet, illetve a párt vezetőségének gyűlése, fentnevezettek e másirányu gazdasági tevékenységének sikertelenségét, mely több küzdelmes esztendő kárbaveszett munkásságát jelenti, tiszta kéjéét nyert a szomorú helyzetről, melybe fentnevezetteket legelsősorban, de rajtuk kivül és közvetve száz és száz székely munkást belesodort egy igazán érthetetlen és helytelen kormányzati intézkedés, egy adminisztratív jellegű, de politikai tekintetből kiszámíthatatlan horderővel biró állami szállítási szerződés megkötése. Egy égbekiáltó igazságtalanság érzetével eltelve jutott az alulírottakból álló értekezlet e szomorú tények megállapitásához«. A jegyzőkönyv továbbá reám nézve még azt a bizonyítványt tartalmazza, hogy ez ügyben teljesen önzetlenül és kötelességemet teljesítve jártam el. En a magam részéről csak annyit óhajtok az előadottakhoz még hozzáfűzni, hogy Háromszék vármegye, ezen határszéli megye, a melynek lakossága igazán mindenkor hü fia volt a hazának és a mely szerencsétlen fekvése folytán annyira hátrányban van minden más vármegyével szemben, bármily néven nevezendő közgazdasági kérdésben valóban megérdemli, hogy az ne a közszállítási szabályzat rendelkezési értelmében láttassák el, hanem akár iparpártolási, akár kegyelmi kérdésnek tekintessék és a szerint intéztessék el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az idő előrehaladottságára való tekintettel nem óhajtom a ház figyelmét továbbra igénybe venni, bár olyan természetű kérdések ezek, melyek órákon át való pertraktálást is megengednének, hanem megelégszem ezen jegyzőkönyv előterjesztésével, a mely jegyzőkönyv vizsgálat eredményéve és az egész vármegye közhangulatát tartalmazza. Ezen az alapon tisztelettel a következő interpellácziót intézem a t. kereskedelemügyi minister úrhoz : 1. Van-e tudomása a minister urnak, hogy az államvasutak szükségleteire szolgáló talpfák megrendelése — az államvasutak anyag- és leltárbeszerzési osztályában ez évben megtartott versenytárgyalás alapján — sok tekintetben aránytalanul, egyenlőtlenül és az ország közgazdasági, valamint szocziális érdekeinek meg nem felelő módon történt ? 2. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy az erdélyrészi határszéli vármegyék közül épen azok, a melyek távoli fekvésük és elszigeteltségüknél fogva közgazdaságilag amug}^ is nagy hátrányban vannak a többi vármegyékkel szemben, a talpfamegrendeléseknél indokolatlan mellőzésben részesültek? 3. Van-e tudomása különösen arról, hogy Háromszék vármegyének számos családja, a kiknek évek hosszú sora óta a tölgytalpfáknak kézi faragása utján való előállítása volt egyetlen keresetforrása, most a vármegyének úgyszólván teljes mellőzése folytán elpusztulásnak van kitéve, avagy kivándorlásra kényszerítve ? 4. Kizártnak tartja-e a minister ur, hogy a talpfák szállításának megrendelésénél, továbbá az államvasutak részéről a szállitások tényleges eszközlése közben adható legkülönbözőbb fajtájú előnyök elnyerhetéseért illetéktelen és meg nem engedett befo'yások működtek közre ? 5. Hajlandó-e a minister ur ezen netaláni illetéktelen befolyások szanálása előtt és mindent megelőzőleg sürgős segítséget nyújtani Háromszék vármegye számos pusztulni induló családjának, kiket a talpiamegrendelésnél történt mellőzés teljesen előkészületlenül és a legváratlanabbul talált ? 6. Ha igen, akkor milyen módon szándékozik ezt tenni ? Elnök : Az interpelláczió ki fog adatni a kereskedelemügyi minister urnak. A kereskedelemügyi minister ur kivan nyilatkozni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister: T. ház! Lemondott állapotban levő minister vagyok és ennek folytán interpelláczióra nem válaszolok. Néhány felvilágosítást azonban adni fogok. E felvilágosítások sorozatát azzal kezdem, hogy azt mondom, nemcsak hogy nincs tudomásom arról, mintha aránytalanságok történtek volna a talpfáknak szétosztásánál, hanem ellenkezőleg, a legpozitivebb tudomásom van arról, hogy semmi aránytalanság nem történt, mert hiszen éjjen azért, hogy teljesen ki legyen zárva ennek a lehetősége, ugy rendelkeztem, hogy minden talpfa szállítás nyilvánosan eszközöltetik, versenytárgyaláson eszközöltetik, a mely tárgyalás eredményei azonnal bárki által ellenőrizhetők. Arról tudomásom van, hogy Háromszék vármegyében . . . Sümegi Vilmos: Gyergyói székelyek is pályáztak. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister: . . . kisebb erdőtulajdonosok, nem pedig közvetítők pályáztak talpfákra és mint ilyen székelyek mindenesetre figyelmet érdemelnek, ezt magam is elismerem. Ezek azonban magasabb árt kértek az ő talpfáikért, mint mások, ennek következtében természetesen nem kaptak talpfaszállitást. Minthogy én azt állapítottam meg, mint minister, hogy talpfákat csakis nyílt versenytárgyaláson lehet odaítélni bárkinek, éppen ezért nem is kaphattak szállitást, mert ámbár ez a rendelkezés a legszigorúbban hajtatik végre, azért mégis, a mint a t. képviselő ur mondja és állítja, mindenféle gyanúsítások vannak elterjedve. Szterényi Jóisef kereskedelemügyi államtitkár: Ez az ! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister: Ha tehát még akkor is gyanúsítanak, a mikor nyilvános versenytárgyaláson Ítéltetik oda az ajánlattevőknek a megállapított talpfamennyiség és pedig a legolcsóbb ajánlattevőknek, miképen gyanúsítanának akkor, ha én, bármilyen helyes indokból is, nem nyilvános versenytárgyaláson adnék oda valakinek talpfaszállitást.