Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-465

465, országos ülés 1909 deczember iK-éú péntekért. 21 Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e az általam proponált napirendi javaslathoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen.) A ház a napirendi javaslathoz hozzájárul. Kérdeni most már a t. házat, méltóztatík-e a napirendi javaslat pótlásához hozzájárulni, a melyet Pilisy képviselő ur indítványozott, hogy t. i. az ő régen bejelentett indítványának indokolása, a holnapi napirendre, még pedig harmadik pontképen ki tűzessék ; méltóztatik ehhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem a t. ház azon tagjait, a kik ehhez hozzá járulnak, szíveskedjenek felállam. (Megtörténili. Felkiáltások : Kisebbség ! EUenpróba!) Azt hiszem, (Hosszantartó zaj. Felkiáltások: Ellcnprábát!) kimondhatom, hogy a ház többsége a javaslatot elvetette, ennélfogva a napirendet az én eredeti propoziczióm értelmében megállapítottnak kimondom. Áttérünk Nagy György képviselő ur sürgős interpellácziójára. (Zaj és mozgás.) Kérem a képviselő urat, szíveskedjék elkezdeni. (Zaj.) Csendet kérek. Nagy György: T. képviselőház! Előterjesztem interpellácziómat az ügyvivő kormányhoz, a kormány felmentésének késése miatt. T. képviselőház ! Azt mondták mindig a kormány tagjai, hogy azért nem tudnak távozni a ministeri székekből, mert nem engedi a király, a ki többszöri lemondásukat nem fogadta el. Szomorú lenne, ha alkotmányunkban meggyökeresednék ez a felfogás. Igenis, a király egyfelől köteles elengedni azt a kormányférfiut, kinek a politikája nem fedi az ő álláspontját; másfelől a kormányférfiú sem maradhat ott, ha érzi, hogy sem a királynál, sem a nemzetnél bizalomra nem számithat. Most megmondom Wekerle ministerelnök urnak, hogy lehet megszabadulni attól a nehéz állástól. Gaal Gaston : Szerződtesse Halász Lajost hivatalos újságírónak ! Nagy György : Méltóztassék napirendre tűzetni az önálló bank törvényjavaslatát, a bankbizottság jelentését és huszonnégy óra alatt nem maradna tovább ministereinök. (Ugy van! balról. Zaj-) T. képviselőház ! Olyanforma fájdalmas sóhajtozást is hallottunk ministeri ajakról, hogy a cselédnek is van felmondási joga, csak nekünk, szegény ministereknek nincs. Hát, t. képviselőház, gyönyörűséges lehet az a ministeri iga, melyet ilyen nagy kedvvel, ilyen kitartó vasszorgalommal rendületlenül tovább hurczolnak. Egyetlenegy hazafias, függetlenségi tartalmú indítványt méltóztassanak előterjeszteni, és rögtön nyomban következik utána az a kivánt elbocsátás. Szomorú dolog, hogy ugy tüntesse fel magát egy kormány, hogy neki kényszerből kell maradnia. Hiszen ha ez átmegy az alkotmányba, ha a nemzetnek lesznek igazi nagy férfiai . . . (Felkiáltások jobbfelől: Például Nagy György! Zaj.) Fodor Kálmán : Egész kabarét! (Zaj.) Elnök: Méltóztassanak helyüket elfoglalni. (Felkiáltások: Helyre !) Nagy György : Erősen remélem, hogy egy uj választás után nekem már ebben a házban nem lesz szerencsém meginterpellálhatni Wekerle Sándor ministerelnököt urat. Wekerle Sándor ministerelnök :/:Azt hiszem. Nagy György : Azért mondom, hogy szomorú lenne, mert akkor nem kellene egyéb, mint hogy a király az ország vezéreit kinevezze ministerelnöknek és kényszererővel ott tartsa ministereknek, és ezzel a legnépszerűbb ember is bizonyos idő múlva, ha elve, meggyőződése ellenére kellene, hogy minister maradjon, népszerűtlen lenne az országban. Ne méltóztassék ugy feltüntetni, hogy nem mehetnek a minister urak. Minden pillanatban elmehetnek. De nem kérték még a felmentésüket. Az az utód-keresés nagyon komikus volt, mikor minden lap előre megírta, hogy Wekerle Sándornak Wekerle Sándor lesz az utóda. (Derültség.) Olyanokhoz méltóztatott volna folyamodni, a kik vállalhatják a maguk elve és meggyőződése mellett ... Egy hang (a közéjien) : A balpárt! Szent-lványi Gábor: Halász Lajos bizonyosan ott volna ! Nagy György: ... Nagyon szomorú dolog, ministerelnök ur, hogy olyan politikát követnek, hogy nem kapnak embert, a ki belemenne ezen politika követésébe. Ez nagyon szomorú önökre nézve és nagyon megtisztelő a nemzetre nézve, hogy ma számottevő magyar ember nincs, a ki erre a politikára vállalkoznék. (Ugy van! balfelől.) Méltóztassék jönni az önálló magyar bank követelésével. Meg tetszik látni, hogy kapnak utódot, de a lemondásra, a gerincztelenségre nem tudnak férfiakat kapni. Higyje el, ministerelnök ur, az ország hangulatát mondom, meg lehet győződve arról, hogy semmi egyéni érdek engem nem vezet, az ország hangulatát tolmácsolom, midőn azt mondom, hogy megbélyegzik mindenütt a ministereknek a bársonyszékhez való merev és görcsös ragaszkodását, (ügy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Méltóztassék távozni és távozásukkal módot nyújtani a válságnak alkotmányos megoldására. En örökké azt hallom, hogy a király kijelentette, hogy a válságot alkotmányosan akarja megoldani. Hát mondja meg neki a ministerelnök ur azt, hogy ismerem a nemzet hangulatát, itt csak egyfélekép lehet a válságot alkotmányosan megoldani, ha a nemzet jogát tiszteletben tartja, az önálló bank felállításához hozzájárul. (Ugy van ! a szélső baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Minden más megoldás a nemzet ellen való abszolutisztikus megoldás, minden más megoldás ellen a nemzet nevében tiltakozni kell. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Alkotmányos megoldás csak az lehet, ha a törvényhozásnak egyik faktora a másik faktornak, a nemzetnek törvényes akaratát, törvényben megengedett óhaját érvényesülni engedi, (ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A király hozzájárult ahhoz, hogy felemeltessék