Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-465

4ő5. országos ülés 1909 deczember 17-én, pénteken. 13 Tehát t. képviselőtársamnak kifogására csak azt jegyzem meg, hogy a kérdés felvetése az érme-szerződés tekintetében jogosult volt, a támadás talán még nem az. Hisz ő nem annyira a t. kormány ténykedése után, mint inkább a kormány ténykedése előtt intézte támadását. Mert tudvalévőleg van még arra idő, hogy a kormány e tekintetben határozzon és a szükséges lépéseket megtehesse. (Ellenmondások baljelől.) Én azt mondom, hogy van arra idő, hogy megtehesse, a mit szükségesnek lát megtenni. (Halljuk ! Halljuk !) Egyébként, bár nem tartom magamat e téren szakértőnek, annyit mégis bátor vagyok megjegyezni, hogy az érme-szerződés, az érmének egyformasága és az önálló bank között szükségszerű összefüggés nincsen, mert hiszen a latin unió államai mindegyikének van önálló bankja és mégis fennáll közöttük az érme-szerződés. (Helyeslés jobbfelől.) Ha már felszólaltam, még egy támadással kell szembeszállnom, a mely nem ugyan az én személyem ellen intéztetett direkte a képviselő ur részéről, de engem is érint, mint ennek a kormánynak tagját. A képviselő ur ugyanis a zárszámadásnak szerinte elkésett benyújtásából — a mely tekintetben nem akarok vele vitatkozni, mert hiszen nem érzem magam illetékesnek e tekintetben — azt a következtetést vonja le, hogy a kormány kényelmesnek tartja, hogy ezen zárszámadások benyújtásával, melyek a t. képviselő ur feltevése szerint szörnyű dolgokat fognak napfényre hozni . . . Hédervári Lehel : Előadója volt három esztendeig ! (Zaj.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: ...addig várjon, mig a lemondott, tehát felelősség nélkül működő kormánynak kellemes helyzetében van. Hogy ha ennek egyáltalában valami éle van, akkor azt jelentené, hogy a kormány ezen az utón kibújhatni vél a felelősség alól. Bocsánat, t. képviselőtársaim, ma nagyon magas alkotmányjogi paripákon lovagoltak, (Halljuk ! Halljuk!) de Éber képviselőtársam kissé megbotlott a paripáján, mert a kormány felelőssége ténykedéseiért nem szűnik meg lemondásával, távozásával. (Felkiáltások : Természetes ! Halljuk ! Halljuk !) A kormány politikai felelősségét nem lehet erősebben érvényesíteni, mint a hogy maga a kormány érvényesítette azt saját magával szemben, a midőn lemondott, a másik, a jogi felelősség pedig tart életünk végéig, mindaddig, mig a felmentvényt meg nem kapjuk. Kár tehát a hatás, a vádaskodás lehetőségének kedvéért ilyen alkotmányjogi tévedéseket beledobni a ház vitájába. (Élénk helyeslés a bahldalon.) Éber Antal : T. ház ! Félremagyarázott szavaimat kivánom helyreigazitani. (Halljuk! Halljuk ! baljelöl.) A mi az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag az igen t. minister ur által előadottakat illeti, azokra nézve csak két szerény észrevételem van. Az egyik az, hogy a t. minister ur azt mondja, hogy miután ma csak deczember 17-én vagyunk és jog a szerződés felmondására csak 14 nap múlva jár le, a kormánynak, mely ebbéli jogát máig nem gyakorolta, még 14 napja van a kalendárium és talán ő Felsége kegyelméből arra, hogy ezt a jogát és kötelezettségét gyakorolja. (Zaj a jobboldalon és a középen. Halljuk! Halljuk ! baljelöl.) Erre nézve csak annyi megjegyzésem van, hogy azt hiszem, lemondott kormány soha sincs abban a képzetben, hogy előre biztosan tudhassa, hog)^ melyik az az utolsó nap, a melyen ilyen kötelezettséget még teljesithet. És ha a t. kormány vállalta azt a kötelezettséget a házzal szemben, (Mozgás a középen.) a mint hogy Apponyi Albert vállalta 1908-ban, hogy a szabad kezet az országgyűlés részére ebben a kérdésben minden vonatkozásban fentartja, (Zaj.) akkor igenis kötelessége lett volna a felmondás jogával élni, a felmondás kötelezettségét teljesíteni olyan időben, a mikor még biztosan tudhatta, hogy ez módjában van. (Mozgás a középen.) A mi azt illeti, hogy a mélyen t. minister ur azt mondja, hogy ebben a kérdésben nem szakértő, a mit rendkivül sajnálok, mert meg vagyok róla győződve . . . Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy már túlmegy félreértett szavai helyreigazításának keretén. (Élénk helyeslés jobbfelől. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Kovács Ernő: Nem terrorizálunk már! (Folytonos zaj. Felkiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt!) Elnök : Kérem a képviselő urat, tessék folytatni. Éber Antal : Csak annyit akarok egész röviden megjegyezni, hogy az érme- és pénzrendszer és a bankkérdés között joggal állithatom, hogy megvan az organikus összefüggés, a. mi abból az egyszerű esetből is kitűnik — a latin uniótól eltekintve. — hogy ha Magyarország az önálló jegybank birtokában arra határozná el magát, vagy arra akarná magát elhatározni, hogy a mai sántító valutáról a tiszta arany-valutára térjen át, természetes, hogy ennek az elhatározásának egy, az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag már fennálló szerződés döntő és tiz évig elháríthatatlan akadályát kéjjezné. (Zaj.) A logikus összefüggés tehát az érme- és pénzrendszer és a bankkérdés között megvan. Végül a harmadik dologra nézve, a mit a t. minister ur mondott, (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) hogy én magas közjogi paripáról buktam le, mikor azt állitottam, (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Ez polémia! Fiattjuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) hogy a negyedévi jelentések elmulasztott, illetve elkésett beterjesztése által a felelősségre vonás tekintetében kényelmesebb helyzetbe akarja a t. kormány magát helyezni; erre nézve azt gondolom, hogy én semmiféle paripáról nem buktam le azért, mert világosan disztingváltam politikai és jogi felelősség között. • De különben ez a kormány, a mely oly teljes és