Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-474

156 474. országos ülés 1910 január 27-én, csütörtökön. szervezkednének a társadalom jelenleg uralkodó I rétegei ellen. Én tékát az általános választói jogról vallott meggyőződés próbakövének tartom ugy a ház, mint a kormány részéről azt, vájjon az általános választói jog megalkotását mindegyik, minden kérdés felett domináló elsőrangú kérdésnek tekinti-e és akar-e módot és alkalmat szolgáltatni arra, hogy az általános válsztói jog még ezen országgyűlés tartama alatt megalkottassék. (He­lyeslés a jobbközépen.) Ugron Gábor: Csakhogy parlamentáris kor­mánynyal csináljuk meg ! (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Vázsonyi Vilmos: Én abban a nézetben vagyok, hogy a mennyiben a választói reform megalkotásáról van csak szó és a mennyiben az általános választói jog megalkotására vonatkozólag a kormány őszintén kívánja ennek törvénybe ikta­tását, akkor elismerheti a parlamentnek kezdemé­nyezési jogát és a parlament által kiküldött bizott­ság által készített választási reformtól sem tagad­hatja meg a közvetítést, hogy mint expeditiv fórum eljuttassa azt oda, a hova annak el kell jutnia, hogy törvényerőre emelkedjék. Én abban a nézet­ben vagyok, hogy ha az általános választói jogot komolyan és mindenekfelett akarja ez a kormány, akkor... Ballagi Aladár: Milyen jelzővel ? (Zaj.) Vázsonyi Vilmos: Nékem, t. képviselő ur, mindegy, bárminő jelzővel, a minőt ön csak akar. Ballagi Aladár: Mégis müyen jelzővel ? Az önök programmja mit akar ? Vázsonyi Vilmos: Ismétlem, t. képviselőház az általános választói jogot, tekintet nélkül bár­milyen kormányra, meg kell alkotnunk. (Ellen­mondások a baloldalon.) Ugron Gábor (közbeszól). Vázsonyi Vilmos: Ez az én nézetem és a t. képviselő ur, a Id a háznak régi és nagyrabecsült tagja, ép ugy tudja, mint én, hogy minden egyes képviselőnek van törvénykezdeményezési joga. Mindeniknek joga van arra, a képviselő ur is tudja, valamint tudja azt is, hogy azok a nagy 48-as alkotások aránylag sokkal rövidebb idő alatt, aránylag hetekre terjedő idő alatt létesültek, mint a mennyire nekünk szükségünk van, hogy megalkossuk az általános választói jogot. Ugron Gábor (közbeszól. Zaj. Elnök csenget). Vázsonyi Vilmos: Én az olyan kormánynyal, a mely kineveztetett és a mely még tényleg semmi alkotmányellenességet el nem követett, igenis (Ellenmondás balfelöl.) tárgyalok az általános választói jog ügyében. Ebben a kérdésben minden­kivel tárgyalok. (Zaj.) Pető Sándor : önök tárgyaltak Lukácscsal! Mi a különbség Lukács és Khuen között. (Zaj.) Elnök: Kérem Pető képviselő urat! (Zaj. Csendet kérek.!) Vázsonyi Vilmos: Nem tudom, a nemzet szempontjából mi jobb, az-e, ha mi újra hónapokat töltünk el meddőségben, vagy pedig, ha az időt fölhasználjuk, hogy az általános választói jogot tető alá hozzuk. Nem tudom, mit ártunk ezzel a többi eszmének, mit ártunk a katonai kérdésnek, mit ártunk akár az önálló bank gondolatának ? Ártunk ezeknek az eszméknek azzal, hogy az álta­lános választói jog folyton mint kisértet jár fel és soha az általános választói jog megvalósulására komoly lépés nem történt. Én, mint város képviselője, elfogadom Kossuth Ferencz határozati javaslatát; elfogadom magam és társaim nevében is azért, mert törvényhatósá­gom fölirata számomra parancs, ahhoz hozzájárul­tam, azt követni kötelességem ; de elfogadom azért is, mert én az ország gazdasági önállóságát kap­csolatban látom az ország demokratikus és szo­cziális fejlődésével, mert a midőn rámutattam arra, hogy a városi lakosság 76%-a magyar, akkor egyúttal rámutattam arra is, hogy melyik az az ut, a melyen az ország magyarsága, az ország nemzeti megerősödése elérhető. Ez a városok erősödése, ez az iparnak és kereskedelemnek fejlődése, a városi lakosság szaporodása. (Zaj.) Mert bármennyire tekintsék a városi lakossá­got másodrendű hazafiaknak egyesek, a számok kérlelhetetlen logikája mást mond, a mint erre bátor voltam rámutatni, a városi lakosság 76%-a magyar, a mig a birtokosságnak csak 41, az iparo­soknak 61, a kereskedőknek 63, az alkalmazottak­nak 76%-a magyaT. Tehát ez a földnélküli, gyak­ran kozmopolitának nevezett elem mely a statisztika tanítása és számai szerint a magyarság­nak legerősebb támasza. Ezért járulok tehát hozzá Kossuth Ferencz határozati javaslatához. Ellenben semmiféle más határozati javaslathoz az előbb kifejtettek alapján hozzá nem járulok, mert én ebben a házban kívá­nom az általános választói jogról szóló törvény megalkotását, mert én ebben a házban várom azt a pártoktól és a kormánytól egyaránt, hogy egye­dül és kizárólag ezen függő kérdés elintézésére kövessenek el mindent, minden egyéb tekintet félretételével. Más határozati javaslatokhoz tehát hozzá nem járulok. A bizalom kérdésére vonatko­zólag kijelentem : minthogy bizalmat a kormány­nak nem szavazhatok, a bizalmatlanság megsza­vazására pedig az előbb kifejtettek alapján ezen álláspontomnál fogva nem vállalkozhatom, de sza­vazatommal sem akarok ugy feltűnni, mintha bizal­mat szavaznék, a szavazástól tehát a bizalom kér­désében tartózkodni fogok. Nagy György: Ez a férfias, határozott állás­pont ! (Zaj.) Pető Sándor: Jöjjön puskával, majd akkor hiszünk. Vázsonyi Vilmos : Igen, ez határozott állás­pont, minden kertelés nélkül. (Zaj.) Nagy György: Én nem szavazok bizalmat! Pető Sándor: Hol a puska ? (Zaj. Elnök csenget.) Vázsonyi Vilmos: Az én magatartásomat és a mi magatartásunkat kettő szabályozza:

Next

/
Thumbnails
Contents