Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-473

134 V73. országos ülés 1910 őseink annyira óvatosak voltak, bogy még a ministerek kinevezésjogát sem engedték meg idegen területen, csak a magyar állam területén eszközölni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én tudom, bogy az idők folyamán ez a jog nagyon is elhomályosodott és ma már ott állunk, hogyha a nemzet törvényhozása nem fog az ellen tiltakozni, hova-tovább az állandó jogszokás alapján a konvenczió álláspontjára fognak velünk szemben helyezkedni. (Igaz ! Ügy van / a szélső­baloldalon.) De a törvényesség szempontjából nem ez a legfontosabb kifogás. Én ezt a kabinetet a német birodalmi alkotmány mintájára közönséges hiva­talnokministeriumnak tekintem (Helyeslés a szélsőbaloldalon.), a mely a mellett még mint csonka-kabinet mutatkozik be. Ennek a csonka­kabinetnek a kérdését nekem meg kell vizs­gálnom. Az 1848 : III. t. ez. 15. §-a azt mondja: »Mindegyik osztálynak valamint az ahhoz tar­tozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön mi­nister áll.« Minden osztály ólén külön minister áll, még pedig azért, mert a testületi felelősség politikai felelősség, de a büntetőjogi felelősség egyéni felelősség. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) A nemzet kilencz ember számára biztositja azt a jogot, hogy a nemzet többségére támasz­kodó bizalom alapján rendelkezzék a nemzet vagyona felett és kezelje a végrehajtő hatalmat. Ezt jogot megcsonkítani nem lehet. Méltóz­tatnak tudni, hogy vannak törvényeink, a melyek ministertanácstól tesznek függővé, testületi politikai felelősség mellett bizonyos intézkedé­seket, pl. a honvédségnek az ország határain kivül való alkalmaztatását. Mikor a képviselő­ház nincs együtt, a törvény a ministeriumot együtt ruházza fel azon joggal, hogy a honvéd­ségnek az ország határain kivül való alkalmaz­tatását elrendelhesse. Hová lesz a mi végre­hajtó hatalmunk, ha további homeopatikus dilutióval megengedjük azt, (Derültség.) hogy nem négy tárcza maradjon üressen, hanem esetleg a la Eécsey egyetlen ministerelnököt nevezzenek ki, ki az összes állam jogokat ön­magában egy személyben érvényesiti, és önmagá­val tart ministertanácsot ? Ha az lehetséges, hogy négy miniszteri széket nem töltenek be egy kormány alakításakor... Szokoly Tamás: Nem kaptak embert! Polónyi Géza: A gyakorlat bizonyítja, hogy bizonyos elkerülhetetlen, természetes akadályok esetén van ilyen helyettesítésnek lehetősége, de ha megjelenik itt egy kormány az ő megalaku­lásának időpontjában, és akkor négy ministeri szék nincs betöltve, akkor alkotmányos garanciák nélkül ülnek ott a t. minister urak és azonfelül még azt is bizonyítják, hogy nem volt Magyar­január 26-án, szerdán. I országon _ kilencz ember, aki erre vállalkozott volna, (Elénk helyeslés balfelol.) Szokoly Tamás: Darabontok, szégyeljék magukat! Pfuj! (Nagy zaj.) Gaaí Gaston: Önök az eszközök, hogy le­törjék a magyar alkotmányt! Szégyeljék magu­kat ! Önök az eszközök, a kik tönkreteszik az országot, a kik mindenre vállalkoznak. (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek! {Zaj és felkiáltások bal/elöl) Lázár Zoard képviselő urat rendre­utasítom. (Hosszas zaj és felkiáltások balfelöl.) G-aal Gaszton, Madarász Dániel és Baloghy Ernő képviselő urat rendreutasitom. (Nagy zaj.) Gaal Gaston: Nincsen az a gyalázat, a mire ne legyen kapható ember az országban. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Elnök : Gaal Gaszton képviselő urat rendre­utasitom másodszor. (Nagy zaj.) Weresmarthy Miklós: De nagyobb nyugdijat kapnak. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Nagy zaj.) Polónyi Géza: Most már csak egyetlenegy kérdéssel szándékozom foglalkozni. Behatóbban akartam ezzel a kérdéssel foglalkozni, de látom, hogy máris tovább beszéltem, mint szándékoz­tam. (Halljuk! Halljuk!) Meg kell vizsgálnunk ennek a kormánynak parlamentáris voltát, és vonjuk le abból a konzekvencziákat, a bizalom és az indemnitás szempontjából egész rövid­séggel. Igaz, hogy Magyarországnak a szó azon értelmében, hogy csak parlamenti férfiak nevez­hetők ki ministerekké, ilyen angol értelemben való kormányzati rendszere nincs. Lányi Mór: Dehogy nincs. Polónyi Géza : Ilyen nincs, mert az 1848 : III. t.-cz. 28. és 30. §-ai felvilágosítják t. képviselő­társamat arról, hogy ha Ö felsége olyan minis­tert nevez ki, a ki a képviselőháznak nem tagja, ez ülési joggal bír ugyan, de szavazati joggal nem. Ebből pedig természetszerűleg^ következik az, hogy lehet olyan ministert is Ö felségének kinevezni, a ki nem tagja a képviselőháznak, illetőleg a főrendiháznak. Tehát ebben az értelemben nincs parlamen­táris ministerium. De az iránt már semmi két­ség a föld kerekségén nem lehet, hogy az 1848: III. tcz. a független és felelős minísteriumnak létesítésével olyan parlamentáris kormányzatot akart létesíteni és létesített is, a mely a több­ségi elvre támaszkodva, kizárólag akkor van hi­vatva és jogosítva kormányt vállalni és kormá­nyozni, ha a nemzet többségének bizalmát birja. (Ugy van a szélsőbaloldalon.) Már mindjárt ellenvetésül felvetem, hogy a királynak joga. van a kisebbségre is hivatkozni, különösen házfeloszlatás czéljából. Ehhez joga van Angliában is, Belgiumban is, a honnan tulajdonképeni alkotmányunk ős szerkezetét és eredetét birja, de ott, a hol ezt

Next

/
Thumbnails
Contents