Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-473

132 473. országos ülés 1910 január 26-án, szerdán. képvisel, t. L, hogy Ö felsége nem akarja megengedni az önálló jegybank felállítását, itt azzal gúnyolódik, hogy ő nem engedi a nemzetnek ezt a jogát megcsonkítani és meghamisítani, így gúnyolódni egy nemzettel nem szabad és nem illik. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) De ott is, a hol a vétónak bármiféle fogalmával valaha közjogász és állambölcsész foglalkozott, nem lehet és nem volt vita tárgya soha, hogy az a vétó nem vonatkozhatik másra, mint de lege ferenda, arra, hogy egy megalkotandó törvénynek alkotmányos tárgyalása után, midőn a meggyőződés fegyverei már érvényesültek, a királynak joga van azt mondani, hogy ehhez nem járulok hozzá, ezt nem szentesitem. (Zaj a baloldalon.) De soha nem volt vita tárgya az, hogy egy törvénynek végrehajtása tárgyában legyen egy királynak vétó-joga, és hogy megtagadja a szentesítést attól. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ámde itt nincs és nem lehet másról szó, mint az 1867 : XII. t.-cz. 68. §-ának végrehajtásáról, a melyet a király esküvel erősített meg. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) 0 felsége a király a nemzettől becsületes hűséggel megkapta mindazt, a mit az 1867 : XII. t.-czikkben a király számára megadatott. De mi sem engedünk abból, hogy nemzetünknek törvényhiztositotta jogai érvényesüljenek. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Annál súlyosabb elbírálás alá esik ez a vétó, mert az idézett törvény egyezményes törvény nemzet és király között. Nos, és mély sajnálatomra önök voltak azok, általam a közéletben, illetőleg a magánéletben mélyen tisztelt férfiak, a kik ennek a királyi vétónak itt való képviseletére vállalkoztak, akkor, a mikor egy emberük sincs itt a parlamentben. Térjünk rá a kormány jogi helyzetének rövid megvilágítására. Itt kénytelen vagyok gr. Khuen-Héderváry ministerelnök személyével külön foglalkozni. (Zaj és mozgás. Kálijuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások; Az ügyész jegyez!) Szokoly Tamás: Hol a vádlott ? Vezettesse elő, ügyész ur. (Zaj.) Egy hang (a szélsöbaloldalon): A képviselőháznak joga van megidézni! Polónyi Géza: Nem személyeskedni akarok, csak a személyével kívánok foglalkozni. T. képviselőház! Grr. Khuen-Héderváry nem uj alak a magyar parlamentben (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Horvátországban sem.!) Gaal Gastoti: Emlékei a horvát múzeumban őriztetnek. A csizma. Polónyi Géza : Az ő megjelenése nem egyszerű bemutatkozás, de egy történelmi múlt érvényesítése, egy rendszer, egy zászló, a melyet a bécsi Burgból hoz magával. Miként vagyunk gróf Khuen-Héderráryval? Első sorban konstatálni vagyok kénytelen, hogy a nemes gróf Tirolból származik, Graefenbergben született, 20 esztendőt töltött Horvátországban, Magyarország közjogával keveset foglalkozott, közéletünket, társadalmi életünket nem ismeri. (Mozgás.) Miért sorolom ezt fel? Azért, mert a t. ministerelnök ur nem először jelentkezik itt a magyar törvényhozás porondján. Megjegyzem, hogy már harmadszor részesül abban a szerencsében, hogy mindig Wekerle Sándor nyomdokába akar lépni, mint Wekerle kontrasztja. (Derültség.) 1894 május-június havában már dezignált ministerelnök volt gróf Khuen-Héderváry. Az akkori szabadelvüpárt, az alkotmánypárt egy igen tekintélyes tagjának, Darányi Ignácz volt földmivelésügyi ministernek indítványára, egyhangú lelkesedéssel még be sem eresztette a szabadelvű pártba, (Derültség.) Ez természetesen nem akadályozta meg e szerény urat abban, hogy 1895. deczember havában másodszor is ne kopogtasson és másodszor is ne jöjjön mint deszignált ministerelnök Magyarországba. Akkor egy tekintély, mindjárt meg is mondom, Wekerle volt ministerelnök, egy intervjuban nyilatkozott arról, hogy kicsoda ez a Khuen-Héderváry és miért nem ajánlotta őt ministerelnöknek. (Halljuk• ! Halljuk!) Azt mondja 1895. január 21-én : »En mint ministerelnök — mondja Wekerle — nem ajánlhattam a bánt utódomul, mert gr. Khuen-Héderváry évek hosszú sora óta nem áll közvetlen érintkezésben Magyarország politikai világával. Azóta ez a helyzet megváltozott. Azt mondja, hogy később hajlandó lett volna őt ajánlani, mert hajlandó volt utólagosan az egyházpolitikai programm alapjára is helyezkedni. Most azonban nem érthettem vele egyet, mivel a kabinet alakítását a 67-es alapon álló pártok fúziójára akarja alapítani.« Azért nem ajánlotta tehát, mert a 67-es alapon álló pártok' fúzióját akarta keresztülvinni. (Zaj.) Én nem mondom, hogy most ajánlotta, sőt privát informáczióm szerint még az az eredendő hün is terheli a kormányt, hogy nem is az előző ministerelnök ajánlatával van hozzá szerencsénk. Az ő alkotmányos vállalkozásának megvilágításánál ez is elegendő fontos körülmény. Ezen előzmények után most már 1903. június 27-én ministeriumot alakit gr. KhuenHéderváry Károly. Hogy a kormányzatának ideje alatt milyen eszközökkel igyekezett kormányzatát bevezetni, megvilágíthatják azok az akták, melyeket a képviselőház vizsgáló bizottsága vett fel azon eseményekről, melyek tartalmazták a képviselők megvesztegetésének, hírlapok megvesztegetésének és a szocziáldemokrata párt megvesztegetésének eseteit. Én ezekkel az aktákkal foglalkozni egyáltalán nem szándékozom. (Felkiáltások balfelöl: Kár.) Ha méltóztatnak kívánni, annyit konstatálok csupán, hogy akkoriban a vizsgáló bizottságnak többsége azon