Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-473

473. országos ülés 1910 január 26-án, szerdán. 123 a melyeket a felirati bizottságnak tagjai e tekintetben elénk tártak, nem szándékozom ennek a kérdésnek gazdasági részével behatób­ban foglalkozni, még kevésbbé szándékozom azokat a nagybecsű adatokat itt ismételni. Egész más szempontból kívánok ezzel a kér­déssel foglalkozni, t. i. kizárólag alkotmány­jogunk szempontjából és abból a szempontból, hogy végre-valahára kigyógyítsam a magyar nemzetet és társadalmat abból a ferde fel­fogásból, mintha a bankkérdés elsősorban, vagy mások szerint kizárólag, gazdasági kérdés lenne, holott meggyőződésem és tudásom szerint ez elsősorban politikai, Magyarországon pedig már alkotmányjogi kérdés. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Az önálló bank az önálló pénzrendszer kér­dése, a pénzverési felségjognak egyik megnyilat­kozása. A pénz a belföldön törvényes fizetési eszköz, a külfölddel szemben pedig csereérték­mérő. Bátran merem állítani: a mai gazdasági sürü forgalomban a nemzeti önállóság, a nem­zeti különállásnak és az állami különlétnek nincs és nem lehet fényesebb bizonyítéka és nem lehet jobb hírnöke, mint az önálló pénz, a melyet minden külföldi megért és tudja, a mint a kezébe veszi azt, hogy létezik egy állam, a melyet Magyarországnak és magyar államnak hivnak (ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon) és az annak az államnak, annak az országnak a jjénze. A mig nekünk önálló bankunk nincs és nem lesz, addig a külföldön, már csak pénzérméink okából is, csak Ausztria-Magyarországot vagy még rövidebben csak Ausztriát fognak ismerni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szappanos István : Nem is emiitik Magyar­országot ! Polónyi Géza: Hogy a pénzrendszer meny­nyire politikai kérdés és elsősorban menynyire az állami függetlenségnek és önállóságnak atri­butuma, arra nézve elég a világtörténelemre hivat­koznom. E szerint — bátran merem állítani — a nemzetek és népek semmire sem annyira félté­kenyek — a legkisebb államokat sem véve ki — mint arra. hogy pénzrendszerük önálló legyen és azt saját érdekeiknek és helyzetüknek meg­felelőleg irányithassák és szabályozhassák, (ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Még a latin és skandináv unióban is csak egyes érmek te­kintetében történtek szerződések, soha sehol egy nemzet, a mely önállóságára büszke volt és jö­vendőjére valamit épített, az önálló pénzrend­szerhez való jogát fel nem adta. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Hogy a bankkérdés mennyire postnlatuma a nemzeti önállóságnak és függetlenségnek, arra nézve a diszertácziók mellőzése okából kegyes­kedjenek nekem megengedni, hogy egy világ­szerte elismert német tudósnak ide vonatkozó elméletét röviden felolvashassam, Friedrich Knapp »Staatliche Theorie des Geldes« czimü munkájában, a melyről talán bátran állithatom, hogy egyike a leghíresebbeknek ezen a téren a mostanig megjelent munkák között — kénytelen vagyok ezt németül felolvasni az autentikum kedvéért, bár elmondhatom röviden a tartalmát — a következőket mondja (Olvassa) : »Wenn zwei Staaten den gleichen Auto­metallismus habén, alsó beidé in Erz oder beidé in Silber, dann habén sie ohne weiteres ein internationales (richtiger interpolitisches) Zah­lungsmittel. Eine solche Gemeinsamkeit ist bei der Chartalverfassung begrifflich ausgeschlossen. Sollten zwei Staaten aber Vertragé schliessen, welche das beiderseitige Geld gemeinsam machen : dann sind sie für unsere Betrachtung nicht mehr zwei unabhängige Staaten, sondern stellen eine Staatsgemeinschaft dar, die als Ganzes aufzufassen ist. Die Frage, weshalb es kein interpolitisches Geld in unseren Kulturländern gíbt, ist alsó spielend zu lösen: deshalb nicht, weil wir überall die Chartalverfassung habén; diese aber schliesst begrifflich aus, dass es zwi­schen unabhängigen Staaten ein gemeinsames Geld gebe.« (ügy van ! a szélsöbaloldalon-) B-övid értelme szerint ez magyarul annyit jelent, hogy ha két független állam egymással szerződik és jjénzrendszerét közössé teszi, ez az egész világon a két államnak egységességét je­lenti és annak a két államnak közösségére vall. Semmiféle néven nevezendő önálló állam pénz­rendszerét közössé nem fogja tenni soha. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) A magyar nemzetnek az a joga, hogy pénz­rendszerét önállósítsa követelés, hogy ezt a jogot érvényesítsük, nem az 1848-iki pro­grammon alapszik. Ez a joga a nemzetnek az 1867 : XII. tczikkben van biztosítva és a füg­getlenségi és 48-as párt, a mely annak végre­hajtását követeli, semmi egyebet nem tesz, mint a nemzet számára ezen egyezményes törvényben alkotmányosan biztosított jognak érvényesítését és végrehajtását követeli, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az 1867 : XII. tcz. 66. §-a megállapítja a nemzetnek a pénzrendszerhez való kétségtelen önállóságát és jogát. Az idevonatkozó 68. §. pedig azt mondja, hogy a mennyiben ezen tár­gyak tekintetében az egyezkedés nem sikerülne, a nemzetnek feltétlenül fenmarad az önállósága és önálló rendelkezési joga. Ez a jog tehát minden kétségen felülállólag ezen egyezményes törvényben van biztosítva és királyi esküvel van szentesítve, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Ennek a királyi Ígéretnek törvénybe ikta­tása és az, a mely minket jogosít, és kötelez arra hogy annak végrehajtását mindenkivel szemben és elsősorban^ 0 felségével a királylyal szemben követeljük. (Élénk helyeslés a balközépen.) Egy hang (balfelöl): Megtartjuk és' megtar­tatjuk ! 16*

Next

/
Thumbnails
Contents