Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-472

118 472. országos ülés 1910 január 25-én, kedden. got, kijátszotta az általános választói jogot, a mennyiben általános és egyenlő választói jog helyett egy bizonyos feszült szituáczióban a pluralitási törvényjavaslattal lépett elő és igy mintegy kényszerhelyzetbe hozta O felségét, hogy ehhez is hozzájárulását adja. Az általános választói jogból igy nem lett mai napig semmi, hanem látszott ugy a kormánynak, mint a nemzet viselkedéséből, hogy nem akarják azt törvénybe iktatni, ellenkezőleg, lehetőleg huznihalasztani akarják a dolgot. T. képviselőház! A nemzetiségi párt e kérdésben állást foglalt már, a mennyiben 1906. Julius 3-án beterjesztett felirati javaslatában a következőkben nyilatkozott e fontos kérdésre nézve. (Halljuk t Halljuk! a középen.) »Részünkről készséggel fogjuk támogatni felséged kormányát mindazon feladatokban, melyek felséged nemesszivü gondoskodása folytán, alkotmányos életünk ujabb biztosítékokkal leendő kiegészítésére és az alkotmánynak modern és a valódi demokráczia szellemében való fejlesztésére lesznek irányitva. Szivünk mélyéből fakadó hálaérzettel üdvözöljük tehát felségedet, mint alkotmányunk egy nagy korszakos reformmüvének nemeslelkü kezdeményezőjét. Nincsen alkotmányos állam, melynek választási rendszere oly elavult volna, mint hazánk választási rendszere, mely részben egyenesen még a középkori maradiság jellegét viseli magán. Énnek korszerű reformja régi kívánalmunkat képezi és immár égető szükséggé vált. Ezért mi a legnagyobb készséggel fogjuk a választási rendszer korszerű átalakítására vonatkozó törvényeket megalkotni, az általános, közvetlen, titkos, egyenlő és községenkénti szavazati jog alaján, — de a hamisítatlan, igaz demokratikus eszme követelményeihez képest — minden e követelményekkel össze nem férő, az ország nem magyar nemzetiségű népeit vagy valamely társadalmi osztályt sértő megszorítással, czélzatos kerületi beosztás kizárásával és a választási jog szabad gyakorlására szükséges, bárminemű visszaéléseket lehetetlenné tevő biztosításokkal, mert csak igy lesz alkotmányos életünk az állampolgárság összességének széles és erős talapzatára fektetve és esak igy lesz népképviseletünk a népakarat igaz és hű kifejezője«. T. ház! Ez volt az országgyűlés nemzetiségi pártjának álláspontja a választói jogra nézve, a mikor az akkor kinevezett kormány bemutatkozott. Ugyanazt az álláspontot foglalja el a mai napon, a mikor az újonnan kinevezett kormány bemutatkozik. T. ház! (Halljuk! a középen.) Az országgyűlési nemzetiségi párt a választói jog reformjának kérdésén kivül még a nemzetiségi és a szocziális kérdéseknek is a megoldását kérte a volt kormánytól. Sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy bizony a volt kormány ebben a tekintetben absolute semmit sem tett, hanem ugy a nemzetiségi, mint a szocziális kérdéseket még jobban elmérgesitette. (Igaz! Ugy van! a középen.) Mert Magyarországon sohasem volt oly mérvű üldöztetés a nemzetiségek és a munkásosztály ellen, mint épen a »nagy« »nemzeti« kormány ideje alatt. És konstatáljuk, hogy ebben a tekintetben felszólalásaink visszhangra nem találtak a kormánynál; panaszaink, a melyek alaposak voltak, és a melyeket okiratokkal tudtunk bebizonyítani, ugy a nemzetiségek, mint a munkás-osztály ügyében, figyelemben és meghallgatásban nem részesültek, ugy hogy, valljuk be igazán, ma az ország lakosságának legnagyobb része szívből örvend, hogy ezen nagy nemzeti kormánytól végre megszabadulhatott. (Igaz! Ugy van! a középen.) Ezeket előrebocsátva, legyen szabad a bemutatkozó kormánnyal szemben is nyilatkoznom. Mindenekelőt kijelentem, hogy az újonnan kinevezett kormánnyal szemben bizalommal nem viseltetünk. Nem viseltetünk azért, mert általánosságban elmondott programmjából nem győződtünk meg arról, hogy mikép óhajtja ugy az általános szavazati jog kérdését, mint a nemzetiségi és szociális kérdéseket megoldani. Mégis az általános szavazati jogra nézve némi haladást látunk a kormány programmjában, azon kitételében, melyben kijelenti, hogy az általános szavazati jogot a politikai jogegyenlőség alapján és a pluralitás kizárásával fogja megalkotni. A mi a szociális és nemzetiségi kérdés megoldását illeti, abszolúte nem lehetünk megelégedve azon nyilatkozatokkal, a melyeket a kormány tett;, de mégis némi javulás és haladás látszik a kormány programmbeszédének azon részéből, melyben kijelenti, hogy az egyesülési és gyülekezési jogot törvényileg szabályozni fogja és azoknak szabadságát biztosítja. (Zaj és ellenmondások.) T. ház! Ha nagyobb dolgokat ígérne, még, akkor sem szavaznám meg a bizalmat, hiszen már megégette a forró kása a szánkat; sokat Ígérgettek, de azokat be nem váltották. Ennélfogva még akkor sem előlegezhetném a bizalmat a kormány részére, ha ugy a választói jogra, mint a nemzetiségi és szocziális kérdésekre nézve kielégítő módon nyilatkoznék. Mindebből nem következik, hogy én egy kormánynak, a mely ilyen nehéz és súlyos viszonyok között jut kormányra, mielőtt ismerném, hogy tulajdonképen mit akar tenni, bizalmatlanságot szavazzak. Ennélfogva én és pártom a bizalom kérdését fen tartjuk azon időpontra, midőn meg fogunk győződni arról, hogy a választói reformot a demokratikus elveknek megfelelően fogja életbe léptetni. (Zaj.) Mert mi nemzetiségi párt számtalanszor nyilatkoztunk már e házban, hogy az országban békés fejlődés nem lesz mindaddig, míg a mi politikai programmunk érvényrejuttatásával az általános, titkos, egyenlő, községenkénti szavazati jogot