Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-472

108 4-72. országos ülés 1910 január 25-én, kedden. ban, de ott is van nagy különbözet a politikai jogokban. Ugy látom, ez nem jól megválasztott, nem preciz kifejezés, alatta azonban azt akarta érteni a kormány, a mit később egy mondat­ban akként fejez ki, hogy az általános választói jogot akarja a pluralitás nélkül. Pető Sándor: Ez mindenesetre helyes. (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula: Nem helyes az én fel­fogásom szerint. Én azt hittem, hogy a kormány, miután nem tanulmányozta eléggé a kérdést és nem ismeri kellőleg az anyagot, nyitva hagyja maga előtt a különböző lehetőségeket, és csak azon általános elvhez köti magát, hogy az általános választói jogot akarja. Sajnos, csalódtam, mert a mennyiben már az egyik lehetőséget, azt, melyet én egyénileg az egyetlen, az ország érdekével megegyeztethető lehetőségnek tartok, kizárta, ennélfogva látom, hogy máris lekötötte magát valamihez. Hogy mihez, azt nem tudom, ez egy bizonyos fokig talány. Gaal Gaston: A ministerelnöki székhez. (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula: Azt mondja, hogy az általános választói jog alapján fog állni a javas­lat, a nemzeti, a magyar szupremácziát veszé­lyeztetni nem engedi... Polónyi Géza: Azt nem mondta. Gr. Andrássy Gyula: Mondta, (Igaz! Ugy van! jolbfelöl. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök igenlően int.) ele a pluralitást kizárja eleve. Félek, hogy itt fából való vas­karikát kell csinálnia, félek, hogy olyan feladatot tűzött ki maga elé, melyet megoldani nem lesz képes. Én jóakaratában egy perczig sem kétel­kedem. Teljesen meg vagyok győződve, hogy a magyar nemzet szupremácziáját érinteni nem akarja, hogy ő éppen olyan jó magyar, mint bárki, a ki itt a házban ül. (Zaj és felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Azt nem ismerjük el! Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel meghajlok szán­dékai előtt, de még ha kedvem lett volna is (Nagy zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) feltétlen támogatást Ígérni neki, már programm­jának ezen részénél fogva is ki volna zárva ennek a lehetősége. (Helyeslés a jobbóldalon.) Fenn kell tartanom vele szemben a szabad birálat jogát. Meglátjuk, mit hoz és a szerint fogunk véglegesen határozni. (Helyeslés a jobb­oldalon : Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Hogy azért én annak daczára, hogy politikai bizalommal a kormány iránt nem viseltetem, mégsem kívánok a beadott bizalmatlansági indít­ványhoz hozzájárulni, hanem az alkotmánypárt nevében szerencsém lesz egy külön határozati indítványt beadni, ez abból ered, hogy felfogásom szerint egy formális bizalmatlansági szavazat beadásának ma előfeltételei nincsenek meg. (Zaj és közbeszólások a szélsiibaloldalon. Helyeslés jóbbfelól. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Én formális bizalmatlansági indítványt azon párt részéről, a melynek tagja vagyok, csak olyan esetben adhatnék be, ha a párt el volria határozva arra, hogy a felelősséget vállalja azután ennek következményeiért és vállalkozik a kor­mány megalakítására. (Helyeslés a jobboldalon.) Az a kérdés, hogy tehetem-e ezt igen vagy nem ? Nem régen még minister voltam. A kormány tagjai mindnyájan beadták lemondásukat, de a politikai helyzet sokáig ugy alakult, hogy 0 felsége ezen lemondásunkat el nem fogadhatta és minket fel nem oldhatott, (Zaj a szélsőbal­oldalon.) bár mi azon voltunk, hogy ezt lehetővé tegyük, Mivel láttuk, hogy jjrogrammunkat O felsége elfogadni nem akarta és mivel más pro­grammal, mint a mienkkel, kormányra vállal­kozni nem akartunk, el akartunk menni; végül elértük ezt a czélunkat. Most már volna-e szabad közvetlenül ezek után megbuktatni azt, a ki helyünbe ül, lojális volna-e . .. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalion: Elnök csenget. Halljuk! Halljuk !) Van-e jogosult reményünk arra, hogy azt a programmot, a melyet 0 felsége elé terjesztet­tünk és a melyet akkor el nem fogadott, ma elfogadja? Történt-e azóta valami uj ? Válto­zott-e a parlamenti szituáczió? (Nagy zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Változott. (Nagy zaj.) Változott annyiban, hogy az a programm, a mit mi — akkor ugy hittük — többségre támaszkodva adtunk, talán elvesztette a többséget, (Zaj és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert egyik lényeges pontja, a katonai kérdés elvesztette azt a tá­mogatást, a melyben azelőtt részesült. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj és el­lenmondások balfelöl.) Ugy tudom, hogy ma ebben a házban nincs olyan többség, a mely vállalkoznék a katonai kérdésnek mindnyájunk által kivant megoldása alapján . . . Szentiványi Gábor: De van más alap is! Gr. Andrássy Gyuía: ... az önálló banknak 1911-ben való felállítása nélkül a kormány­alakításra, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Van többség!) Molnár Jenő: Tudja hozni? Hozza ide; de nem tudja hozni! Gr. Andrássy Gyula: Én nem tudom, hogy lenne ilyen többség. Ez a párt pedig csak ezen az alapon vállalkozhatnék a kormányzásra, semmi más alapon. Ennélfogva ma nincs abban a helyzetben, hogy a felelősséget vállalja, nincs abban a helyzetben, hogy az általa megbukta­tott kormányt felváltsa, legfeljebb azon követ­kezménynyel járna támadása, hogy más, az ő álláspontjától talán még meszszebb álló kor­mány neveztetnék ki. (Ugy van! jobb felöl. Zaj a baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents