Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-440
h-hÚ. országos ütés 1909 marczius 13-án, szombaton. S7 a kérvények 66., 67. és 68. sorjegyzékei ki fognak nyomatni, a képviselő urak között szét fognak osztatni és annak idején napirendre fognak kítűzetni. Következik az indítvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása. Felkérem Zlinszky István jegyző urat, hogy az indítvány- és interpelláczióskönyveket felolvasni szíveskedjék. Zlinszky István jegyző: T. ház ! Van szerencsém bejelenteni, hogy az inditványkönyvbe ujabb bejegyzés nem történt. Az interpellácziós-könyvbe a következő ujabb bejegyzések történtek (olvassa) : »Polit Mihály interpellácziója Szerbia utolsó nyilatkozata folytán egy nemzetközi értekezlet tárgyában a ministerelnökhöz ; Bozóky Árpád interpellácziója a magyar állam és Szerbia közt levő vám- és kereskedelmi viszonyok tervbe vett rendezése iránt a ministerelnökhöz.* Ezenkívül van szerencsém bejelenteni, hogy a multkorról elmaradt egy interpelláczió, a melyet Bozóky Árpád jegyzett be (olvassa) : »A koronaérték iránt Ausztriával 1892-ben kötött szerződés felmondása iránt«. Elnök: Javaslom, hogy a legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása után közvetlenül térjünk át az interpellácziókra. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 901, 1041, 1048) harmadszori olvasása. Felkérem Szent-Királyi Zoltán jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a közadók kezeléséről szóló most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki. Egyszersmind javaslom, hogy a törvényjavaslat küldessék át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. T. ház! Napirendünkkel végeztünk. Most javaslatot fogok tenni a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy a marczius 15-iki nagy nemzeti ünnepre való tekintettel a képviselőház hétfőn, 15-én, kedden, 16-án és szerdán, 17-én ne tartson ülést, (Helyeslés) a ház legközelebbi ülése pedig folyó hó 18-án, csütörtökön d. e. 10 órakor legyen. Ezen ülés napirendje legyen : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, azután a telepítésről, az ingatlan feldarabolásáról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására megválasztandó 31 tagú bizottságnak megválasztása ; azután az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérvárykormány alkotmányeUenes és törvényellenes tényeinek megtorlása tárgyában és az erre vonatkozó feliratok és kérvények; azután a polgári eljárásra vonatkozólag 1905. évi Julius hó 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat; azután a teljeskoruak gyámságára és hasonló védelmi intézkedésekre vonatkozólag 1905. évi Julius hó 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény beczikkelyezése tárgyában benyújtott törvényjavaslat és végül az állami kőszénbányászat fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor a ház legközelebbi ülésének idejét és napirendjét előterjesztésem értelmében megállapítottnak jelentem ki. Most áttérünk az interpellácziókra. Ki az első ? Zlinszky István jegyző: Polit Mihály! Polit Mihály: T. ház !... Elnök : A korábban bejegyzett és elmaradt interpelláczió az első ; nem a képviselő urat illeti a szó. Zlinszky István jegyző: Bozóky Árpád! (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Bozóky Árpád: T. képviselőház! 1892-ben szerződést kötöttünk Ausztriával az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag. Ezen szerződés hatálya az 1892: XVIII. t.-czikk 21. §-a értelmében 1910 végéig tart. Ugyancsak a 20. §. azt mondja, hogy ha a szerződő felek közül egyik sem mondja fel a szerződést 1909. év végén, akkor a szerződés további 10 évre hatályban marad. Tehát ebben az esztendőben kell dönteni a felett, hogy az érmerendszerre vonatkozó szerződés, a melyet Ausztriával kötöttünk, felmondassék-e, vagy pedig nem, még pedig dönteni kell a képviselőházban, mert azt az eljárást, hogy az ország fontos ügyei a ministertanácsban intéztessenek el a képviselőház tudta, beleegyezése és döntése nélkül, azt az eljárást, hogy országos fontosságú kérdések pártértekezletek, vagy pedig egyes csoportok által rögtönzött értekezletek előtt tárgyaltassanak, azt az eljárást nem tudom helyeselni, és a parlamentarizmus szempontjából elítélendőnek tartom. Most nem vitatkozom a felől, vájjon ez az érmerendszerre vonatkozó szerződés jó-e vagy nem, fel kell-e azt mondani, vagy pedig nem, csupán azt óhajtom, hogy a felmondás kérdése a parlament által döntessék el. Azért előterjesztem a pénzügyminister úrhoz a következő interpellácziót. (Olvassa): »1. Tekintettel arra, hogy az 1902. évi XVIII. t.-czikk XX. czikkelye szerint a szerződés hatálya 1910. év végéig tart, de ha 1909-ben egyik fél sem mondaná fel, még további 10 évre marad fenn a szerződés hatálya : hajlandó-e a minister ur kinyilatkoztatni, hogy mi az álláspontja a felmondás kérdésében, kívánja-e felmondani a szerződóst, vagy nem ?
