Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-439

84 li39. országos ülés 1909 márczius 12-én, pénteken. pénzügyi bizottság is előterjesztett, hogy t. i. i a boritaladó felére leszállittassék, szíveskedjék keresztülvinni. Ezt a két kérdést, a városok és a községi adózási viszonyok szabályozását, és a boritaladó leszállítását, ezt vagyok bátor az utolsó szakasznál a t. kormány figyelmébe ajánlani, hogy betetőzze azt a hasznos művet, a melyet az adó javaslat benyújtása által elvégzett. (Élénk helyeslés.) Szent-Királyi Zoltán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: Nem kívánok szólni. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem óhajt nyilatkozni, a ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : A Holló Lajos képviselő ur által felvetett két kérdésre, a boritaladóra és a községek háztartására vonatkozólag kell nyilatkoznom. (Halljuk ! Halljuk !) Igaz, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalásai során a boritaladó leszállítása bizonyos összefüggésbe hozatott a tőkekamat- és járadékadóval, miután azonban nézetem szerint a boritaladó ujabb szabályozását és leszállítását az a körülmény teszi mellőzhetetlenné (Igaz! ügy van !), hogy oly magas annak a tétele, mint egyetlen európai államban sem, (Igaz! ügy van!) mindenesetre arról kell gondoskodni, és a tett ígéretet állani is fogjuk, hogy a boritaladó ujabb szabályozása iránt közelebb a törvényhozás elé előterjesztéssel jöjjünk. (Helyeslés.) A mi a másik kérdést, a községek háztartását illeti, én ugy az 1893-iki adómemorandumban, mint ujabb törvényjavaslatok indokolásában is kiemeltem azt, hogy én az adóreformot az állami adók reformálása által befejezettnek nem tekintem. Ki kell ezen reformnál terjeszkednünk a községi pótlékokra, ki az összes helyhatósági és egyéb közszolgáltatásokra. (Helyeslés.) Befejezett ezen reformmű a közszolgáltatások tekintetében csak akkor lesz, ha azok egész körét felöleli, azért ma, midőn az első elhatározó lépést megtettük, ezt követnie kell a második lépésnek, a községi és a törvényhatósági háztartások rendezésének. (Helyeslés.) Ez a háztartásrendezés két részre oszlik. Az egyik összefügg az admimsztráczió általános rendezésével, midőn meg kell állapítani az önadóztatás jogszabályait az ujabb követelményeknek és tapasztalatoknak megfelelően, és meg kell állapítani ugy, hogy módjukban legyen a helyhatóságoknak szükségleteiket kielégíteni, de egyúttal meg kell állapítani azon korlátokat is, a meddig ezen kielégítésben elmehetnek. (Helyeslés.) Ez a kérdésnek első része, mely az admimsztráczió általános rendezésével függ össze. Minthogy azonban ezen ujabb adószabályok a községi pótlékok és a községi bevételek apadását vonják maguk után, hogy a bevételek effektuálhatók legyenek, a pótlékok emelkedése fog szükségessé válni, s miután egyébként is láttuk, hogy az ujabb admimsztráczió oly költségekkel jár, hogy a terhek növekedni fognak, addig, míg az általános reform keresztülvitetik, gondoskodni kell a községi háztartások segélyezéséről. (Helyeslés.) Azokat az ígéreteket, a melyeket a belügyminister úrral egyetértőleg a városi értekezleten tettünk, hogy már a jövő évtől kezdve, azután még nagyobb összegben ezen törvényjavaslatok életbeléptetése után, az egyenes adók bevételeiből a községeket particzipáltatni kívánjuk, be fogjuk váltani. Ezen particzipálás mikénti felhasználása iránt azonban még az általános reform előtt fogjuk javaslatainkat megtenni, hogy a községeknek helyesebb beosztása és csoportosítása, a községek háztartásának különböző jövedelmi forrásokból való részesítése és azokra való kiterjesztése által igyekezzünk a községek háztartásán segíteni. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezeket tudomásul venni. (Helyeslés.) Nem fejezhetem be felszólalásomat a nélkül, hogy mélyen érzett köszönetemet ne fejezzem ki a mélyen t. képviselőháznak (Hosszantartó élénk éljenzés és taps. Felkiáltások: Éljen Wekerle!) azért a hathatós támogatásért, a melylyel ezen nagy horderejű javaslatok elfogadását elősegíteni méltóztatott. Én azt hiszem, hogy az a tárgyilagosság, az a higgadtság, a melylyel ezek a javaslatok tárgyaltattak, úgyszólván páratlan a parlamentek történetében, és az az emelkedett szellem, a mely minden jjártérdeken és osztályérdeken felül emelkedve, tisztán a közjó szempontjából igyekezett a modern adózás elveit megvalósitani, (Ugy van!) biztosítékot nyújt nekem arra, hogy ez a szellem annyira átment a nemzet közvéleményébe, hogy a megalkotott törvények nem a papiron fognak maradni, hanem az életben is megtermik hasznos gyümölcseiket. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 112., illetőleg most már 113. §-hoz Wekerle Sándor azt a módosítást nyújtotta be, hogy az első sorból ezek a szavak: »1911. évi január hó első napján lép életbe« hagyassanak ki. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 112., illetőleg most már 113. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Wekerle Sándor módosításával, igen vagy,nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a 112., illetőleg 113. §. elfogadtatik Wekerle Sándor módositásával. Ezzel a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 901, 1041, 1048) általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, méltóztassék annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Egyszersmind kijelentem, hogy miután most már az adóreformra vonatkozó összes javaslatok letárgyaltattak és elfogadtattak, ezáltal elintézést