Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-439

k39. országos ülés 1909 márczius 12-én, pénteken. 69 Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat :]méltóztatik-e a 35. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 36. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 36. %-t). Mezőn Vilmos! Mezőfi Vilmos: A 36. §. az elemi csapások által okozott károk eseteiben a föld- és házadó esetleges elengedéséről intézkedik. A szakasz harmadik pontjának b) bekezdése azt mondja, hogy oly tartós szárazság esetén, mely összefüggő nagyobb területeken a bevetett földnek termését megsemmisíti annyira, hogy azon évben jövedelmezővé nem tehető, adóelengedésnek van helye. Ez humánus, szép és nemes intézkedés. Nekem csak az »összefüggő nagyobb területek« meghatározás ellen van szerény kifogásom, mert én azt tartom, hogyha ezt a meghatározást benn hagyjuk a törvényben, akkor megeshetik, hogy kisebb birtokokon, 3—4 kisgazdának területén következik be oly szárazság vagy terméketlenség, mely indokolttá tenné az adóelengedést és ezek ezért kiesnek ezen intézkedés jótéteményéből. Ez a kifejezés, hogy »összefüggő nagyobb területek« igen bizonytalan, és én azt hiszem, hogyha ez kimaradna ebből a pontból, ez nem változtatna a lénj^egen és a pont akkor ugy hangzanék : »oly tartós szárazság, mely a bevetett föld termését oly módon és időben semmisiti meg« stb., ez esetben adóelengedésnek helye van. Ekkor is megmarad a pénzügyigazgatóság részére a szabad mérlegelés joga és megítélheti, hely adható-e annak a kérésnek, hogy az adó elengedtessék. Módosításom tehát oda irányul, hogy a 36 §. 3. pontja b) bekezdésének első sorában ezen szavak »összefüggő nagyobb területekém hagyassanak ki. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. A ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. ház ! A szárazságot, mint elemi kárt figyelembe véve, az nem képzelhető máskép, minthogy nagyobb területekre terjed ki. (Igazi Ugy van!) Méltóztassék csak azt venni, ha itt valaki előállhat, hogy egy holdon nem tudom micsoda növény termett, mely öntözést igényel és miután nem öntözték, a szárazság folytán elpusztult, és jelentkezik elemi kár felvétele végett, semhogy ezt megvizsgáljuk, inkább duplán visszaadjuk az adót, mert ez költségekkel jár, hisz egész komissiót kell kiküldeni. Itt nincs a kis- és nagygazda érdeke közt ellentét, hanem ez a kérdésnek ad absurdum vitele, mert hiszen ha általános szárazság miatt elemi kár czimén leírásnak van helye, lehetetlen, hogy ott kiszakítsunk egy vagy két holdat, a hol volt szárazság, de az a szomszédban nem volt. Ezekkel az adóelengedésekkel méltányosan kell eljárni, de azután igen kell vigyázni, hogy visszaélések elő ne forduljanak, mert méltóztassék elhinni, ha visszaélések fordulnak elő, ezek a legnagyobb aránytalanságot idézik elő az adózásban, mert a községi terheket azután ő helyettük is azok kötelesek viselni, a kik visszaélést nem követtek el. Kérem a módosítás mellőzését. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a 36. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Mezőfi Vilmos képviselő ur a 3. pont b) bekezdéséhez azt a módosítást javasolja, hogy annak első sorából az »összefüggő nagyobb területeken« szavak hagyassanak ki. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Mezőfi Vilmos képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg fogadtatik el, ennélfogva Mezőfi Vilmos képviselő ur módosítása elesik. Következik a 37. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 37. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 37. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 38. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 38. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve % Szent- Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. képviselőház ! A 38. §-nak egyik rendkívül szigorú és szerény véleményem szerint méltánytalan intézkedését szeretném enyhíteni. Ez az intézkedés a következő (olvassa) : »A letakarított, de még be nem hordott, vagy asztagokban, kazalokban és csűrökben levő terményeknek elemi csapás általi megsemmisülése esetén adóelengedésnek helye nincs.« Nagyon gyakran megtörténhetik, hogy a letakarított, de még be nem hordott, asztagokban, kazalokban és csűrökben levő termények elemi csapás által a tulajdonosnak minden gondossága és óvintézkedése daczára megsemmisülnek. Pl. elviszi, elhordja a szélvihar, az árviz a másodikharmadik határban beiszapolva, ugy hogy az ember inkább nem is viszi vissza. Igaz, hogy a 36. §. 7. pontjában gondoskodtunk rendkívüli esetekre olyan módokról, hogy akkor a pénzügyigazgatóság felterjesztése alapján a pénzügyminister a földmivelésügyi ministerrel egyetértésben kimondhatja ezt az adóelengedést. Mély tisztelettel esedezem, kegyeskedjék a 38. §. ezen pontjánál ugyanazon módozatokat elfogadni, hogy t. i. ilyen rendkívüli esetekben a fél kérelmére a pénzügyigazgatóság felterjesztést tegyen