Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

60 43$. országos ülés 1909 márczius 11-én, csütörtökön. biró írni, és akkor lassan ir, és annyi száz adóiv aláírása sok munkáját veszi igénybe, vagy nem tud írni, és akkor arról ne is beszéljünk, hogy kezevonását miként illeszti oda. Azért én is elegendőnek találom, ha ezeket az iveket a jegyzői hivatal állit ja ki. A magam részéről tehát a 11. §. 2. bekezdéséből azt az intézkedést, a mely szerint az adóiv kézbesíthető az adózók 12 évet meg nem haladott családtagjainak, vagy családja, irodája, vállalata, háztartása körében bármely alkalmazottnak vagy a házmesternek, kihagyandónak vélem, és azért ez iránt módosítást is terjesztek elő, a melynek elfogadását kérem. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem. kíván szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. képviselőház ! Csóti képviselő ur azt kívánja, és ezt Mérey képviselő ur is pártolja, — hogy az adóiveket egyedül a jegyző írja alá. Két okból nem járulhatok ehhez. Először a községi elöljáróság tulajdonképeni feje és képviselője a biró, (Helyeslés.) a, jegyző ott segédmunkás, (ügy van I) Azután — én mindig azon vagyok ugyan, hogy a legkisebb községek igényeit is elégítsük ki, de végre az egész adminisztrácziót nem rendezhetjük be a legkisebb községek szerint. (Helyeslés.) Mégis csak községeink túlnyomó részében a biró annyira intelligens, hogy bizonyos ellenőrzést gyakorolhat és a törvényben biztosított jogánál fogva gyakorolni is kivan. Másodszor egy alapelv az, hogy ilyen fizetési meghagyások, felhívások stb., ne egy, hanem két ember által állíttassanak ki, mert bizonyos ellenőrzés kívántatik arra nézve, hogy manipuláczióknak tért ne engedjünk és hogy azok utólag ki ne cseréltessenek. Ragaszkodom tehát ahhoz, hogy azok igenis a biró és a jegyző által állíttassanak ki, mert mégis garanczia az, ha két egyén állítja ki azokat és azok nem helyettesíthetők valakinek egyoldalú működése, közbelépése után. (Helyeslés.) A mi a kézbesítést illeti, arra nézve, a mit Mérey Lajos képviselő ur mondott, megjegyzem, hogy a bírói, illetőleg az adóügyi kézbesítéseknél az eddig is szokásos módot iktattuk be a törvénybe. Eddig is lehetett kézbesíteni a kapusnak ; kézbesíteni lehetett az alkalmazottnak és a ház népének is. A háznép alatt a cselédet is értem, de nem a bérest, hanem a háznéphez tartozó cselédet. Ezt így interpretálta a bíróság ; ez felel meg a mai judikaturának és nem bánnám, ha ezt így méltóztatnék egyszerűen kimondani. Nem kívánnám még sem azt, hogy mindent posta utján kézbesítsünk. Méltóztassék elhinni, hogy sokszor helyesebb, ha a dolgot közvetlenül megmagyarázzák az illetőknek, és ha elismervény mellett kézbesítünk. Ne bízzunk mindent a postára, nemcsak a túlterhelés szempontjából, hanem azért is, mert sok községben posta.sincs. Ahhoz hozzájárulnék, hogyha azon szavak után, a melyekben az alapelv foglaltatik, hogy »elismervény mellett kézbesítendői, azt tennők, hogy: távollétében a kézbesítés a bírói határozatok kézbesítésére nézve előirt módon eszközlendő — fenhagyatván a szakasznak későbbi része, hogy elismervény helyett posta utján is történhetik a kézbesítés. Azt hiszem, hogyha azon kautélákat viszszük be ezen rendelkezésbe, a melyek a bírói kézbesítésre nézve irányadók . . . Elnök: Megjegyzem, hogy a vita be van zárva ; ujabb módosításnak tehát nincs helye. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister: Akkor kérném az eredeti szöveg megtartását és a végrehajtási utasításban fogok akként intézkedni, hogy ezen elveknek érvényt szerezzek. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdeni a t. házat, méltóztatik-e a 11. §. meg nem támadott részét a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Csóti Géza képviselő ur azon módosítást nyújtotta be, hogy a szakasz első bekezdésében a »község« szó helyett a »jegyzői hivatal* szavak tétessenek, s ugyanezen szakasz első sorából hagyassanak ki ezen szavak »a biró és«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 11.8. első bekezdését a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, szemben Csóti Géza képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az első bekezdés változatlanul elfogadtatik és ennélfogva Csóti Géza képviselő ur módosítása elesik. Csóti Géza képviselő ur a 11. §. második bekezdéséhez azon módosítást nyújtotta be, hogy ezen szavak »elismervény ellenében* hagyassanak ki és az utolsó mondat helyett tétessék a következő : »Az adóivek ajánlott postaküldemény utján is kézbesíthetők, s ha a megkisérlett szokásos kézbesítés eredményre nem vezetett vagy ha az adóköteles nem helyben lakik, mindig posta utján kézbesítendőké Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget Csóti Géza képviselő ur módosításával szemben elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg fogadtatik el, s ennek következtében Csóti Géza képviselő ur módosítása elesett. Mérey Lajos képviselő ur a 11. §. második bekezdésének az »adózó« szótól kezdve a »kapusnak« szóig bezárólag terjedő szövegét ki kívánja hagyatni. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget szemben Mérey Lajos képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az eredeti szöveg fogadtatik el és Mérey Lajos képviselő ur ezen módosítása elesik. Végül Csóti képviselő UT a második bekezdés utolsó mondatául felveendőnek kívánja a következőt (olvassa) : »Az adóivek kézbesítésének befejezte két egymás utáni napon szokásos módon közhírré teendő.«