Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-460
158 h&). országos ülés 1909 október 13-án, szerdán. alapszabályok azzal, hogy a íöldmivelésügyi niinister a belügyrainisterrel egyetértésben azokat jóváhagyási záradékkal el nem látta és megtiltja e szerint a kisbirtokosoknak, hogy »A magyar kisgazdák szövetségét« megteremtsék. T. képviselőház! Megszoktam azt, hogy a t. ház többsége és különösen a kormány a szocziáldemokratákkal szemben ellenséges indulattal viseltetik. Azonban konstatálnom kell azt a tényt, hogy ezek a kisbirtokosok annyira nem szoczialisták, hogy az alapszabályok egyik pontja, a hol a magyar kisgazdák szövetségének czéljáról van szó, szószerint a következőket mondja (olvassa) : »A magyar kisgazdák szövetségének czélja a koronként felmerülő közgazdasági kérdéseknek megvitatása, ezekre nézve egységes kisgazda-közvélemény megteremtése. Törekedni fog a szövetség arra, hogy a kisgazdákat tömöritse, felébreszsze bennük érdekeik közösségének tudatát, óhajait társadalmi utón érvényesítse és velük a szövetkezeti eszme minden hasznos formáját megkedveltesse. Feladatául tekinti a felforgató törekvésekkel való küzdelmet és a társadalmi békének a jogos érdekek kielégitése utján való biztositását«. Ez tehát nyilvánvalóan szocziálista ellenes szervezkedése akart lenni a kisbirtokosoknak azzal a czélzattal, hogy saját anyagi jólétüket a szövetkezeti eszmék felkarolásával előmozdítsák és erre vonatkozó eszközeiket az alapszabályban fel is sorolják. Teljesen érthetetlen tehát — ha ugyan nagyon is nem érthető — az az indok, a melyből a íöldmivelésügyi és a belügyminister ezen 113 községbeli kisbirtokosoknak szervezkedését megakadályozta, a mely községek egytőlegyig az alföldi magyar községek közül sorakoztak össze s a melyeknek kisbirtokosai nem nemzetiségi kisgazdák, tehát még az a különben helytelen és bűnös indok sem forogna fenn, hogy a nemzetiségi kisgazdáknak nem engedik meg a szervezkedést. A szalon tai, kunhegyesi, kornádi, kisújszállási, árpádi, füzesgyarmati, szoboszlói, nádudvari, derecskéi, szegvári, mindszenti, tömörkényi, csányi tősgyökeres alföldi magyar községbeli gazdák kérték, hogy engedtessék meg nekik a magyar kisgazdák szövetségének megalakítása, A betiltást pedig röviden azzal indokolja a íöldmivelésügyi minister ur, hogy, úgymond, »nem engedem meg a magyar kisgazdák szövetségének működését, mert semmikép sem lenne indokolt, hogy Budapest székhelylyel több, magát az ország kisbirtokosai érdekeinek istápolására hivatottnak tartó országos szervezet működjék és így a kisbirtokosok érdekében kívánatos társadalmi tevékenység szétforgácsolódjék*. Három millió kisgazda van Magyarországon, tehát 300 kisgazda-szövetség sem volna kárára ennek a kisbirtokos népnek. Ilyen nagy figyelmet sohasem látunk akkor, midőn bizonyos munkásszakmák szövetségéről van és volt szó. Akkor minden félelem nélkül akár öt szövetséget is engedélyez a belügyminister, ha ugyan engedélyezi, de azzal az indokolással semmi esetre sem tagadja meg az engedélyezést, hogy egy szakmában csak egy szövetséget enged meg. Meggyőződésem szerint egészen más okok forognak fenn arra, hogy az igy öntudatra ébredni kezdő magyarországi kisbirtokosok szervezkedését a kormány csirájában el akarja fojtani. Ez az indok pedig, egyenesen kimondom, a nagybirtokosok érdekeinek szempontja. A kormány nem akarja megengedni azt, hogy a kisbirtokosok szervezkedjenek és ezzel esetleg a nagybirtokosok érdekeit sértsék. Nem akarja megengedni a kisbirtokosok önálló szervezkedését, nehogy a nagybirtok gyámolító és vezető kezei közül a kisbirtokosság kicsuszszék. Sok jelenség bizonyítja ezt, t. ház ; bizonyítja az »A Polgár« czimü elterjedt napilap hiteles értesülése, a mely szerint a íöldmivelésügyi ministeriumban csak azért szabadságoltak egy évre egy ministeri titkárt, hogy minden erejét az OMGE, az »országos magyar gazdasági egyesület« szolgálatába szegődtesse, abból a czélból, hogy a nagybirtok vezetése alatt és a nagybirtokosok javára szervezze a kisbirtokosságot. A nagybirtoknak, az ezer holdak urainak bátran szabad szervezkedniük. Az ezerholdasoknak minden szabad Magyarországon. A nagybirtok urai minden megyében bejelentés nélkül is felállíthatják az ő gazdasági egyesületüket. Itt Budapesten állami és ministeri támogatással hatalmas központot teremtettek. Az ő közgyűléseikre és üléseikre maga Darányi Ignácz íöldmivelésügyi minister ur személyesen ellátogat és ott is, itt is képviseli, védi a nagybirtokosok érdekeit. Ellenben ezeknek az elnyomott, kiuzsorázott, de már öntudatra ébredni kezdő magyar kisbirtokosoknak nem engedik meg a tömörülést és szervezkedést. Annál szomorúbb jelenség ez, mert annak a függetlenségi és 48-as pártnak szavazóiról van szó, a kik győzelemre juttatták ezt a többséget, és ennek a kisbirtokosságnak érdeke ellen a függetlenségi ós 48-as párt eltűri azt, hogy a nagybirtokosok a kisbirtokosságot szervezkedésében megakadályozzák. Habár tisztában vagyok azzal, hogy válaszra nem érdemesít a íöldmivelésügyi minister ur és a belügyminister ur, — a miről ugyan előre lemondok, mert hiszen megtanít engem az a 145 interpelláczió, a melyre még nem értek rá három év óta választ adni a ministerek, — mégis szükségesnek tartom az ország színe előtt ezen szomorú jelenséget szóbahozni, és kérdést intézni a belügyi és a íöldmivelésügyi ministerekhez. Hadd tudja meg Magyarország kisbirtokos népe, hogy ez a kormány milyen hűtlenül sáfárkodik az ő legnagyobb, legfontosabb érdekeivel. (Olvassa.) »Interpelláczió a belügyi és a íöldmivelésügyi ministerekhez: Van-e tudomásuk arról a minister uraknak, hogy a íöldmivelésügyi minister a belügyministerrel egyetértőleg 47.718/VII. 1909. sz. leiratával 113 község magyar kisbirtokosai részéről alakítani szándékolt »Magyar Kisgazdák Szövetségének« alapszabályaitól megtagadta a jóváhagyást ?
