Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-460
456 h60. országos ülés 1909 október 13-án, szerdán. jjolitikai czélokra akarják felhasználni a Guiia elnöki állását és az ellen már akkor a ház nevében tiltakoztam, mert eddig még mindig a politikai hullámveréstől érintetlen maradt a Curia elnöki széke. T. képviselőház ! Erre az interpellácziómra az igazságügyminister ur választ nem adott. Hédervári Lehel : Majd ad a Curia tanácsülésében ! Nagy György: Október 3-án a hivatalos lapban legnagyobb meglepetésemre azt olvasom, hogy az igazságügyminister urat a király a Curia elnökévé nevezte ki. (Halljuk ! Halljuk !) Csak az imént fogadta el tárgyalás végett az én indítványomat a t. ház, hogy képviselőt ne lehessen áUami hivatalra és kitüntetésre felterjeszteni. Én azonban minden más hivataltól, minden más állástól eltekintve, a birói széket, a birói méltóságot, az igazságszolgáltatás tisztségét tartom a legfontosabbnak, (ügy van!) Ha valaha aggódó lelkiismerettel mérlegelni kell, hogy egy állásba kit ültessen a közbizalom vagy a királyi kinevezés, akkor legjobban ennek az aggodalomnak, ennek a fokozott figyelemnek a Curia elnöki állására . . . (Zaj és közbeszólások. Elnök csenget.) Hédervári Lehel: Egy évig nem töltötték be ! A legnagyobb botrány ! Nagy György: T. képviselőház! Mi, a kik jogászok vagyunk, a kik a jog gyakorlati alkalmazásával foglalkozunk . . . Hédervári Lehel: A mi Güntherről nem mondható ! Nagy György : • • • tudjuk, hogy felsőbb bíróságunk tagjai között számos olyan biró van, a kinek tudása, érdeme, szerzett jogczime lett volna a Curia elnöki állásának betöltésére, (ügy van!) Ha ezeknek a hivatottaknak mellőzésével az igazságügyministert nevezte ki a király a kormány előterjesztésére a Curia elnökévé, legalább is kötelessége a kormánynak felvilágosítani a képviselőházat, miféle indokok vezették ennél az igazságtalan kinevezésnél. Ifj. Madarász József: Mindenkit kifogásolt Günther a ministertanácsban ! Kelemen Samu : Módosította a végrehajtási törvényt, hogy hogy kell lefoglalni magának a Curia elnöki székét. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Nagy György : Ha egy nagy jogászt neveztek volna ki, a ki mint igazságügyminister a maga nagy jogászi tudásának, képességének bizonyságát szolgáltatta volna, még akkor is kifogásolnám, mert a curiai elnökség nem szolgálhat poütikai szolgálatok megjutalmazására, (ügy van ! baljelöl.) De annál inkább kifogásolom jelen esetben, mert az igazságügyminister ur három esztendei ministeri működése alatt nem adta bizonyságát nagy jogászi tudásának. Két fontos igazságügyi törvényjavaslatot tárgyaltunk le : a végrehajtási törvény novelláját és a büntető novellát, és én hivatkozom azokra a t. képviselőtársaimra, a kik velem együtt resztvettek a vitában, hogy bizony az igazságügyminister ur jogi érvek helyett csak Miltonból és Danteből vett költői képekkel védte javaslatát. Akkor, emlékszem, nagyon találóan jegyezte meg Bozóky Árpád képviselőtársam, a mikor az igazságügyminister ur felállott, hogy válaszoljon egy interpelláczióra : halljuk a ministertől, hogy ebben a kérdésben mi a Dante véleménye. Nagyon szép, ha egy beszédet költői képekkel is gazdagít, szinesit valaki, de épen a büntető novella tárgyalásánál haUottam, hogy Kelemen Samu t. képviselőtársam felszólalására egy öt perczes beszédben két költői képet használt a volt igazságügyminister ur, egyebet semmit. Hát ez csak mégsem vall valami megragadó, felemelő jogászi tudásra. Én fontosnak tartom azt, hogy a birói hivatalt, a birói méltóságot megbecsüljük. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a magyar bíróság tagjai, hogy ha nem is adhatnak kifejezést haragúknak, méltatlankodásuknak a szolgálati pragmatika hiányában, de mindnyájan igazságtalanságnak tartják azt, hogy egy hajótörött politikussal töltötte be a kormány a Curia elnöki székét. Hédervári Lehel: Mikor ott van egy Vavrik ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy György: Nyugodt lélekkel merem mondani, hogy mikor ezt az interpeUácziót bejegyeztem, a magyar birói kar, az egész magyar jogászvilág hangulatának adtam kifejezést. Ha valakit igazán érdeme alapján neveznek ki és látom azt, hogy ez az igazságszolgáltatás előnyére, díszére válik, az ellen nincs kifogásom, a mint hogy örvendtem Zsitvay Leó kinevezésének is, mert a jogászi érdemet feltétlenül vizsgálom és a bírónál elsősorban a jogászi érdemet, a tudást, a hivatottságot teszem mérlegelés tárgyává. De határozottan tiltakozom az ellen, hogy bármilyen állásba politikai hajótöröttek neveztessenek ki. (Helyeslés baljelől.) Nekünk meg keU oltalmaznunk az igazságszolgáltatás termét, annak a teremnek a küszöbén minden politikai aspirácziónak, minden politikai érdeknek feltétlenül meg kell állania. Én arra vagyok kíváncsi, hogy a kormánynak mik az érvei, mik az indokai Günther Antal kinevezésénél, mert lehetetlen, hogy egy kormány, mely három és fél esztendőn keresztül a »nemzeti« jelzőre tartott számot, megfelelő indokok nélkül egy politikussal merészelte volna betölteni a Curia elnöki állását. Éber Antal: Saját köréből vett politikussal. Nagy György: Abban a sokat szidott szabadelvű rendszerben, a melyet joggal szidunk, sohasem merték megpróbálni azt, hogy a politikát bevigyék az igazságszolgáltatás termébe. Mikor a legjobban viharzottak a szabadelvű párti visszaélések, még akkor is volt egy hely, a melyet érintetlenül megőrizni igyekeztek és ez a hely : a birói Ítélőszék: Kelemen Samu: És erkölcsről beszélt a megnyitó beszédében.
