Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-459

459. országos ülés 1909 október 12-én, kedden. 441 hogy a polgári szabadságok ily visszaszorítása azt az áramlatot is vissza fogja szorítani, a melynek én is egyik szerény képviselője vagyok. Jól tudom, kogy az egyes intézmények az áramlatokat vissza nem szoríthatják és meg nem változtathatják, hanem az áramlatok változtatják meg az intézményeket. Epén azért nem abból az okból kívánom a polgári és politikai jogoknak teljes mértékben való tiszteletben tartását, mert ettől várnám annak az áramlatnak, annak a szellemi harcznak diadalát, melyért én is küzdök, hanem azért, mert ha önök ezeket a jogokat nem beesülik és nem tisztelik, egy szép attribútumától fosztják meg ezt az országot, a mely az én országom is és a melyről azt kívánom, hogy oly színben tűnjék fel mindenütt, mint a mely országban az alkotmányosságot és szabadságot tisztelik. Visontai Soma: Esküdtszék ítél! Maniu Gyula : Az ily kiadatásokkal és az ily politikai perek mérhetetlen sorának érvényre jutásával nem képesek visszaszorítani azt az eszmét, a melyet én szolgálok. íme, Lukács László képviselő, a kit most kikérnek, a kinek mentelmi jogát fel akarják függeszteni, majdnem öt évet töltött államfogházban. (Élénk helyeslés a haloldalon. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Somogyi Aladár: Nem az volt a baj, hogy elitélték, hanem az, hogy kieresztették ! Maniu Gyula : A nagy szabadságvesztés nem volt alkalmas sem arra, hogy visszaszorítsa azt az áramlatot, azt a küzdelmet, a melyet ő képvisel, sem hogy megtörje az ő munkaerejét és harczikedvét. Lázár Zoárd: A ligától kapott kárpótlást! Maniu Gyula: Biztosithatom önöket, ha valóságos szolgálatot akarnak tenni annak a politikai iránynak, a melynek szerény tagja és szószólój a vagyok, semmivel sem tehetnek nagyobb szolgálatot, mint azzal, hogy a politikai és polgári szabadságok visszaszorításával üldözőbe vesznek egyeseket, a kik a mi politikánkat és törekvéseinket képviselik. Ezen üldözések buzdításul fognak szolgálni a mostam közállapotok megmentésére törekvő munkásságunkban és felébreszti a nemzeti öntudat nélkül szendergőket is. Én ugy politikai czélszerüség szempontjából, mint a mentelmi jog helyes kezelése szempontjából, arra való tekintettel, hogy a kérdésben forgó ozikkben semmi olyasmi nem fordul elő, a mi az izgatás tényálladékát magában foglalja, a mi nemzetiségi izgatás volna, (Felkiáltások : Halljuk a csikket!) kérem, hogy a mentelmi jog ne függesztessék fel, hanem méltóztassék elfogadni ezt az indítványt : (Felkiáltások: Kérjük a czikket!) »Inditványozom, hogy a képviselőház a jelen ügyben ne függeszsze fel Lukács László mentelmi jogát«. (Zaj.) Visontai Soma : A ezikk felolvasását kérjük ! Nagy Dezső: A házszabályok értelmében felvilágosítást kérek az előadó úrtól. (Zaj.) Legyen szives tehát az előadó ur megismertetni velünk KÉPYH. KAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. az inkriminált passzusokat! (Felkiáltások: Az egész czikket!) Fenyvesi Soma előadó: T. ház! Nem akarok most az imént elhangzott szavakra válaszolni, de ugy tartom, hogy csak az egész czikket olvashatom fel, mert csak az egész czikk felolvasásából lehet teljes tájékoztatást nyújtani (Igaz! Ugy van !) azok tekintetében, a melyekért az ügyészség a mentelmi jog felfüggesztését kéri. (Mozgás.) A czikk így szól (olvassa) : »Egy szó román testvéreimhez. Mintha azon időknek, a melyeket átéltünk, életet adó lehellete, téged nem ihletett volna meg, ennek egy megdönthetlen akadályt kell képeznie minden ellenséges támadás ellen, mely nyelvedet, hitedet, műveltségedet, nemzeti létedet és román népi egyéniségedet akarja érinteni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Kész zsákmánya vagyunk bármely politikai rendszernek, mely az idők folyamán magához tudta ragadni a kormányhatalmat és evvel a kezében volt a fegyverek ereje és az ország pénze. Csak így tudjuk megmagyarázni és csak igy tudjuk megérteni a gyalázatos állapotot, a melyben vagyunk. A hatalom gőgje — mely erőnek erejével támad, és elbizakodottan kísérli meg mindennek a megsemmisítését, a mi az útjában van — egyrészt, másrészről pedig az ellenállás hiánya a mi részünkről és egy neme a meghátrálásnak a támadás elől, mely napról-napra vakmerőbb és szemtelenebb lesz. (Mozgás.) Lássunk csak egy pár dolgot, a mi szemünk előtt folyt k . Elvették Erdély autonómiáját és mi fejet hajtottunk. Lábbal tiporták nemzeti jogainkat a dualisztikus paktum által s mi fejet hajtottunk. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Odadobták nekünk a szánalom morzsáit, letéve az úgynevezett nemzetiségek egyenjogusitásáról szóló törvényben és mi ezen szánalom morzsáit sem használtuk fel az állampolgárok erejével és erényével. Passzivitásba vonultunk vissza Tisza Kálmán áldatlan korszaka alatt, eltűrtük, hogy egy Bánffy gőgösen, felfuvalkodva, bután és fesztelenül járjon a derék határőrvidékiek között. Elnéztük, egyesek bánatosan, mások mosolyogva, megint mások közönyösen, a tömegek pedig részvétlenül, hogy tiporják lábbal templomainkat, iskoláinkat, családi szentélyeinket, (Nagy zaj és felkiáltások : Ez nem izgatás ? Elnök csenget.) hogy rabolták el ravaszsággal és a kormányok elbizakodottságával még a lehetőségét is annak, hogy nemzetnek valljuk magunkat és egy politikai párttá tömörüljünk az országban. Idegeneknek és bujdosóknak vagyunk kijelentve országunkban, őseink földjén. (Nagy zaj és felkiáltások balfelól: Hol vannak az őseik ? Elnök csenget.) És odajutottunk, hogy politikai ellenfeleink részéről a becstelenségnek tetőfokát lássuk, hogy 56