Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-459

459. országos ülés 1909 október 12-én, kedden. 439 alatt vizsgálati indítványt tett Lukács László országgyűlési képviselő ellen azért, mert nevezettől a Budapesten előállított »Lupta« czimü napilap 1908. évi 226. számában »Egy szó román testvéreimhez« czim alatt olyan czikk jelent meg, mely a btkv. 172. §-ának 2. bekezdésében irt izgatás vétségének tényálladékát tartalmazza és ennek alapján a budapesti kir. főügyész nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. (Ralijuk! Halljuk/) A nyomozat rendjén az illető lap szerkesztőjének meghallgatásával állapíttatott meg az, hogy ezen czikket, a mely »dr. Lukács Ladislaus Deputat« aláírással jelent meg, Lukács László országgyűlési képviselő irta és adta át közlés végett. Magában a ezikkben a magyarság elleni gyűlöletre történik izgatás. Minthogy ez büntetendő cselekmény tényálladékát foglalja magában (Ugy van! a baloldalon.) és minthogy a megkeresés az illetékes hatóságtól érkezett, ennek következtében a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Lukács László képviselő ur mentelmi joga ez esetben függesztessék fel. Vertán Endre jegyző : Maniu Gyula! (Felkiáltások bal/elől: Az ilyent védeni is lehet? Zaj.) Maniu Gyula: T. ház! ííem pusztán az érdemleges, tárgyi okok azok, a melyek felszólalásra késztetnek . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Maniu Gyula: . . . hanem magasabb politikai czélzat is vezet ebben. Érdemi szemjiontból fel kell szólalnom azért, mert sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy a mentelmi bizottság az utóbbi időben a mentelmi ügyek elbírálásánál meglehetős könnyelműséggel jár el. (Élénk ellenmondások a baloldalon.) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom! (Élénk helyeslés bal felöl.) Maniu Gyula : Távolról sem akartam a mentelmi bizottságot megsérteni, hanem mindössze csak arra kívántam a t. ház figyelmét ráirányítani, hogy a mentelmi bizottság, a mint a jelentések igazolják, rendesen csak azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vájjon a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérés az illetékes hatóságtól érkezett-e, valamint azon kérdéssel, hogy vájjon fenforog-e az okozati összefüggés az illető képviselőnek imputált cselekmény és a képviselő között? (Mozgás a baloldalon.) Ezt az eljárási módot nem tartom helyesnek. Egy hang (balfélől) • Különösen mikor Lukácsról van szó! Maniu Gyula: Ezen körülményeken kivül a mentelmi bizottságnak kötelessége vizsgálni azt is, hogy vájjon azon cselekmény, a mely az illető képviselőnek imputáltatik, büntetendő cselekményt képez-e vagy sem ? (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Maniu Gyula : Hiszen ugy a mentelmi bizottságra, mint a képviselőházra nézve fontos kérdés e tekintetben annak megállapítása, hogy fenforog-e a zaklatás esete vagy sem 1 (Igaz ! a nemzetiségek padjain.) De lehetséges-e valamely konkrét esetben megállapítani., hogy zaklatás esete forog-e fenn vagy sem, ha egyáltalában nem vizsgáljuk meg azt, hogy büntetendő-e vagy sem az a cselekmény, a mely az illető terhelt képviselőnek imputáltatik ? (Mozgás a baloldalon.) Molnár Jenő: Olvassuk fel a czikket! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Maniu Gyula: Azt hiszem, eldöntendő körülmény az, hogy a kérdésben forgó cselekmény beleütközik-e a btk. valamelyik paragrafusába vagy sem, és a mennyiben megállapíttatik, hogy tényleg annak a látszata fenforog, hogy bűncselekmény követtetett el, akkor tényleg függesztessék fel a mentelmi jog. Azonban mindössze azt a két előbbi ténykörülményt firtatni és a harmadik legfontosabbat figyelmen kivül hagyni, azt hiszem, hibás, könnyelmű eljárás volna. Mindenesetre czélszerü lesz további félreértések kikerülése czéljából különbséget tennünk egyfelől a közönséges bűntettek és vétségek, másfelől j>edig a politikai vétségek és bűntettek között. (Ellenmondások balfelöl.) Elismerem azt, hogy midőn felmerül valamely képviselővel szemben azon vád, hogy ölt vagy gyilkolt, vagy másféle büntetendő cselekményt követett el, akkor nem firtathatja sem a bizottság, sem a képviselőház, hogy tényleg elkövette-e azt vagy sem, de akkor, a mikor politikai vétségekről van szó, tehát olyanokról, a melyek rendszerint hírlapi czikkekben vagy beszédekben követtetnek el, miután a mentelmi bizottságnak rendelkezésére áll ez az anyag, a melynek alapján épül fel az illető vád, kötelessége megvizsgálni a mentelmi bizottságnak és a képviselőháznak azt, hogy vájjon abban a ezikkben, vagy abban a beszédben bennfoglaltatnak-e az illető bűncselekmény ismérvei vagy sem. (Zaj.) Erre kívántam czélozni bevezető szavaimban, a mikor azt mondtam, hogy a mentelmi bizottság nem jár el szabályszerűen, ha jelentésében nem mondja meg, hogy melyek azon kifejezések, a melyek magukban foglalják az izgatás vétségét ? Azzal jönni elő, hogy az ügyészség részéről megkeresés érkezett valamely képviselő ellen, mert irt egy czikket és abban a ezikkben izgatás van és ezzel megelégedjék a mentelmi bizottság és ne keresse ki azon kifejezéseket, melyek az izgatás vétségét magukban foglalják, ez oly eljárás, a mely nem felel meg annak a hivatásnak, a melynek teljesítésére a mentelmi bizottság megválasztva lett. A törvény határozottan megmondja, hogy akár az izgatás, akár a lázítás bűncselekményénél meg kell hogy jelölje a közvád azokat a kifejezéseket, a melyek az izgatás vagy a lázítás bűncselekményét magukban foglalják. Kérdem, hogy az ügyész ebben a megkeresésben, a melyben Lukács László képviselő ur mentelmi jogának fel-