Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

400 Í58. országos ülés 1909 október 9-én, szombaton. Elnök: Most napirend előtt vagyunk. Szmrecsányi György: A házszabályokhoz kí­vánok szólni. (Felkiáltások : Joga van ! Zaj.) Elnök : Tessék ! Szmrecsányi György: Az igen t. elnök ur talán félre méltóztatott engem érteni, ugyanis én felszólalásomban két dologra helyeztem súlyt. Először, hogy szerintem nem házszabályszerüen méltóztatott eljárni, mikor a szavazás eredményét egy másik ülés keretében szándékozik kihirdetni, másodszor azt az eljárást voltam bátor kifogásolni, hogy mikor más esetekben is volt rá példa, hogy az elnök ur a határozatképtelenséget hivatalból kon­statálta a nélkül, hogy ezt bárki kérte volna, akkor miért nem konstatálta azt tegnap is, mikor százon aluli számban szavaztak a képviselők. (Zaj. Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Erre vonatkozólag hivatkozom arra az elnöki kijelentésre, a melyet az elnök ur 1907. január 15-én a vallás- és közoktatásügyi tárcza költség­vetésének tárgyalásánál Kmety Károly beszéde közben tett. Kmety el akart a tárgytól térni. Az elnök feltette a kérdést, megengedi-e ezt a ház, igen vagy nem. Erre felállással történt a szavazás, de az elnök nem volt képes a többséget konstatálni, megszámláltatta a szavazatokat. (Zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon ; Megszámláltatta!) Névszerinti szavazásnál nem volt a háznak egyetlen tagja sem, a ki ne konstatálta volna, hogy százan alul sza­vaztak. (Zaj. Batthyány Tivadar gróf közbeszól.) Batthyány Tivadar gróf urat nem láttam itten. Tehát a napló tanúsága szerint az elnök ur, miután a jegyzők jelentették, hogy százan alul vannak a szavazók, felfüggesztette az ülést és a szünet után, az ülés megnyílta után miután konstatálta, hogy határozatképes számban vannak jelen, akkor mondta ki a határozatot. Arra kívántam az elnök urnak figyelmét fel­hívni, hogy annál a tiszteletnél fogva, a melylyel én a magyar képviselőház elnöki méltósága iránt viseltetem, nem tartom összeegyeztethetőnek, hogy ahhoz még csak a gyanúja is férkőzhessek annak, hogy a többség, látván, hogy nem képes azokat a kierőszakolt üléseket határozatképes számban megtartani, ilyen kicsinyes intrikákhoz és fogások­hoz folyamodjék. (Igaz! ügy van! a közéfen. Ellenmondás és zaj a baloldalon.) Elnök : A képviselő ur felszólalására köteles­ségszerüleg kell válaszolnom. Először is soha arra nem volt preczedens a házban, hogy az elnök hivatalból konstatálta volna a határozatképes­séget. Szmrecsányi György: Itt van ! Elnök ". Ott a jegyző jelentést tett és a jegyzői jelentés alapján konstatáltatott a határozatképte­lenség. (Helyeslés a baloldalon.) Hogy az elnök hivatalból konstatálta volna a határozatképtelen­séget, arra preczedens nem volt, arra nincsen semmiféle parancsa a házszabálynak. Különben is konstatálom, hogy a szavazás megkezdése előtt száznál több képviselő volt jelen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hogy azután kinek tetszett szavazni és kinek nem, azt szavazás közben ellenőrizni nem az én feladatom. Várjuk be a jegyzői kar jelentését és akkor a megfelelő intézkedések meg lesznek tehetők. Azt, hogy voltunk-e százan és vagyunk-e százan vagy nem, megállapítani, ez a feladat az elnök hatáskörébe egyáltalán nem tartozik. Nem is tar­tozhatik, mert névszerinti és titkos szavazásnál, a mikor a névsor felolvastatik, egy része a ház tagjainak nincs is a teremben és csak akkor jön be, a mikor már sejti, hogy a szavazásra követ­kezik. (Igaz I ügy van ! a baloldalon.) Ezen oknál képtelenség is azt innen ellenőrizni és csak a jegy­zői jelentésekből tudhatja meg a ház elnöke is, hogy voltak-e jelen határozatképes számban vagy nem. (Elénk éljenzés és taps a baloldalon.) Napirend előtti felszólalások sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, átté­rünk a napirendre. Bejelentem a t. képviselőháznak, hogy a képviselőház hivatalai részére alkotott szolgálati szabályzat 131. §-ában felsorolt ügyrendek elké­szültek ; ezek a következők : irodai ügyrend, könyvtári ügyrend, pénzkezelési és számviteli utasítás, háznagyi hivatal ügyrendje, gyorsiroda ügyrendje, nardószerkesztőség ügyrendje, gazda­sági hivatal ügyrendje, műszaki szolgálat ügyrendje, tűzbiztonsági szabályok, az Országház ház-rendje és a szolgaszemélyzet ügyrendje. Ezeket az illető bizottságok, és pedig valamennyit a gazdasági bizottság és azonkívül a könyvtári ügyrendet, a könyvtári, a pénzkezelési és számviteli utasítást pedig a számvizsgáló-bizottság is letárgyalta, minek következtében azokat holnaptól kezdve, vagyis 1909. évi október hó 10-én életbeléptetem. Meg kell jegyeznem, hogy az eddigi fegyelmi szabályokat a gazdasági bizottság hozzájárulásá­val változatlanul fentartottam, mert a házszabá­lyok 268. §-a felebbezés kizárásával megállapítja a fegyelmi bíróság szervezetét, igy tehát addig, a míg a házszabályok ezen szakasza nem módosit­tatik, lényeges, vagy elvi változtatást a fegyelmi szabályokon ugy sem lehet tenni. Kérdem tehát, méltóztatik-e az ügyrendek életbeléptetésére vonatkozó jelentésemet tudo­másul venni. (Igen !) Ha igen, akkor kimondom a határozatot, hogy a képviselőház az ügyrendek életbeléptetését tudomásul veszi. Bemutatom a t. háznak Zemplén vármegye közönségének feliratát a boritaladó leszállítása és a csinger-adó eltörlése tárgyában ; Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú város­nak Holló Lajos országgyűlési képviselő által beadott kérvényét a fogyasztási adóknak a városok részére leendő átengedése iránt. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Javaslom, hogy mindezen felirat és kérvény tárgyalás és jelentéstétel végett adassék ki a kér­vényi bizottságnak. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájá­rulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki.

Next

/
Thumbnails
Contents