Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-453
453. országos ülés 1909 Julius 10-én, szombaton. 341 Csizmazia Endre jegyző: Molnár János! (Zaj!) Elnök (csenget!): Csendet kérek! Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Molnár János: Mivel most már nemcsak két, hanem három határozati javaslat fekszik a ház előtt, azért van szerencsém a néppárt részéről, a melynek nevében és megbízásából beszélek, kijelenteni, hogy sem Csépány Géza, sem pedig Hoffmann Ottó képviselőtársaim javaslatát el nem fogadjuk. A mi pedig Bakonyi Samu t. képviselőtársam határozati javaslatát illeti, mielőtt annak erdemére nézve szólanék, legyen szabad annak szövegére egyetlen egy megjegyzést tennem. A szöveg utolsó mondatának végén, szerintem elég magyartalanul, egy időhatározót látok, a mely igy hangzik: »az őszön«. Azért mondom, hogy elég magyartalanul, mert a magyar tudtommal az időhatározót a mondat elejére teszi, vagy pedig valahova a szövegbe ékeli. De eltekintve ettől, ezen időhatározót »az őszön« teljesen feleslegesnek tartom és pedig azért, mert hiszen köztudomású dolog, hogy 0 felsége csak is őszig kérte fel a t. minister urakat, hogy tárczákat vállaljanak és viszont a t. minister urak a ministerelnök ur szájával éjien az imént jelentették ki, hogy csak is őszig vállalnak tárczákat. De ha a t. javaslattevő képviselő úr súlyt fektet reá, és őt megnyugtatja, hogy benne legyen ez az időhatározó, ám maradjon, nincs kifogásom ellene, noha ismétlem magyartalannak és feleslegesnek tartom. Már most t. ház, a mi a javaslatnak érdemét illeti, (Halljuk! Halljuk!) ugyancsak a néppárt nevében ezennel tisztelettel kijelentem, hogy ezt a határozati javaslatot egész terjedelmében elfogadjuk. (Élénk helyeslés a jobb és baloldalon.) Elfogadjuk pedig annak mind első, mind második részét; elfogadjuk az első részt, a mely igy hangzik (olvassa): »A ház tudomásul veszi a kormány megalakulásának bejelentését . . .« és elfogadjuk a javaslat második részét is, a mely igy hangzik (olvassa): »... azzal a kívánsággal, hogy a válság alkotmányosan, a többségi elv tekintetbe vételével oldassák meg az őszön.« Elfogadjuk j>edig, t. képviselőház, azért, mert a néppárt már a válság kezdetén, április 26-án nemcsak egyszerű kívánságát fejezte ki arra nézve, hogy a válság alkotmányosan oldassák meg, (Ugy van! a középen.) hanem a válság megoldásához való hozzájárulását is azon feltételhez kötötte, ha alkotmányos lesz a megoldás. A néppártnak ez a határozata ekként szól (olvassa): »Az országgyűlési néppárt csak olyan kibontakozást támogat, a mely az alkotmányos követelményeknek szigorúan megfelel és az alkotmányosság feltótlen fentartását biztositja.« Mivel pedig ezek az alkotmányos követelmények eo ipso már magukban foglalják a többségi elv érvényesülését, nagyon természetesen a néppárt elfogadja a javaslatnak a többségi elv tekintetbe vételére vonatkozó részét is. (Helyeslés.) Hogy azután miként és milyen módon létesül az a többség, a melyre a kinevezendő kormány támaszkodik, az természetesen a többségi elvnek lényegét nem érinti. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés a középen. Zaj a baloldalon.) Csak ennyit akartam a javaslathoz szólni, és újra kijelentem, hogy csakis azon indokolás után és szerint, a melyet elmondani szerencsém volt, fogadjuk el a határozati javaslatot. (Élénk helyeslés és éljenzés a középen.) Elnök: Következik ? Raisz Aladár jegyző: Mezőfi Yilmos! Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! Kénytelenkelletlen tudomásul veszem a kormány kinevezését. A midőn ezt teszem, nem fogadhatom el Széll Kálmán képviselő urnak azon felfogását, hogyha valamit tudomásul veszünk, azzal együtt bizalmunkat is nyilvánítjuk az iránt, a mit tudomásul vettünk. Ez a felfogás nézetem szerint téves. Vannak tények, a melyeket feltétlenül tudomásul veszünk, mert azok meg nem változtathatók, de azzal a ténynyel sem megelégedve nem vagyunk, sem bizalmunknak tudomásul vételével kifejezést nem adunk. (Zaj.) Ugyanily tény az, a mely most van előttünk. A kormányt a király kinevezte, a kormány a kinevezést vállalta és a képviselőház többsége igen^vegyes érzelmekkel e kinevezéshez hozzájárult. Én, mint a képviselőház legkisebb kisebbségének szerény tagja, (Felkiáltások : Egyetlen!) kénytelen vagyok tudomásul venni ezt, de bizalommal e kormány iránt mindazonáltal nem viseltetem. Nem viseltetem pedig különösen a magyar néppel szemben elkövetett bűnös mulasztásai miatt, nem viseltethetem bizalommal különösen azért, mert a királyijai kötött paktumban, a trónbeszédben és a különböző kormánynyilatkozatokban ünnepélyesen vállalt általános, egyenlő, titkos választójognak megalkotására vonatkozó kötelezettségét három éves működése alatt beváltam meg sem kísérelte. De a forma, a melyben mint újonnan kinevezett kormány előttünk megjelent, szintén olyan, hogy minden alkotmányt tisztelő népképviselőben kell, hogy kihívja a kritikát. Április 26-án Wckerle Sándor ministerelnök ur, a mikor bejelentette, hogy a kormány lemondott, azt mondta, hogy a kormány tagjai nem voltak képesek oly egyöntetű megállapodásra jutni a jegybank kérdésének megoldása tekintetében, a mely alkotmányos elfogadásra számithat és mert politikai felelősséggel nem képes az ország ügyeit vezetni. Tisztelettel kérdem, vájjon azóta a bankkérdésben az az egyetI értés helyreállott-e a kormány tagjai közt?
