Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-453

k-53. országos ülés 1909 Julius 10-én. szombaton. 339 Európának ezen a helyén, hogy hivatását teljesíthesse önmaga iránt, saját existencziájának feltételei iránt, hogy kívánnunk kell, hogy egy olyan megoldás létesüljön, a mely az állandóságnak karakterével birjon és a végén az ország állandó békéjére vezessen. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Raisz Aladár jegyző: Hoffmann Ottó! Hoffmann Ottó: T. képviselőház ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassék helyüket elfoglalni. Név szerint fogom megnevezni az engedetlen képviselő urakat. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! Felkiáltások: Helyre!) Hoffmann Ottó: (Nagy zaj.) Az általános politikai helyzet megítélésére, a mely a kormány bemutatkozása alkalmából kifejezésre jut, hivatottabbak azok, a kik egy-egy párt felfogásának tolna ácsolói, mert egy pártkereteken kívül álló képviselőnek politikai beszéde, mint egy szankczióval nem bíró ítélet, egyáltalában nem szolgálhatja azt a czélt, a melyért az ilyen tartalmú felszólalások elhangzanak. Azonban az általános politikai helyzetnek az a része, a mely az alkotmányosság, illetőleg szorosabb értelemben véve a parlamentarizmus szempontjából vizsgálat tárgyát képezi, mennél többoldalú megvilágításban kell hogy részesüljön, mert annyira féltett közkincsünk ennek az intézménynek tisztasága, hogy a kinek csak a legkisebb mértékű aggálya is van ebben a tekintetben, kötelessége nemcsak elfogadni bizonyos külsőségeket, hanem teljes és feltétlen megnyugtatást kell követelni magától a parlamenttől. (Nagy zaj.) T. ház! A mióta a kormány uj kinevezésének első hire köztudomású lett, (Nagy zaj.) állandóan napirenden vannak azok az aggodalmak, a melyek a [parlamentarizmus elveibe ütközőnek mondják a kormány vállalkozását és a mely aggodalmak egészen joggal táplálkoznak a koaliczió fennállásának bizonytalanságából és abból a viszonyból, a mely a kormány tagjai, a kormány és elnöke, továbbá a kormány és a parlament pártjai között fennáll. (Folytonos nagy zaj.) Ezen aggályok folytán senki sem tagadhatja, hogy bizonyos mértékű zavaros helyzet áll fenn, a mely zavaros helyzetnek tisztázására szolgálhat az a határozati javaslat, a melyet Csépány Gréza t. képviselőtársam beterjesztett. (Folytonos nagy zaj.) Hogy ennek daczára én is előterjesztek egy határozati javaslatot, a mely az övével azonosan a kormány iránti bizalmatlanság kimondását kéri, ennek oka az, hogy az övé egybekapcsolja a bizalmatlanság kimondását a királyi kézirat tudomásul nem vételével, a mi nézetem szerint lehetetlen, másrészről, mert az ő határozati javaslata indokolással együtt van megszövegezve, a melyek zavarólag hathatnak a képviselők álláspontjának elfoglalásánál, hogy a mennyiben egyes képviselőtársaim általános politikai bizalmatlanságot táplálnak a kormánynyal szemben, mégis az indokolás egyik vagy másik pontja miatt a bizalmatlanságnak kifejezést nem adhatnak. Azért magam is terjesztek elő egy határozati javaslatot, a melyben a kormány kinevezését tartalmazó királyi kézirat tudomásulvétele mellett a bizalmatlanság felvetése foglaltatik. Olyan általánosan ismert igazságoknak, a melyeknek megelőzőleg kifejezést adott Széll Kálmán t. képviselőtársam, de a melyekben homályosító politikai vonatkozások is foglaltatnak, ezeknek a parlamentarizmus szenijjontjából tiszta és mindenki által elfogadható alkalmazását teljes mértékben megkövetelhetjük, A felelősség, a mely a király által kinevezett kormány fennállásának nélkülözhetetlen kelléke, kettős, a mint általában véve a kormány vállalkozása is kétirányú. Jogi a felelősség annyiban, a mennyiben a végrehajtó hatalom törvényszerű kezelésével függ össze, és politikai abban az értelemben, hogy a kormány csak a nemzeti akarattal összhangzóan vezetheti az ország ügyeit. A tételes törvény maga egybefoglalja ezt a két kelléket, jelezve mintegy ez által is az elválaszthatlanságát és egyenlő fontosságát az alkotmányos felelősség eme két alkotó elemének. Külső szempontból egy különbséget számításba kell ma vennünk: nevezetesen, hogy a jogi felelősség a kormányvitel ama területére vonatkozik, a melyet tételes jogszabályok állapítanak meg, a parlamentarizmus törvényei azonban, a melyeket a politikai felelősségnek fednie kell, kodifikálva sehol sincsenek, sem nálunk, sem Angliában például, a hol pedig a jsarlamentáris kormányrendszernek mintáját látjuk, sem sehol a világon. Hatásuk azonban erösebb a szövegezett törvénynél is ott, a hol a nemzet tisztelete övezi azt az intézményt, a mely medret ád alkotmányos élete folyamának. A politikai felelősséghez szükséges összhangot az a tény létesiti, hogy a kormány tagjai a parlament többségi pártjához tartoznak, vagy pedig hogy a parlament többsége a kormány politikáját támogatja. Ha tehát egy kormány bemutatkozik és ennek a kormánynak parlamentáris mivolta nem nyilvánvaló tagjainak pártállásából, akkor ennek a kormánynak első kötelessége felvettetni a bizalmi kérdést, hogy az általános felelősségtől kiemelve a politikai felelősségnek elemét, ezáltal az 1848:111. t.-cz, szellemének minden tekintetben megfelelően maradhasson csak meg helyén. Mert a kormány kinevezésének egyszerű tudomásulvétele olyan értelemben is, a mint azt Bakonyi Samu t. képviselőtársam kéri, magában véve még nem ad parlamentáris alapot azért, mert ez kötelessége az országgyűlésnek a királyi kézirattal szemben, annyira kötelessége, hogy még a Fejérváry-kormánynyal szemben is megcselekedte négy évvel ezelőtt. Ha már most a 43*