Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-453

336 4-53. országos ütés 19Ö9 Julius 10-én, szombaton. közt megegyezés jött volna létre, mintegy alkotmányos köpenyeget kérnek a kineveztetésükkel, hogy bejöhessenek a parlamentbe és politikai felelősségről beszélnek a ház elnapolásával. Én a kormánynak ez előtti ténykedéseit megítélve nem lehetek bizalommal iránta, mert nem szolgált rá, azonfelül, hogy nehéz, súlyos, az országnak terhes és káros intézkedéseket tett, még kötelességét sem teljesítette, nem teljesítette a vállalt kötelezettségét, az általános titkos egyenlő községenkénti választói jogot illetőleg, (Nagy zaj. Elnök csenget.) a mely benne van a függetlenségi párt programmjában, a melyért évtizedeken át harczoltunk, és a melyet évtizedeken át proklamáltak a függetlenségi párt és ministerei. De ha tekintettel vagyok a jelenlegi helyzetre, akkor sem lehetek bizalommal a korraány iránt, nem különösen azért, mert a többségi elv mellőzésével nem a függetlenségi és 48-as pártból alakittatott, a mint alakíttatnia kellett volna, hanem megalakittatott a koaliczió feltámasztásával, a 67-esek életrehivásával, a 67-esek hatalomra juttatásának törekvésével. A mikor a koaliczió megszűnt, nem értem, hogy hogyan lebet a koaliczió ministeriumáról beszélni? De nem fogadom el a kormány kinevezésének bejelentését a parlamenti többség bizalmának szempontjából sem, mert a parlament többsége a kormánynak egy része iránt bizalommal viseltetik, másik része iránt pedig nem. Néni viseltethetünk bizalommal a bemutatkozó kormány iránt azért sem, mert nincs meg az összhang sem magában a kormányban, sem kifelé a törvényhozás egyik faktorával szemben sem. Nincs meg az uralkodóval szemben és hiányzik az összhang a parlament irányában is, mert az uralkodó az általános választójog kérdésében, a képviselőház többsége pedig a választói jog kérdésében és a bankkérdésben — a kormány tagjaival ellentétes állásponton áll. Hogy az egység nincs meg a kormányban, ezt maguk a kormány tagjai is elismerik. Ennek daczára azonban vállalkoznak az ügyek további vitelére. Van még ezenkívül további és több ok is, a miért bizalmunkat meg kell vonnunk ettől a kormánytól. így egész határozottan kidomborodik a ministerelnök ur bemutatkozásában az őszinteség hiánya, a mikor azt mondja, hogy ő politikai felelősség mellett akar kormányozni, és ugyanakkor már megállapodott a ház elnajjolására nézve, s egyszersmind bejelenti, hogy addig, a míg a kormány állását megtartja, ülések nem fognak tartatni. Kérdjük: hogyan lehet ezt összeegyeztetni a politikai felelősséggel? Hol találja meg itt a t. ministerelnök ur és a kormány a parlamenti ellenőrzést, a mely nélkül nem lehet politikai felelősségről beszélni ? Azonfelül még soha nem láttam olyan kormányt, a mely programra nélkül jött volna a ház elé, mert csodálatos helyzet az, egy programm nélküli kormányt ajándékozzon meg a ház bizalmával. A mikor határozottan kijelenti a kormány, hogy nem fog semmi olyan dologgal foglalkozni, a mi politikai felelősséget kivan, mire való akkor a politikai felelősség jellegével való fenhéjazás ? Ezen nyilatkozat tételénél engem az az aggodalom fog el, hogy igenis annak a kormánynak szüksége van arra az időre a politikai jellegre és azon idő alatt talán még az ellenérdekű feleinkkel, az osztrákokkal, oly megállapodások fognak létesítteni, a melyek szokás szerint mint bevégzett tények állíttatnak a képviselőház elé, és azon bevégzett tényekkel szemben nem lesz jogunk, vagyis helyesebben ha jogunk lesz, nem lesz módunk másként intézkedni. (Ugy van! a baloldal liátsó padjain.) Nem alaptalan ez az aggodalom akkor, a mikor előttünk állnak a hadügyi kormány nagymérvű követelései, a midőn előttünk állnak a boszniai annexió költségei, a mozgósítás és az uj felszerelések költségei. De történhetnek még a mi alkotmányos jogunkkal szemben határozottan sértő intézkedések, vagy megállapodások, nevezetesen a nemzetet megillető törvényes jognak megsértései is, igy az önálló magyar nemzeti bank létesítésének, felállításának megakadályozására vonatkozó káros intézkedések. (Ugy van a baloldal hátsó padjain.) Én csak oly kormány iránt tudnék bizalommal viseltetni, amely akkor, amikor bemutatkozik, a házban határozottan többségi elvre támaszkodva, a többségi pártokból, a többség törvényes parlamenti jogán megalakulva, az önálló magyar nemzeti bank törvény szerint fix határidőben való felállítását kinyilvánítja és egyszersmind kinyilvánítja a t. háznak, hogy az általános, egyenlő, titkos szavazati jog híve. Ezt tartom a mai többséggel megegyeztethető kormánynak, a mely a függetlenségi párt erejére, ennek támogatására egyedül támaszkodhatik, csak ily kormánynak van létjoga és minthogy ilyen nincs, oly állapotot látok magam előtt, a mely programm régen vallott elveivel és a törvényekben biztosított jogokkal ellentétbe helyezkedik. Ily kormánynyal szemben állást kell foglalnom, ilyen kormány a többségre nem támaszkodhatik, pedig erre a kormánynak feltétlen szüksége van. (Hosszantartó mozgás és zaj. Elnök csenget.) A kormány csak akkor támaszkodhatik a bizalomból folyó hatalomra és tekintélyre, ha a parlamenti követelményeknek megfelel. Minthogy pedig a jelen kormány ez ellen vét, ezzel szemben bizalmatlansággal viseltetem és pártom részéről a következő határozati javaslatot adom be: »A képviselőház a bemutatkozott koalicziós kormány iránt bizalommal nem viseltetik, (FelMáltásoJc: Nem Jcoalicziós!) mert a kormány a