Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-446

446. ORSZÁGOS ÜLÉS 1909 márczius 26-án, pénteken, Justh. Gyula, elnöklete alatt. Tárgyai : A. legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A Isougrua-javaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Hammersberg László jegyző ur, a javaslat mellett felszólalókat Szent-Királyi Zolt.'n, az ellene felszólalókat Szmrecsányi György jegyző ur fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesiteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni sziveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1909. évi márczius hó 24-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs !) Ha nincs senkinek észrevétele, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Elnöki előterjesztéseim nincsenek. Következik a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló 1898 : XIV. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslatnak és ezzel kapcsolatban az országos magyar szövetségnek, s a gyulafehérvári és fogarasi görög katholikus egyházmegye kisebb minősítésű lelkészeinek e törvényjavaslatra vonatkozó kérvényeinek folytatólagos tárgyalása. Artiin Mihály képviselő ur a házszabályok 215. §-ának b) pontja alajjján szavainak félremagyarázását kívánja röviden helyreigazítani. Ártim Mihály : T. képviselőház ! Az én egyéni sajátosságom az, hogy az igazat a velem született humor alakjában szoktam előadni. Ezt tettem tegnapelőtti felszólalásomban is, a melyre felhangzott egy csendesebb és azután egy erősebb hang abban az értelemben, hog3

r nekem nincs jogom így szólni a vallási alapról. E tekintetben akarnám félreértett szavaimat helyreigazítani. Ugyanis az én elvein is az, hogy a katholikusok belső ügye nem tartozik ide a képviselőház elébe. Ilyen belső ügy nemcsak a vallási alap, hanem a katholikus lelkészkedő papságnak kenyérkérdése is. Az állam nem tartozik szorosan véve ezt a kenyérkérdést rendezni. Ezt rendezi — ugy hiszem — azon jogegyenlőségnél és viszonosságnál fogva, a mely megvan a nem katholikusoknál és ha ezeknél nem lett volna rendezve, és ha a t. kultuszminister ur ki nem kapcsolta volna a stóla, párbér, kegyúr, autonómia, mint a soha meg nem oldható dolgokat, akkor a kongrua, legalább a mi életünkben rendezését nem nyerte volna. Buzáth Ferencz: A kormánynak igéretét bírjuk. Ártim Mihály: Továbbá az én elvem az, s hiszem, hogj^ azt az igen t. nem püspök-, de képviselőtársam, (Derültség.) Csernoch János is elismeri azt, hogy ha a nagyméltóságú püspöki kar az apostoli felséggel mint legfőbb patrónussal egyetértőleg a kongrua ügyét saját hatáskörében rendezte volna, akkor mi Syllabusra nem kerültünk volna, mert ez nem kárhoztatott tétel. Azonban minthogy a nagyméltóságú püspöki kar jónak látta karöltve a magyar állammal ugy eljárni még a papi kenyérkérdésben is, hogy az mint harmadik tényező hozzájáruljon és ezt a kérdést ide tette át a képviselőház elébe : ugy hiszem, ez csak alkotmányos utón . . . Elnök : A képviselő ur azon a czimen kért szót, hogy szavainak félremagyarázását röviden helyreigazítani kívánja. A képviselő ur szavai helyreigazítását még meg sem kezdte, hanem polémiát folytat. Ehhez nincs joga. Ha igy folytatja, megvonom a szót a képviselő úrtól. Ártim Mihály : . . . ugy hiszem, hogy csakis alkotmányos utón rendezhetjük ezt a dolgot, az alkotmányos ut pedig feltételezi azt, hogy a maga hozzájárulását a képviselőház csak ugy