Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-445

216 U5. országos ülés 1909 Halász Lajos: Számolva az idő előrehaladottságával, csak néhány perczig veszem igénybe a t. ház szives türelmét. A törvényhozás a kormány kezdeményezésére megszavazott két milliót a városok segélyezésére. Öhaj tanok tudni, hogy ezen összeg minő kulcs szerint és mikor fog kiosztatni. A városi tisztviselők több helyen igazán mizerrablisan vannak fizetve és fizetésük rendezése e két milliótól van függővé téve, ugy, hogy e kérdés mielőbbi elintézése a városokra valóságos életkérdés. Különféle kombinácziók merültek fel. Az pl., hogy az adóperczentnek megfelelően osztassék szét a két millió, nem volna helyes, mert azok a városok, a melyek nagyobb adót fizetnek, előnyben volnának, holott a több adófizetés vagyonosodásra, jólétre mutat; az ilyen városban sok iparvállalat, sok földbirtok után nagyobb adót fizetnek az állampénztárba. Helytelenebb volna a közköltő alapján az elosztás, mert igaz ugyan, hogy látszólag, a hol a közköltő magas, jobban rá vannak utalva az állami segélyre, de viszont igy nem azok a városok részesülnének segélyben, a melyek arra igényt tarthatnak. A segély alapját az képezi, hogy a városok állami funkcziót végeznek és közvetítenek; ha tehát a segélyt ki akarjuk osztani, akkor más kulcs nem lehet, mint hogy az állam helyett végzett funkcziók kárpótlásakép adassék a segély. A szétosztásnál kardinális szempont kell, hogy legyen az, a mit a ministerelnök ur mondott, a mikor ezt előterjesztette, t. i. hogy a költségvetésbe felvett ezen két millió koronát elsősorban a tisztviselői illetmények rendezésére szántuk. Szükségesnek tartom, hogy a ministeri intézkedésben is kifejezésre jusson, hogy ezt a városok csak a tisztviselők fizetésére használhatják fel, mert több városból már olyan értesüléseim vannak, hogy azt nem erre, hanem egyéb kommunális czélokra kivanják fordítani. Interpelláczióm a következőkép hangzik (olvassa) : »Interpelláczió Wekerle Sándor m. kir. ministerelnök, mint pénzügyministerhez. A törvényhozás két háza által a városok háztartásának segítésére és a tisztviselők fizetésének kiegészitésere megszavazott 2 millió koronát mikor és minő kulcs szerint szándékozik a kormány kiutaltatni?)) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a pénzügyminister urnak. A pénzügyminister ur kíván válaszolni. Wekerle Sándor ministerelnök: A képviselő ur interpelláczió] ára csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy részemről is sürgős dolognak tartom, hogy a törvényhozás által a városok segélyezésére megajánlott két millió mielőbb felosztassák. (Helyeslés.) A belügyministeriumban e tekintetben az előtanulmányok és javaslatok folyamatban vannak; bocsássa meg nekem a t. képviselő ur, ha ezen igen nagy körültekintést igénylő tanulmány és munkálatok előkészítése előtt nem tudok válaszolni arra, hogy milyen alapon fogjuk a szétosztást eszközölni. Minket márczius 2í-én, szerdán. az vezérel, hogy a mutatkozó szükség nagyobb vagy kisebb volta képezze azt a mértéket, a mely szerint a megosztás történik. A mi a másik kérdést illeti, hogy az tisztán a tisztviselők dotácziójára fordittassék, ezt elfogadom azon tétel erejéig, hogy elsősorban erre fordittassék. Több helyen, nem ugyan rendezett tanácsú városok, hanem más községek részéről, igy a képviselő ur kerületében is (Hódy Gyulára mutat.) kifogások tétetnek, hogy ez megint tisztviselők javadalmazására fordittassék; azonban ezen álláspontot, a melyet akkor elfoglaltunk, mégis honorálni fogjuk. Kérem ,a t. házat és képviselő urat, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Halász Lajos : Köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. Fölteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a ház a ministerelnök ur válaszát ? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Szabó István! Szabó István (nagyatádi): T. ház ! Somogy vármegye Nemeskisfalud és Nagybajom községeiben folyó évi február 18-ára tisztán gazdasági egyesület alapítását czélzó gyűlést hívtak össze, és daczára, hogy a gyűlés összehívói jómódú polgárok: pap, tanító, biró stb. voltak, e gyűléseket a marczali és kaposvári járások főszolgabírói betiltották, olyan időben a mikor a fölebbezés lehetetlen volt. Én nem akartam ezt a kérdést idehozni ; azt hittem, csak félreértésről van szó és hogy el lehet intézni a vármegyében, annál is inkább, mert ilyen gyűlések több helyen tartattak és a szigetvári és barcsi járási főszolgabirák, a kik tisztelik a törvényt és a nép jogokat, engedélyezték az ilyen gyűléseket. Azonban a helyett, hogy ezek a főszolgabirák, a kik ilyen törvénytelen eljárást követtek el, igyekeztek volna elsimítani a dolgot, ezeket a kérvényezőket, a kik mind közbecsülésben álló, tisztességes emberek, pap, tanitó, biró van köztük, állítólagos feljelentés alajTján vád alá fogták (Mozgás.) és megelőzőleg a főszolgabíró kilátásba helyezte nekik, hogy 15 napi elzárást és 200 korona pénzbüntetést kapnak. Hát, t. ház, ez már olyan állapot, a mely ellen kénytelen vagyok felszólalni. (Helyeslés.) A hatalmasoknak mindig akadnak túlbuzgó szolgái; azok mindig találnak besúgókat, árulkodókat. Hogy ezen kérvényezőket vád alá tudták helyezni, az is csak ez alapon történhetett. Nem kívánom e kérdés további tárgyalását a jelen alkalommal, nem akarom a gyülekezési jogot sem magyarázni, hanem bizva a belügyminister ur pártatlanságában, a következő interpellácziót vagyok bátor beterjeszteni: (Halljuk !) Interpelláczió a belügyminister úrhoz. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy Somogy vármegye Nemeskisfalud és Nagybajom