Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-445
212 445. országos ülés 1909 márczius S>í-én, szerdán. tétében a képviselőházat közelebbről tájékoztassam. (Hosszantartó élénk helyeslés). Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés). Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A ministerelnök ur egyebek között azt mondta, hogy ha háború lesz, akkor elvárja ennek az országnak minden polgárától, e háznak minden tagjától és tőlem is, hogy kötelességét teljesítse, (Igaz ! ügy van !) ez természetes dolog is. Wekerle Sándor ministerein ók: Megkövetelem ! (Mozgás.) Mezőfi Vilmos: Ezt nem is kell hogy megkövetelje, mert ez mindannjüunkbau élő köztudat és volt alkalmam kijelenteni, hogy ha hazánkat, országunkat veszedelem fogja fenyegetni, akkor a szocziáldemokraták is ott lesznek, a hol a hazát védik. (Mozgás és zaj.) Azonban azt mondom, és ezen állitásomtól nem tágítok és nem nyugszom, (Mozgás. Halljuk!) hogy a háború megelőzése, s a háború helyett a békének biztosítása : ez az első és elháríthatatlan kötelesség. (Elénk felkiáltások : Hiszen ezt mondta !) A háború miatt aggódunk. (Zaj.) Ha azt akarjuk, hogy az be ne következzék, az nem gyávaságot, hanem inkább bölcseséget jelent. (Mozgás és zaj. Elnök csenget,.) Engem a ministerclnök ur válasza nem elégít ki, mert nem látom azt az elhatározott szándékot, nem látom azt az erős akaratot, a mely a békét mindenképen biztosítani törekednék. (Mozgás és zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Mert a t. ministerelnök ur nem tette azt a kijelentést, hogy ő igenis ama magas személyiség elé, a ki a béke és a háború sorsáról dönt, a nemzet amaz óhajával fog járulni, (Mozgás.) hogy ez az ország nem akarja ezt a háborút. (Mozgás és zaj.) Ezért válaszát tudomásul nem veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: Tudomásul veszi-e a képviselőház a ministerelnök nr által Mezőfi Vilmos képviselő ur interpellácziójára adott választ, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a választ tudomásul vette. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Raisz Aladár jegyző: Sümegi Vilmos ! Sümegi Vilmos: T. ház! Csak igen rövid ideig szándékozom a t. ház türelmét igénybe venni, hog)' a földmivelésügyi kormányhoz a csikvármegyei takarmányinség dolgában kérdést intézzek. A múlt esztendei nagy szárazság az ország igen sok részét takarmányinséggel sújtotta, leginkább azonban az erdélyi részeket, Csik vármegye gyergyói részét a legkülönösebben. A földmivelésügyi kormány elismerésre méltó módon azonnal megtette a szükséges intézkedéseket és annak érdemes központi vezetője, Kazy József tudomásom szerint azonnal elrendelte, hogy a székelyföldi kirendeltség irja össze az Ínségeseket. Ez azonban október havában történt, a mikor is az ottani gazdák nem sejtették még, hogy hosszú nehéz téli idő fog következni, és itt különösen a havasi részekben az oláh határszélen, a hol több ezer juh van, azok a szegény emberek hozzá voltak szokva ahhoz, hogy csak február és márczius havában csapják ki a juhokat. Az idén azonban már november első napjaiban oly nagy hóesés és hófúvás volt, hogy bizony (Zaj. Halljuk! Halljuk !) a rendelkezésre álló csekély takarmány csakhamar elfogyott. És ha van egyáltalában kifogásom, bár teljes elismeréssel adózom a földmivelésügyi kormány minden intézkedése és a székelyföldi kirendeltség működése iránt, egyetlen egy szerény megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy a takarmány kiosztása nagyon későn történt. Ugy tudom, hogy más államokban a tél beállta előtt osztják ki a takarmányt, míg nálunk, Csik vármegyében, különösen a gyergyói részen ez csak most, márczius havában történik. (Zaj.) A ki ismeri a székelyföldi klimát, az tudja, hogy ott kilencz hónapig tél van, és mégis a takarmány csak most osztatik ki. Különösen Gyergyó-Békás község, a melynek 8000 lakosa van és a lakosság kizárólag állattenyésztésből él, már a vagyonosabb része, mert a nagy többség, a legszegényebb néposztály erdei munkából, famunka után él, végtelen nagy Ínségre jutott. Ezen községen segiteni kivánt a székelyföldi kirendeltség és október havában oda is jött a kiküldött biztos, hogy összeírja az Ínségeseket. De ismerni kell ezeket a határszéli községeket ; 10, 20, sőt 30 kilométernél is hosszabb területen fekszenek, egy-egy csomó ház, faház, 1—2 kilométernyire is van egymástól, szinte hihetetlen távolságokban, ugy, hogy akármilyen módon hirdetik is ki, hogy összeírj ák a takarmányinségeseket, a lakosság összessége erről tudomást nem szerez, különösen nem olyan időben, a midőn a marhájával maga is künn tartózkodik a havasokon, így történt, hogy a legínségesebb községben, a hol a nyomor a legnagyobb, csak 122 ínséges jelentkezett, és azoknak azután 785 métermázsa szénát ki is utalt a székelyföldi kirendeltség. Ebben a községben több mint 600 szarvasmarha, 1200 juh és 1000—1200 ló van, és megtörtént, hogy a késő segítség következtében — hivatalos adatok alapján beszélek, — 1908. deczember 1-étől 1909. márczius 6-ig 278 szarvasmarha, 29 ló és 1096 juh hullott el az éhségtől. Halász Lajos : A nemzeti vagyon pusztulása ! Sümegi Vilmos: T. képviselőház! Annál is inkább szükségesnek tartom az idtézkedést, mert a földmivelésügyi kormány megtette ugyan kötelességét, de fokozottabb mértékben kellene segiteni e szegény embereken. A földmivelésügyi kormány különböző törvényjavaslatainak tárgyalásainál hallottuk, hogy né-