Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-445

m kÍ5. országos ülés Í9Ö9 márczius 24-én, szerdáú. még jobban összevonni nem lehet, mert azt tiltja a falvak földrajzi fekvése. A ki ezt nem hiszi, az járja be a falvakat télben, akkor fogja látni, melyoldalról azok megközelíthetők, s igazat fog nekem adni. A mi a második pontot illeti, hogy a görögkatholikus papok családját nem fogják eltartani, arra az a tiszteletteljes válaszom, hogy a görögkatholikus papságnak saját családja javára külön kongruát nem kér. Mi megelégszünk a kongrua azon mérvével, a mivel beéri a latinszertartásu papság. A mi pedig azt illeti, hogy t. i. minden püspök a saját egyházmegyéjében rendezze a kongruát, erre nézve az a tiszteletteljes megjegyzésem, hogy ezek a nagyobb egyházi javadalmasok ezen a kerülő utón sem volnának képesek mitőlünk görögkatholikusoktól szabadulni. Mert minden görög-katholikus nép eredetileg latin szertartású katholikus püspökök főhatósága alá tartozott. Érmek a népnek, mint Krisztus nyájának a gyapja és a teje (Derültség.) ezen latin szertartású egyházmegyékben van letéve. (Közbeszólások.) Azért a magam részéről nem tartom indokolatlannak és szerénytelennek a görögkatholikusok azon óhaját és kérelmét, hogy ezen latin szertartású egyházmegyék, a melyeknél 800 éven át van deponálva ez a g}^apju és ez a tej, most az oda általuk 800 éven át beszolgáltatott és el nem használt gyapjúnak foszlányaival és az oda 800 éven át beszolgáltatott tejnek legalább savójával enyhítsék a mi kétségbe ejtő helyzetünket. Azért, midőn legmélyebb köszönettel fogadom ezen nagyobb egyházi javadalmasoknak a kongruához azon módon való hozzájárulását, a mint ezt kifejezésre juttatja ez a törvényjavaslat, egyben annak az édes reményemnek adok kifejezést, hogy ezek az egyházmegyék jövőre is fognak minket, mint katholikusokat és jó hazafiakat érdemesíteni azokra a morzsákra, a melyeket ők könnyen nélkülözhetnek és a melyek a méltányosságnál fogva minket meg is illetnek. Ugy hiszem, hogy t. Városy Gyula kalocsai érsek ur ő exellencziája, a mikor sikra szállott mellettünk a püspöki konferenczián, mondván: ezek jó katholikusok, jó hazafiak, ezek a mi testvéreink, ezeket magunktól eltaszítanunk nem lehet, mely fenkölt szellemű, s valódi apostoli ihletségű kijelentésével az egész görög-katholikus papságot és az összes görög-katholikus híveket önmaga iránt örökös hálára lekötelezte. A munkácsi és az eperjesi egyházmegyei rutén nép Szent István korától egészen 1772-ig az egri püspök főhatósága alá tartozott. Mint egri egyházmegyei hivek fizették a stólát, fizették a. párbért és a tizedet az egri egyházmegyének. Kiviláglik ez Mária Teréziának 1768. évi augusztus 24-én kelt s gróf Eszterházi Károly egri püspökhözintézett tiltakozó leveléből, mely igy szól (olvassa) : »Ita vicissim Fidelitati Vestrae harum serié firmiter praecipimus et mandamus ut in consequentiam praecedentis Benignae Resolátionis Nostráe omnibus parochis Graeci Ritus ünitis a süi Rítus hommibus annui aeque, ac sfolares reditus, idqué* fcam in Matribus, quam in filialibus citra obmovendam difficultatem rite dependantur, neque hi amplius Latini Ritus parochorum vicarii, sed eorum in unitate fidei fratres et amici compellantur«. Ugy hiszem, ezt nem kell lefordítani, mert mindenki megérti. Az pedig, hogy tetemes tizedet is fizettek^ kitűnik a XIII. Kelemen pápához irt és 1767. márczius 31-ikéről keltezett leveléből, a melynek 107. pontjában a következők foglaltatnak (olvassa) : »Et cum decfma sít proventus huius Episcopatus et cleri unius e principalioribus, non contemnendo damno exponeretur tam episcopus ipse, quam Capitulum ejusdem et parochi, cum capitulum Agriense in certis Comitatibus seu Districtibus eorumque nonnullis locis etiam a Ruthenis inhabitatoribus accipiat decimam, ... Archidiaconi percipiunt septimam ejusdem decimae partém, ita porro parochi Latini octavam. 103. részében : Episcopus Agriensis cum suo Capitulo et Clero in usu est percipiendarum decimarum etiam a Ruthenis ac Valuchis. A munkácsi püspök ez ellen tiltakozott és a. tizedet magának kérte. Mit irt ő erre ? A 104. részben ezt irja (olvassa): »Josephus de Camellis adhuc tantum Vicarius Apostolicus ausus est non tantum praetendere decimas ad Agriensem episcopatum spectantes, sed vi et potentia mediante rapere, et licet subinde hic ab illegali sua praetensione remotussit niholominus. Hogyan gondoskodott ő a görög katholikusokról ? Azt irja a 44-ik részben (olvassa): »Comes condam % Barkóczy

: effecit, uti in Seminario clericorum Agriensi sex Graeci Ritus alumni excassa Parochorum alerentur. Tehát nem a saját, de a cassa parochorum költségére neveltet 6 görög klerikust. Kérdem, hol vannak most ezen stipendiumok ? Levelének 45. pontjában ígéri azután még a rituális könyveknek kinyomatását is, azonban ez sohasem történt meg. Ezzel kapcsolatban az a tisz- teletteljes kérelmem volna tehát a t. minister: úrhoz, hogy méltóztassék intézkedni ezek kinyomatása iránt, mert én már csak emlékezetemből végzem a temetéseket. Mindezekkel szemben mindenki méltányos dolognak tartaná, hogy a görög-katholikus papság saját nyájának gyapjából ruházkodott volna, és saját nyájának tejéből élt volna. Azonban ez nem volt szabad, a mint látjuk. És ha ez kamatoz-' tátott volna a görög-katholikusok javára, ugy hiszem, hogy nekünk manapság senkitől sem kel-. lene kongruát kérnünk. Mondom, ezen népnek gyapja és teje ott van, s az nem adott meg nekünk semmiféle alakban, mert a rituális püspök függetlenitésénél megkapta a titulust, de a vitulus Egerben maradt. Vagyis az egri püspök kiházasitotta a maga leányát, de hozományt nem adott neki. Valamint a leány nem szűnt meg apjának gyermeke lenni azért, hogy férjhez ment, s azért jogigényét föntartja a hozományára,így mi az által, hogy