Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-444

líí. országos ülés 1Ö09 márczius 23-án, kedden. 185 sőt ezen házon kivül újságban, publiczisztikában, kávéházban, klubbokban és minden körben egy eszmét vetnek fel, melyen némelyek vitatkoznak, de legtöbben rágódnak. Ez a hazafiság eszméje. Soha még egy eszme oly mostoha elbánásban, annyi szétdarabolásban, annyi emelésben vagy megvetésben nem részesült, mint a hazafiság eszméje Magyarországon. Hazafias vagy hazafiatlan a pozsony—bécsi villamos vasút kérdése. íme, ezen szempontból tárgyalják a közlekedésügyet. Hazafias vagy nem hazafias az Adria-társulat hajóforgalma. A mi vidékünkön gyümölcsaukczió volt. Az egyik Mózes azt mondta, hogy adok ennyit egy métermázsa almáért, jött Iczig, és azt mondta, én többet adok. Erre azt mondta Mózes, hogy Iczig hazafiatlan, mert többet ád az oláh népnek. A másik igy tesz a korpa tekintetében, a harmadik á kamatláb tekintetében. (Zaj.) Szóval nincs valamelyes tekintet, melybe jogosan vagy jogosulatlanul, jobbról-balról, előlrül és hátulról be ne vigyék a hazafiság kérdését. (Nagy zaj.) Például nagy fájdalommal, de kénytelen voltam felolvasni itt, ebben az országgyűlési teremben, ékes magyar nyelven, 60.000 számban, Magyarországon elterjedt újságból, hogy gr. Apponyi Albert nap-nap mellett adja el az országot az osztráknak, hogy Wekerle Sándor ministerelnök muszkavezetőhöz hasonló hazaáruló, és efféle dolgok. Ezek bolond dolgok. SimkÓ JÓZSBf: Senki sem hiszi el! Lukács László : De igy traktálják a magyar hazafiság kérdését. Hányszor olvastam és hallottam képviselőtársaimtól, néha tréfás megjegyzésképen, máskor komolyan, hogy a nemzetiségi párt hazaáruló, hogy nem hazafias szellemű, hogy hazaellenes stb. Az eszméknek ezen áramlatában, a politikai felfogások ezen állapotában azt méltóztatik gondolni, én hagyom magamat ezen forgatag által vezettetni és nem vagyok tisztában azzal, hogy mivel tartozom egyéni állampolgári becsületemnek az én hazámmal szemben, Magyarországgal szemben ? Példa erre az, hogy sohasem tűrtem el senkitől visszautasítás nélkül, hogy engem hazafiatlannak merjen mondani azért, mert én a nemzetiségi párt politikai programmjának alapján állok, melyet tiszta, emelkedett, hazafias szelleműnek tartok. (Felkiáltások jobbfelől: Hol van az a programm!) A felirati javaslatban ki volt fejtve, ki volt osztva az országgyűlés minden tagjának. Ezen különböző felfogások között mégis csak kell, hogy legyen valamelyes irányadó eszme, mely leszállitja azokat a felállított követeléseket, a melyek egészen illetéktelenül mint a baktériumok jelentkeznek az ország állampolgárai által szitt levegőben, és saját tetszésük szerint, vagy nem tudom én, miféle anyagi vagy politikai érdekeik szerint, akarják monopolizálni ezt a dolgot. En ebben a tekintetben egy gránitnál szilárdabb alapon állok, ez pedig a katholikus, általában a keresztény egyház tanítása. A katholikus egyKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXY. KÖTET. • ház kimondotta az ő szavát, megadta mindennépnek az utasítást és a helyes erkölcsi tanítást, ' a melyet épen a hazafiság .szent nevében kell, hogy kövessen, s mint a katholikus, mint a keresztény egyháznak eg}

r szerény szolgája nem fogadok el az államkormánytól, a ma ministertől, holnap nem ministertől tanítást a hazafiságra vonatkozólag, hanem azt állítom, hogy a katholikus egyház e tekintetben irányadó szereppel kell, hogy bírjon, és annak tanítását kell, hogy elfogadja az állam, a kormány, a minister egyaránt. BresztyátlSZky Kálmán : Ha nem hazaellenes

J

. Lukács László: Ez az a sziklaszilárd alap, a melyen a hazafiság eszméje nyugszik Magyarország mai viszonyai közt. Ez, a mint már egyszer kifejtettem, három tényezőből áll. A hazafiság első alapja Magyarországon Magyarország törvényes és koronás királya iránt való feltétlen tisztelet és teljes engedelmesség. Másodszor a feltétlen törvénytisztelet. Egy törvény lehet jó, lehet rossz, de ha az egyszer szentesitett törvény, azt meg kell tartani. Az állampolgárnak pedig a mellett, hogy megtartja az állam szentesitett törvényét, épen lelkiismereti szabadságánál,, állampolgári meggyőződésénél fogva kötelessége megkritizálni, megbírálni, hogy jó-e, czélirányos-e az. a törvény. Ha jónak találja, megnyugszik benne ; ha nem jónak találja, ámbár teljesiti, de bírálat tárgyává tévén, annak megváltoztatására akar törekedni törvényes alkotmányos utón, hogy ugyanazon az utón, a melyen hozatott a törvény, meg is változtassék. Ez a második feltétele a hazafiságnak. Harmadik feltétele az, hogy Magyarországon, a mely egy polyetnikus egy poíyglott állam . . . (Zaj.) Zakariás János: Nemzeti állam, nem poíyglott állam ! Ez a hazafiság ? Elnök: Csendet kérek. Lukács László: A különböző nemzetiségek épen a törvény alapján egy egységes politikai nemzetet képeznek, tehát itt ezen nemzetiségekre kell tekintettel lenni a hazafiság megállapításánál és a harmadik feltétel az, hogy mindenki feltétlenül és mindenek felett saját fajához ragaszkodjék, mert saját faja az édes anyja, és a ki saját édes anyjához nem lesz hű, ahhoz nem tud ragaszkodni, az nem lesz jó sem barátnak, sem apának, sem semmi tekintetben állampolgárnak. Mi, a kik az állampolgárok ténykedését, működését látjuk itt Magyarországon, már tudjuk a való tényekből, hogy mit jelent Magyarország keresztény társadalmában a félremagyarázása ezen nagyszerű eszmének, a hazafiság szent eszméjének. Tudjuk azt, hogy ezen félremagyarázás által milyen politikai demoralizáczió fogja el az egyes embereket és ha az egyes emberekben megnyilvánuló politikai demoralizáczió átmehet a papi testületekre is, akkor semmiféle kongrua nem segíthet abban az irányban, hogy a pap erkölcsi, : nemesítő tekintetben, kulturailag emelő tekintet24