Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-443
150 443. országos ülés Í909 márczius 22-én, hétfőn. piaczára volna utalva, nem viszi oly mértékben a pozsonyi piaczra az áruczíkkeit, a milyen mértékben az kívánatos volna, hanem Bécsbe szállitja terményeit. Szterényi József államtitkár: Most ott drágábban adja el. Kmety Károly : A t. államtitkár ur gazdasági. dolgokban tekintély, azonban ebben a dologban tévedésben van, midőn azt mondja, bogy ezt azért teszik, mert Bécsben drágábban adják el. Nem kivánom a t. államtitkár urnak, hogy egy pozsonyi háztartás költségeit fedezze, mert ha ebben a helyzetben lenne, belátná állításának tarthatatlanságát, mert a pozsonyi élelmezési piacz sok vagy legalább némely czikk tekintetében — nem akarok olyat állítani, a mi nem felel meg a valóságnak — drágább a bécsinél, eltekintve attól, hogy sokkal rosszabb kvalitású. Szterényi József államtitkár (közbeszól). Kmety Károly: Ez Budapest környékére sem áll t. államtitkár ur, Budapest környékét rosszabbul és drágábban szolgálják ki mezőgazdasági termékekkel, mint magát a fővárost. Vannak tehát bizonyos alapigazságok, melyek néha mégsem igazak. (Derültség.) Pozsony tehát, melynek 70.000 lakosa a pozsonyi élelmezési piaczra van utalva, folyton panaszkodik, hogy a mezőgazdasági termelők nem részesitik kellő figyelemben, hanem még közvetlen környéke is Bécsbe viszi a Pozsonynak szükséges élelmiczikkeket. Már most miféle hasznára van a mezőgazdasági termelésnek ez a vasút ? Szeretném megérteni ezt, mert nem vagyok szakértő, nem vagyok nemzetgazda, nem vagyok közgazda, de nem vagyok magángazda sem. (Derültség.) Talán a tisztelt államtitkár ur meg fogja nekem magyarázni, hogyan lehetséges az, hogy Magyarország mezőgazdasági termelésének a Pozsony város közepébe torkolló villamos vasút hasznára lesz ? Hiszen Pozsony közvetlen környéke, ha már Pozsonyba beviszi azokat az árukat, nem fogja a pozsonyi villamoson Bécsbe tovább szállítani. Ugyebár ez már nem valószínű ? Mert ha az, a ki ma Pozsonyban adja el a terményeit, még azokat is elviszi Bécsbe, akkor valóságos kiéheztetésre kárhoztatják a pozsonyiakat. (Zaj és derültség.) Elnök : Csendet kérek. Kmety Károly: Csakhogy én nem akczeptálom ezt, én azon az állásponton vagyok, hogy ott fogja hagyni Pozsonyban. A ki tehát Pozsony városába beviszi a maga mezőgazdasági terményeit, az már nem fogja felrakni a pozsonyi koronázási Dombtéren a bécsi villamosra azokat, hanem azok a termén3 r ek már ott fognak maradni. Azt pedig csak nem tételezi fel tisztelt képviselőtársam, hogy a távolabbi vidék először Pozsonyba fogja czipelni az ő mezőgazdasági terményeit, azután Bécsbe ? Egészen bizonyos, hogy ez a távolabbi vidék csakis a vasúti és hajózási összeköttetést használhatja és fogja használni a jövőben is. Azonban valamivel igenis összetévesztik a magyar álláspontot. Ebben a kérdésben egyáltalában az osztrák álláspont igen sokszor ugy van feltüntetve, mintha.Magyarország érdekének felelne meg. Micsoda vidék mezőgazdaságának lesz ez a vasút előnyére ? Az osztrák vonalrész igenis az osztrák községek határaiban űzött kerti gazdaságnak valamelyes mértékben előnyére fog válni, de csakis ennek. A magyar mezőgazdaságnak ebből a vasutból egy fiUér haszna sem lesz, és nagyon rossz számitás az, ha Pozsony környékének mezőgazdasági érdekét ugy tüntetik fel, mint a melynek ez a vasútvonal hasznára válik. Tehát ismét az az igazság, hogy ez a vasút Bécs közélelmezését ugyan szolgálni fogja, de Bécs közélelmezése nem Magyarországnak fog javára válni, hanem ezen vasút által a Bécs környékén levő és eddig vasúti összeköttetéssel nem biró falvak mezőgazdasági termékeinek lesz haszna és kelendősége. így állanának az egyik főérvvel, a melyre az előadó ur a legnagyobb súlyt fektette, t. i. azzal az érvvel, hogy a magyar mezőgazdasági termelésnek érdeke ez a vasút. Ismétlem, hogy minden alapos, szolid számitás alapján csak azt az eredményt lehet kihoznunk, hogy ez a vasút a mezőgazdasági termelőknek egyetlen egy fillér hasznot sem hoz és azt a hasznot, a melyet elérhetnek, nem ezen vasút, hanem a nagy vasút és a hajózási összeköttetés segélyezésével fogják elérni. Ennyit tehát a legfontosabb érvre, a melyet egyedül tudnak érvényesíteni a plauzibilitás, az igazság bizonyos látszatával a vasút védelmére. Ez az egyetlen érv, a melyet a már feleslegesnek elismert vasút kiépítése mellett fel tudnak hozni, a többi érvek az igazságnak, a realitásnak még látszatával sem bírnak. Áttérek a Pozsonyra, Pozsony helyi iparára és kereskedelmére, Pozsony város gazdasági existencziájára, Pozsony város ipari fejlődésére nézve sokkal fontosabb jelentőségű másik kérdésre, t. i. arra : lesz-e hát ebből a pozsonyi iparnak valami haszna ? Bemutathatnám a t. háznak pozsonyi kisiparosok, kiskereskedők leveleit, a kik azonban nem hatalmaztak fel arra, hogy a hozzám intézett leveleket a nyilvánosságnak átadjam, ám, ha t. képviselőtársaim e tekintetben bárminő kételyt táplálnának, rendelkezésükre bocsátom ezen informácziókat, a melyek oda konkludálnak, hogy az irgalmasság nevében kérik a magyar képviselőházat, — nem magyaroktól, nagyobbrészben németektől származnak a levelek — hogy e vasúttól mentsék meg Pozsonyt! De nemcsak e levelek mutatják, de a legegyszerűbb parasztész előtt is egészen világos az, hogyha a világváros sűrű, gyor. és igen olcsó kapcsolatba, ha folytonos áramot képező közlekedési összeköttetésbe jut a kisebb várossal, akkor ez utóbbinak publikuma ellenállhatatlan erővel vonzatik a nagyváros piacza felé. (Ugy van ! balfelől.) Eddig néhány forintba mégis csak került a Pozsonyból Bécsbe való utazás és be-
