Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-443

i-33. ors&ágos ülés lstf)Ö murczius 22-én, hétfőn. 145 vásárolnak a budapestiek pozsonyi czikket ? (Ugy van! Derültség.) Ott vannak olyan gyárosok, a melyek Ausztriát is ellátják, sőt Indiába is szállítanak. De a budapestiek ezt nem méltóztatnak tudomásul venni. Aztán miért hozasson az a pozsonyi kereskedő vagy fogyasztó Budapestről, a mikor Budapesten is legtöbbnyire bécsi gyártmányt kap ? Annak a bécsi gyártmánynak a fuvarja, a mig Bécsből Budapestre szállítják, azután ismét Budapestről Pozsonyba szállítják, nagyon megdrágítja az árut. Hogy tehát pozsonyi kereskedő Budapesten át hozasson valamit Bécsből, az sok esetben lehetetlen kívánság. Azt mondják: sokkal közelebb lesz így Pozsonyhoz Bécs, mert sokkal gyorsabb lesz a közlekedés. Ezt teljesen tagadom, mert ezt csak a teljes tájékozatlanságot bizonyítja. Az adatok bent vannak a menetrendben : a távolság Pozsony és Bécs között 65 kilométer, ez a vonal pedig 70.7 kilométer. Tehát a természetes távolság is nagyobb. De lesz 18—20 állomás és megállóhely is, a melyek szintén meglassítják a menetet, ha azokon meg nem állana is. Továbbá Pozsonyban 5 kilométeren át, Bécsben 10 kilométeren át rendőrileg tilos a gyors száguldás ; ott csak 15—16 kilométer gyorsasággal közlekedhetnek. Méltóztassanak ezt a 70 kilométerből levonni, akkor 50 kilométer marad. De ne gondolják, hogy csak én beszélek igy és nem szakértők véleménye alapján. Itt van egy budapesti villamos társaságnak az igazgatója, a ki valamikor a pozsonyi városi villamos társaságnak volt a vezetője, a ki többek között azt mondja, hogy ha véleményt akarunk alkotni, tisztába kell jönni az uj vonal természetével és a létesítendő forgalmi viszonyokkal. A vonal hossza mondj uk 71 kilométer, a melyből mindössze 7 és V

2 kilométer esik magyar területre. A 71 kilométerből mintegy 50 kilométer lesz szabad pálya és 21 kilométernyire halad közutakon és községeken keresztül. A maximális sebesség szabad pályán óránként 60 kilométer lesz, a mi az indítás és a fékutak számbavételével átlagos 50 kilométerre redulkálható. A községekben az átlagos sebesség legfeljebb 15 kilométer lehet, a 21 kilométer befutására tehát 84 perez kell. (Zaj. Közbeszólások.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Sziklai Ottó : Tiz állomás átlag három perczczel ujabb 30 perez, tiz megállóhely 1 perczczel, ez tiz perez, összesen 184 perez. Ezzel a több mint háiom órai menetidővel szemben a tervezők azt remélik, hogy az összes menetidőt két és fél órára le lehet szorítani. Ezt csak ugy lehet elérni, ha a tartózkodási időt rövidítésekkel meg tudják nyerni. Ezzel szemben gyorsvonaton egy óra 8 perez alatt kényelmes Pullman-kocsiban lehet felutazni Bécsbe és nincs az a kellemetlenség, a minek az ember az ilyen villamos vasúton minduntalan ki van téve. Szeretném én látni azt az embert, a ki, ha 1 óra 8 perez alatt gyorsvonaton kényelmesen Bécsbe utazhat, inkább villamoson döczögteti magát. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. Méltóztatnak továbbá tudni, (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) hogy a gyorsvonatok annyira tele vannak, hogy nem lehet azokon helyet kapni; ha még ezenkívül Pozsonyban is szállnak fel, mert hát a budapestiek Bécsig meg sem állnak, dehogy szállnak le Pozsonyban, akkor óriási nagy a zsúfoltság. Az államvasutak érdekében is van tehát, hogy egy más vonal is legyen, mert ha a mostani arányban fejlődik tovább a forgalom, akkor kénytelen lesz a vasút nagyobb személyzetet tartani, a mi — hogy németesen fejezzem ki magamat — nem igen fizeti ki magát. Nem árt ez az uj vonal az áruszállításnak sem. De ha azt nézzük, hogy kinek árt, láthatjuk, hogy árt először azoknak a kereskedőknek, a kik Bécsben a sok selejtes árut összevásárolják és nekünk Pozsonyban jó drágán akarják a nyakunkba csapni; árt másodszor a Dunagőzhajózási Társaságnak. Szeretném én látni azt a magyar embert, a ki a Dunagőzhajózási Társaság érdekét akarja előmozdítani. (Helyeslés a baloldalon.) Áttérek már most egy különös pozsonyi érdekre. (Halljuk! Halljuk!) Azt állítják, hogy Pozsony magyarságának lesz ez az uj vasút ártalmára és szidják, gyalázzák és piszkolják Pozsony városát a fővárosban is, a sajtóban is. (Zaj. Ellenmondások.) De igenis ugy van ! Hiszen ezen rágódnak az élczlapok tizedek óta. (Zaj.) Hát méltóztassék tudomásul venni, hogy Pozsonyban nemcsak a szellem magyar, hanem az egész magyarosodás óriásilag halad. (Ellenmondások a baloldalon.) Bizonyítom ezt azzal, hogy az evangélikus gimnázium, a melytől 1851-ben megvonták a nyilvánossági jogot azért, mert nem engedte meg, hogy német legyen a középiskolájának a nyelve, 1861-ig nem volt nyilvánossági joga, a gimnáziumban voltak kénytelenek a fiuk érettségit tenni. Pozsonynak magának 13 vértanuja van, német lelkészt is akasztottak fel, mert nem tagadta meg magyar voltát. Továbbá, hogy mennyire haladt Pozsonyban a magyarosodás, bizonyítja az, hogy húsz év óta magyar a város ügykezelési nyelve, kizárólag magyar a jegyzőkönyvi nyelve, magyar az előadási nyelve. Igaz, hogy a ki magyarul nem tud, annak joga van németül beszélni, de hiszen lebunkózni senkit sem lehet, beszéljen németül a ki magyarul nem tud, az uj nemzedék már úgyis magyar lesz. Hogy az uj nemzedék már mennyire magyar lesz, azt bizonyíthatom azzal is, hogy Pozsonyba a most állított állami iskolán kivül van egy községi elemi iskola, a többi mind felekezeti, a melyeket szerencsétlen törvényeink alapján lehetetlen lett volna arra kényszeríteni, hogy magyarrá tegyék a tannyelvet. Nos ezek a felekezetek saját és Pozsony városa jószántukból magyarrá tették az iskolák nyelvét, de akkor is, a mikor a tannyelv még német volt, annyira tanították a magyart, hogy a hallgatók akadálytalanul mehettek magyar nyelvű középiskolákba. Es hogy még egyet mondjak, Pozsonyban sok felolvasás van, van ott szabad liczeum, szabad egyetem, népies felolvasás : a terem mindig 19