Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-442

márczius 19-én, pénteken. 126 U2. országos ülés 1909 De t. képviselőház, ha már erre a térre léptünk, a próbafúrásokat nemcsak a petróleumnál foganatosítjuk, hanem a kálisókra, sőt más ásványokra, és köztük a kőszénre nézve is. (Elénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Én azt az igazságot, azt a tételt vallom, hogy akkor, a mikor nagy kincseket rejt Magyarország földje magában, ezeket felszinre hozni állami feladat. Nem kidobott pénz. a mit arra költünk, hogy a föld mélyében rejlő kincseket megismerjük és felszinre hozzuk. (Helyeslés.) Ezért, a mint a petroleumfurásnál berendezkedem az önfurásra, ugy berendezkedem a többieknél is. Egy hang (a középen) : Nem valami lukrativ dolog. Wekerle Sándor ministere!nok és pénzügymi nister : Megengedem, hogy eddig ez nem volt lukrativ. de azt hiszem, a közszempontnak teszek eleget e fúrásokkal, habár talán ezen a téren is ismét gyanusitásoknak leszek kitéve. T. képviselőtársam emiitette azt, hogy a magán-bányászat is képes lett volna kielégiteni a szénszükségletet. Én ezt nem kétlem, csak az a kérdés, hogyan fogjuk fel a szénszükségletet ? (Halljuk ! Halljuk !) Én ezt a mai szénszükségletet nem tekintem valami arretált dolognak, hiszen maguknak az államvasutaknak szénszükséglete évenként néhány millió métermázsával szaporodik. Azt sem nézhetjük közömbösen, hogy milyen pazarlás folyik az országban a tüzelőanyag tekintetében. Hiszen ma, óriási drágasága mellett is, hány helyen használják még tüzelőanyagul a fát, holott a szénnel sokkal olcsóbban lehetne tüzelni. (Ugy van!) Méltóztassék megnézni azt a horribilis állapotot, hogy hány helyen tüzelnek trágyával, szalmával, és hogy még ma is gyártunk lokomobilokat szalmafütésre ! (ügy van!) Ilyen széngazdag országban, mint Magyarország, még a publikum melegedési szükségletét sem tudjuk kielégíteni. A szénfogyasztás megítélésénél tehát ne a mai állapotot méltóztassék venni. S e tekintetben egy kis ellentétet látok Ferenczy Géza és Lázár Pál képviselő urak felfogása között. Mert Ferenczy képviselő ur azt mondja, hogy ezek mind csekély összegek, a melyek nem lesznek elégségesek, Lázár Pál képviselő urnak pedig, ugy látom, az az aggodalma, hogy egy esetleges szén-túlprodukczió is előállhat. Én azt hiszem, hogyha helyesen irányítjuk közgazdaságunkat és a szénfogyasztást ugy irányítjuk, hogy a fűtés az olcsóbb szénanyaggal történjék, és ha azon közgazdasági veszteségek elkerülésére, a melyeket ma a szalma- és a trágyafűtéssel szenved ez az ország, — és ide merem sorozni a fafűtés okozta károkat is — a szénnel való fűtés lesz általánossá : akkor, legalább évek sorára igen tág tere van itt még a szénfogyasztás növekedésének. (Igaz ! Ugy van !) Hogy erre nézve itt van a tizenkettedik óra. sőt, ha itt mulasztás történt, ugy az abban keresendő, hogy ezt az akcziót nem más tiz esztendővel korábban indítottuk meg : (Igaz ! Ugy van /) ezt mutatja az, hogy már 1907-ben nem tudta kielégíteni a hazai bányászat a szükségletet. És itt nem azokra a kvalitású szenekre utalok, a melyekre a t. képviselő ur helyesen jegyezte meg, hogy azok mindig be fognak hozatni. Vannak bizonyos szenek, a melyek kokszolási czélokra hozatnak be, épen nem csekély mennyiségben ; például 1905-ben, ha számbaveszem a koksz értékét is, 32 millió métermázsát hoztunk be, a mi 70 millió értéknek felel meg. Ennek egy jelentékeny része olyan, a mit a jövőben is be fogunk hozni, épen azért, mert bizonyos kvalitású szenekre szükség lesz. Itt tehát nem ezekre utalok, hanem azokra, a melyeket idehaza is tudunk produkálni. (Helyeslés.) Hogy pedig a magánbányászat nem képes lépést tartani a fogyasztással, erre csak azt hozom fel, hogy a magyar királyi államvasutak még a folyó esztendőre is körülbelül 1,600.000 métermázsa külföldi szenet voltak kénytelenek saját szükségletükre beszerezni. Ebből a mennyiségből, ha jól tudom, több mint egy millió métermázsa angol szén, és mintegy 600.000 métermázsa osztrák szén. Ez tehát kétségtelen bizonyítéka annak, hogy igenis, szükség volt az állam közbelépésére. (Igazi Ugy van!) Reméljük, hogy 1910-től kezdve legalább a magyar államvasutak nem fognak idegen szenet használni. (Helyeslés.) A másik, a mit fel méltóztatott hozni, — és bocsánatot kérek, ezt én igen fontos kérdésnek tartom — a inunkáskérdés. Emiitette ezt Ferenczy Géza képviselőtársam is. (Halljuk!) Hát, bocsánatot kérek, ipart nem fejleszteni azért, mert félünk, hogy nem lesz munkása, másrészről azt a közgazdasági ideát fogadni el, hogy a hazai munkáskezeket foglalkoztassuk, ez diametrális ellentét. (Ugy van!) Nekem egy nagy feladatot kell megoldanom : azt, hogy a hazai munkáskezeknek idehaza nyújtsunk rentábilis foglalkozást. (Elénk helyeslés.) Akkor ne féljünk a munkáskérdéstől, mert, ha helyesen irányítjuk a munkáskezek foglalkoztatását, ezt a czélt is el fogjuk érni. (Ugy van! Helyeslés.) Méltóztassék csak magára a petrozsényi bányászatra nézni, a melynek termelése a legutóbbi időben annyira emelkedett, hogy most évi 15 millió métermázsával több szenet állítanak elő. Honnan szereztek erre munkáskezet ? Toborozták. Hoztak épen a Székelyföldről is jó munkásokat. Lázár Pál: Nevelték őket! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyin i nister: Igém nevelték őket! Hát mi is ezt fogjuk tenni. Én azonban nem állok jót azért, hogy az a munka, a melyet három évre tervezek, három év alatt tényleg végre is fog hajtathatni; hisz alakulhatnak a dolgok ugy is, hogy a három évből négy-öt év is lesz,. Én azt hiszem, hogy