Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-442

122 442. országos ülés 1909 alfánál nem kezdte a kutatást és bizonyos dolgokat nem vett figyelembe, mielőtt a kormánynyal szemben állást foglalt. A kartell eredménye az, hogy a kormány ezekkel a javaslatokkal kén}

rtelen fellépni, és összeszámítva azokat a milliókat és egyszersmind arra gondolva, hány milliót kell ezen a téren a kormánynak kiadnia azért, hogy ez utón a kartell hatályát ellensúlyozza, nagyon helyénvaló, hogy ha magának a kartellnek kérdései itt szóvá tétetnek. (Helyeslés.) Én a magam részéről régebben abban a meggyőződésben voltam, hogy miután a kartellek és trösztök ellentétben állanak a szabad versenynyel, melyet mi a gazdasági élet alapjának ismertünk el, ezek a kartellek valami módon eltiltandók és megakadályozandók. Sajnos azonban, ettől el kellett térnünk, mert ez tisztára lehetetlenségnek bizonyult. Az iparosok és gyárosok összeszervezkedése a kartellekbe, ma már világszerte elterjedt, az ellen küzdeni kell, de arra gondolni sem lehet, hogy ezeket lehetetlenné tehetjük. Nem is vagyok azon állásponton, hogy minden kartellt károsnak mondanék. Ha ők a termelés azon anarchiáját megszüntetik, melyből annyi káros eredmény fakad a társadalmi és gazdasági termelésre, akkor hasznos munkát végeznek ; de oly kartellek, melyek ellenőrzés nélkül emelik az árakat és állapit ják meg a munkabéreket, feltétlenül károsak a közre és a közgazdasági fejlődésre. Ezek közé merem sorolni a szén-kartellt, mely egy elsőrangú szükségleti tárgynak árát a maga kénye és tetszése szerint srófolja fel, természetesen leszállításról szó sem lehet. A t. pénzügyminister ur azokban az előterjesztésekben, melyeket ez irányban a képviselőház elé benyújtott, nagyon is röviden és kiméletesen bánik el ezen kérdéssel, ezt jóformán alig emliti. De nemcsak itt, hanem, a mit pl. t. barátom emlit, a munkásházak építkezésénél is, ugyancsak jórészt azért volt kénytelen az ismert javaslatokat megtenni, mert épen az építőanyagokban megcsinált kartellek áremelései voltak azok, melyek Budapesten a lakbérviszonyokat odáig fejlesztették, a hol ma állanak. Még egyet, t. képviselőház. Ezeknek a Kartelleknek legnagyobb része — és ezt az igen t. balpártnak ajánlom figyelmébe — osztrák szuppremáczia alatt áll, az osztrákok a mozgatói, azért, mert az osztrák ipar a legtöbb ij>arágban sokkal erősebb, mint mi vagyunk. Ha már most t. képviselőtársaim Magyarország függetlenségének anynyira barátai, mint állitják, akkor jó volna, ha ezekre a dolgokra kiterjesztenél: figyelmüket, sokkal jobban, mint eddig tették. Teljes meggyőződéssel állithatom, hogy ezek a dolgok Magyarország függetlensége és fejlődése érdekében sokkal fontosabbak, mint sok dolog, melyre ők rendkívül nagy súlyt fektetnek, melyért életüket és vérüket is feláldoznák. Hogy hogyan állnak ezek a dolgok, • arra nézve vagyok bátor egy példát felhozni. Egy legutóbb megalakult kartell ez, és mu' tatja, hogy milyen függésbe jutunk e czimen az márczius 19-én, pénteken. osztrákokkal szemben. Vonatkozik ez a magyarországi textil-gyárakra, melyek közé, mint méltóztatik tudni, egynehány, Magyarország részéről nagyon is erősen szubvenczionált gyár tartozik. Ezek kartellbe léptek és pedig az osztrák textilgyárak inicziativája folytán és eg}" szerződés jött létre Bécsben, melyben kikötötték, hogy peres esetekben a bécsi tőzsde az illetékes. Tehát a magyar fél, ki az üzletbe belement, a bécsi tőzsde előtt fog pereltetni. Hogy ez a mi állami függetlenségünknek és jogszolgáltatásunknak sem előnyére, sem dicsőségére nem válik, az kétségtelen. (Igaz! Ugy van !) Készemről nem akarok belemenni e javaslat részleteibe, erre magamat illetékesnek nem találom. Szemben azonban a Farkasházy-féle javaslattal, teljes bizalommal vagyok ő exczellencziája a minister ur iránt, hogy ő nemcsak belátással, de teljesen tiszta kézzel csinálta meg ezeket az üzleteket, s épen ezért a magam részéről elfogadom. (Helyeslés.) Tekintettel azonban az általam előadottakra és tekintettel arra, hogy a kartelleknek és trösztöknek fejlődése napról-napra nagyobb jelentőséget nyer, kérnem kell ő exczellencziáját, hogy visszanyúlva azon előmunkálatokra, melyek még Hegedüs Sándor ministersége idejében indultak meg, azokra a javaslatokra, melyek a kartell-ügy szabályozása tekintetében tétettek, lenne szives már az ország nagy érdekeire való tekintettel is ezeket újra munkába venni, és lehetőleg mielőbb olyan javaslatokat terjeszteni a ház elé, mely különösen a szegény néposztálynak a kizsákmányolását a kartellek különböző fajai által lehetetlenné teszi, vagy legalább is megnehezíti. (Élénk helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Hoitsy Pál előadó: T. képviselőház! Csak néhány' megjegyzést akarok tenni, különösen azokra, a miket itt Earkasházy t. képviselőtársam felhozott. Azokkal a nagy vádakkal és a gyanúsításoknak azokkal a dobálózásaival szemben, a melyeket felhozott, nekem semminemű megjegyzésem nincs. Gondolom, hogy igen hálátlan és felesleges dolgot végeznék, ha ezekkel szemben a kormányt ós annak igen t. elnökét pártfogásomba akarnám venni. De egynéhány ténybeli tévedésére t. képviselőtársamnak akarok rámutatni. Először hivatkozott arra, hogy neki a szakértők azt mondták, hogy a vrdniki bányában nem lesz 120 millió métermázsa szén. A dolog ugy áll, hogy a mióta az állam azt a bányát átvette, azóta ott igen nagymennyiségű fúrások eszközöltettek és konstatáltatott, hogy ott szén nemcsak azon a területen fordul elő, a melyet az állam megvett, hanem azonkivül ugy látszik hogy az egész FruskaGora hegység medenczéjében mindenütt előfordul az a szén. Igen nagy távolságban Vrdniktől, különösen az indiai állomáson ezek a íurások a legjobb előjövetelü szenet állapították meg, ugy hogy