Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-441

Hl. országos ülés 190Ö márczius 18-án, csütörtökön. {fí ftnnál indokoltabb, mert egy oly nemzet lelkiismeretét hívjuk fel, egy oly lelkiismeretre támasztjuk ezt a bíráskodásunkat, a mely lelkiismeret még a legközelebbi múltban is megmutatta, bogy élénk érzékkel bir a nemzet kívánalmai iránt, a mely még a legközelebbi múltban is élénken lüktetett, mikor vállvetetten ellent kellett állni a törvénytelen és alkotmányellenes uralomnak. (Zaj). Bizzuk ezt arra a nemzetre, mely ebben az ügyben már úgyis döntött és itélt, mikor épen azokat, kik a törvénytelen uralommal szembeszálltak, és a kik vezetői voltak ezen nagy nemzeti mozgalomban az országnak, a törvényhozás termeibe segítette és azokat tisztelte meg szavazatukkal a legutóbb lefolyt választásnál. Arra a nemzetre bizzuk tehát, mely szoros és erősen összefoglaló közös érzésben van ma is a törvényhozással. Méltóztassék a nemzetnek ezen állásfoglalását tekintetbe venni. Kérdem, vájjon azok közül, a kik megkísérelték, hogy a nemzet alkotmányát lerombolják, vájjon azok közül van-e csak egy is ebben a törvényhozási teremben, nem-e most is mint a közelmúltnak élő kísértetei járnak a társadalomban és az országban ? (Ellenmondás oalfelől.) Szász József: Urak azok most is nagyon sok helyen! Egy hang: A trónörökösnél! Urmánczy Nándor : Hivatalban sokan vannak ! Visontai Soma : ítélt már felettük a király is, a midőn őket hivatalukból elbocsátotta, és midőn a nemzet hivatott vezéreire bizta ennek az országnak kormányzatát. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem, méltóztassék az igazságügyi bizottság határozati javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A házszabályok szerint a kisebbségi különvélemény előterjesztőjét, Nagy György képviselő urat illeti a szó. Nagy György: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk

I) Mint az igazságügyi bizottságnak tagja, mikor meghozta az igazságügyi bizottság a maga határozati javaslatát, melyet most terjesztett elő Visontai Soma t. képviselőtársam, én ezen a gyűlésen egy különvéleményt jelentettem be, s azt most megokolom a t. ház előtt. (Halljuk!) Különvéleményem következőképen hangzik (olvassa) : »Az országgyűlés képviselőházának igazságügyi bizottsága javasolja, hogy a képviselőház báró Fejérváry Géza darabont főügyvivőnek és társainak, névszerint: Kristóffy József, Lányi Bertalan, Vörös László, Bihar Ferencz, Lukács György, György Endre, Kovácsevich István, báró Feilitsch Arthur, Hegedüs Ferencz, Tószt Gyula, Pap Béla, és Geguss Gusztáv ügyvivőknek az 1848. évi III. t.-cz. 32. §-a alapján a 33. §. értelmében rendelje el vád alá helyezését és sürgősen tűzze ki napirendre a vádbiztosoknak a ház tagjai közül való megválasztását«. Én indítványommal mindenben az 1848 : III. t.-cz. alapján állok, mely a független magyar felelős ministerium megalakításáról és az erre KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. vonatkozó intézkedésekről állit fel tételes rendelkezéseket. Itt egy nagyon fontos kérdés felett fog a ház határozni a vád alá helyezéssel kapcsolatosan : arról t. i., hajlandó-e becsülni a szentesitett törvényt, egy oly törvényünket, mely alkotmányunk egy hatalmas garancziáját képezi, vagy mellékes pohtikai czélszerűségi szempontokból, akár indokolatlan kegyelmezési hajlamból a törvény végrehajtásától hajlandó-e eltekinteni ? Az igazságügyi bizottság jelentése megállapítja és ezt Visontai előadó ur is előadta, hogy a Fejérvárykormány ténykedése az 1848: III. t.-cz. 32. §-ának a) pontjába ütközik, mert az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait és a fennálló törvények rendeletét megsértette. A képviselőház kötelessége szabályozva van az 1848. évi III. t.-cz. 33. §-ban, a mely kimondja, hogy ily esetekben a ministerek vád alá helyezését az alsó tábla szavazatainak általános többsége rendek el. Ezen kötelességteljesítés alól minket, a magyar országgyűlés képviselőháza tagjait, semmiféle czélszerűségi tekintet, a kormány semmiféle paktuma fel nem old. Én már most, mielőtt tovább mennék, rámutatok arra, — és kérem, hogy az igen t. előadó ur nekem erre nézve felvilágosítást adjon — hogy az igazságügyi bizottság határozottam abban állapodott meg, hogy őszintén meg kell mondani a nemzetnek, hogy csak azért nem helyezik vád alá a darabontokat, mert a kormány ezt a paktumban feltétlenül kikötötte . . . (Felkiáltások : Nem a kormány.) A kormány kötelezte magát, hogy anyagi felelősségre nem vonja Fejérváryt és társait. (Felkiáltások balfelől: A király kötötte ki !) Az kétoldalú szerződés volt. A királynak a bűnét sem szabad elsikkasztani, de a kormány is viselje a maga felelősségét. (Zaj.) A ki bűnös, az felelős is. Elnök : A képviselő urat rendreutasítom, másfelől pedig felhívom, hogy a király személyét a vitába ne vonja bele. Nagy György : Az igazságügyi bizottság, midőn ezt elhatározta, megmondja ezen eljárásának egyedüli, igaz, őszinte okát, hogy mint kormánytámogató többség nem akarja a vád alá helyezéssel kormányát megbuktatni. Az igazságügyi bizottságnak ezen állásfoglalását nem látom itt megörökítve a bizottság jelentésében. Itt a jelentésben — nem tudom, ki szövegezte meg azután — a bizottság határozatától eltérően az foglaltatik, hogy: »a képviselőház azonban tekintettel az alkotmányos rend helyreállítása alkalmával a királyival létesült megegyezésszerű viszonyra, melyet a békés fejlődés érdekében megzavarni nem kivan, ezúttal eltekint a vád alá helyezéstől«. Lázár Pál (közleszól). Nagy György : Lázár Pál t. képviselőtársam nem volt ott az igazságügyi bizottság ülésén, tehát nem tudhatja, hogy ott miről volt szó. Igenis határozottan ez volt a megállapodás ; ugy emlékszem, Nagy Dezső t. képviselőtársam is ezen az állásponton volt, de különben mŰKhryájan azon az állásponton voltak, hogy őszintén meg 13