Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-436
516 436. országos ülés 1909 Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Éber Antal képviselő urnak javaslatba hozott, imént felolvasott ujabb 10. pontját elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem f) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház elfogadta Éber Antal képviselő urnak javaslatba hozott ujabb 10. pontját. Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök; Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következik a 13. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 13. §4.) Elnök: Ha szólni seükisem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 13. szakaszt változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 14. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 14. %-t.) Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Módosítást ez alkalommal nem kivánok benyújtani, csak felvilágosítást kérők. A törvényjavaslatnak 14. S-a azt mondja, hogy a nyersbevételből nem vonhatók le az adóköteles által nyújtott adományok, segélyek stb., a rokoni támogatások, továbbá a háztartás keretében együtt adózók munkájának bérértéke. Nekem az a szerény nézetem, hogy a méltányosság szempontjából, ha már a szelvényadó tekintetében az imént oly előnyöket nyújtottunk a bankoknak, talán lehetséges volna itt is némi engedményt tenni azoknak, a kik szegény rokonaikat támogatják. Az efféle jótékonyság bizonyára megérdemelné ezt. Én bizom a t. pénzüg3 r minister úrban ; hisz ő már a 3. §-nál maga is benyújtott egy módosítást, mely ugyanebban az irányban mozog. Ezenkívül utalnom kell a 6. bekezdésre, a hol el van mondva, hogy nem vonhatók le a nyersbevételből a lakásra, élelmezésre, ruházatra, kiszolgálásra, gondozásra, neveltetésre, stb. való személyes szükségletek. Az a kérésem volna, hogy a neveltetésre való költségek levonása engedtessék meg. Ezt pedig a következő indokkal vagyok bátor kérni. Törvényeink kimondják, hogy az iskoláztatás, legalább az elemi iskoláztatás állami kötelező feladat; a szülőket büntetik, ha gyermekeiket nem iskoláztatják. Igaz, hogy ingyenes népoktatásunk van, de az is igaz, hogy az ingyenesség az nem teljes, nem tökéletes és az országnak minden vidékére nem egyenlően terjed Id. Másrészt szomorú tény az, hogy Magyarországon az irniolvasni nem tudók százaléka megdöbbentően nagy. Mindezekre való tekintettel, ha már e javaslatnál nem is politizálunk, — mint a rninisterelnök kívánta — legalább bizonyos humanisztikus szempontokat tarthatnánk szem előtt, Legalább azt az márczius 9-én, kedden. egyet tessék a szakaszból kihagyni, hogy a neveltetésre való költségek, a melyeket a családfő gyermekeinek neveltetésére forditott, a nyers-, bevételből nem vonhatók le. Hisz az adókive tő-bizottság könnyen meggyőződhetik arról, hogy a családfők a gyermekek neveltetésére mennyit fordítanak. Ez nézetem szerint némileg elő fogja segíteni a szülőkben azt a vágyat, hogy a tankötelezettségre vonatkozó törvénynek szivesebben tegyenek eleget, a mivel előmozdítja azt is, hogy az analfabetizmus nagy százaléka csökkenjen. Ez az én tiszteletteljes kérésem. Indítványt nem nyújtok be. Elnök: Szólásra senki nincs feljegyezve ? Ha senkisem kivan szólni, a vitát bezárom. A rninisterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor rninisterelnök és pénzügyminister: T. ház! Méltóztassék elhinni, hogy odáig, a hol az analfabetizmus kezdődik, a jövedelmi adó úgysem terjed; az analfabéták számára tehát e módosításnak semmi befolyása nem lenne. Én a neveltetésre vonatkozólag egy indítványhoz hajlandó vagyok hozzájárulni, a mely messzebb ér, mint a külföldi törvényhozás : jelesül, hogy két és három gyermek esetében egy fokozattal lejebb, négy és több gyermek esetében jjedig két fokozattal alacsonyabban állapítsuk meg a jövedelmi adót. De ilyen lax kifejezésekbe, hogy a neveltetési járulék levonassék, ne menjünk bele, mert az az alsó néposztálynak semmit sem jelent, másoknak pedig nem tudom mit jelent, mert az mindig az illető kénye-kedvétől függ, hogy milyen költséggel nevelteti a gyermekét. A mi a képviselő ur másik kérdését illeti, megnyugtathatom annyiban, hogy ott, a hol a tőkekamatadóról van szó, megvan, hogy a rokoni járulékokat adó alá csak akkor veszszük, ha azok szerződéses kötelezettségen alapulnak, ha nem szerződéses kötelezettségen alapulnak, akkor ezeket a rokoni segélyeket nem veszszük tőkekamatadó alá, de vice versa akkor meg sem engedhetjünk hogy ezek levonassanak a jövedelemből. Méltóztassék csak azt venni, hogy ha nincs szerződéssel fixirozva, hogy mennyit ad valaki, akkor tetszésétől függ, hogy mennyit mond be ; az ilyen tetszés szerint bemondott összeget az adózásnál levonni lehetetlen. Különben is bizonyos összhangnak kell lennie az adótörvényekben, és ha amott elfoglaltuk azt az álláspontot, hogy az ily segélyt, a mennyiben szerződésen nem alapul, adó alá ne vonjuk, természetes, hogy itt ugyanazon összegek levonását meg sem engedhetjük. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 14. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 15. §-íJ. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a 15. §-t változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezése szerint,
