Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-436

m Í36. országos ütés 1909 márczius 9-én, kedden. gépekkel is dolgoznak, miért ne lehessen pl. az általános kereseti adó alá tartozó azon kereskedőknek és iparosoknak, a kiknek üzlete a kisipar körét túlhaladja, a kik tehát rendes könyvvezetésre a törvény szerint kötelezvék, miért ne lehetne ezeknél ilyen értékcsökkenési tartalékalapot is alkotni, és miért ne lehetne azt is épen ugy az adótól mentesíteni, mint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok érték-tartalékalapjait ? Lehet, hogy itt is van valami magasabb állami szempont, a melyet azonban egyelőre nem ismerek. Itt általánosságban a jogegyenlőség elve alapján állva, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal szemben ezt a kivételt nem látom jogosultnak. Ha azon szerencsés helyzetben lennék, hogy számithatnék a t. pénzügyminister ur jóindulatú támogatására, megfelelő módosítást is nyújtanék be, igy azonban csak arra szorítkozom, hogy felvilágosítást kérjek abban a tekintetben, miért van ez tisztán a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak biztositva ? Most már rátérek az adó beszámításának a kérdésére. Néhány pillanat alatt, a melyet szives figyelmükből igénybe venni akarok, azt hiszem, mindenki meg fog győződni arról, hogy a törvénybe felvenni nem szabad olyan intézkedést, mely szerint az adó le ne vonassék a jövedelmi adónál. Nagyon helyes az a megjegyzés, hogy ez itt nem pártkérdés, nem bizalmi kérdés. Óhajtom, hogy a t. pénzügyminister ur is igy kezelje a dolgot. A t. pénzügyminister ur volt kegyes egy-két kényesebb dolgot nyilt kérdésnek deklarálni. Láttuk, hogy a tervbe vett intézkedés ellen az alkotmánypártnak igen tiszteletreméltó tagja, gr. Eszterházy Móricz felszólalt tegnap, és ma ellene foglal állást Nagy Dezső t. képviselőtársam. Mi ezt nem tekintjük bizalmi kérdésnek, csak arra kérjük a t. pénzügyminister urat, hogy e tekintetben legyen kegyes tájékoztatni a házat. Azt mondja a minister ur, hogy ez pénzügyi kérdés. Hát mindjárt megvilágitom ennek a kérdésnek egész mibenlétét. (Halljuk I Halljuk !) Először is legyünk tisztában azzal, hogy a személy kezében összefutó jövedelem adójának alapját nem képezheti az, a mi nem jövedelem, hanem ellenkezőleg kiadás. Sándor Pál: Ugy van ! Polónyi Géza: Azt pedig semmiféle finánczteória a világon nem fogja bebizonyitani, hogy az az adó, a melyet én kifizetek, nekem jövedelmem volna. Erre nem is vesztegetek több szót. De méltóztassanak csak a következő dolgot figyelembe venni. Az az adó, t. ház, legyen az községi vagy állami adó, a melynek alapján a jövedelmi adó progressziv alapon vettetik ki, nekem nem jövedelmem és ennek daczára nemcsak adót fizetek utána, hanem egy progresszivitási koefficzienst is képez, vagyis a jövedelmi adó szempontjából annál magasabb fokozat alá kerülök, mentül több adót fizetek. Ez a második igazságtalanság. De most jön a java. Az állam nemcsak az állami adók után akar jövedelmi adót, de a községi adók után is. A községnél megtette azt a disztinkcziót, hogy a közvetett adók levonhatók, de a közvetlen, vagyis az egyenesadók nem vonhatók le. Hát mire vezet ez, t. ház ? Bocsánatot kérek,'talán a vita hevében olyan kifejezést használnék, a melylyel élni nem akarok, de ez az egész egyenlő adóteherviselési elvnek kigunyolása lenne, a következő okokból. (Halljuk ! Halljuk !) Ugyebár tudjuk, hogy Magyarország községei közül az egyikben semmi községi adó nincs, a másikban 260% vagy 300% a községi adó. Hát köszönöm én az olyan teherviselési egyenlőséget, a mely a községi adópótlékokat az állami jövedelmi adó alapjául teszi és megtörténik, hogy az a gazdag község, a mely nem fizet községi pótadót, az nem esik ennek szankcziója alá, vagyis ott nem lesz levonandó, mert nem is szükséges levonni, a mennyiben nem fizet adót. Ellenben, mentül szegényebb a község, mentül magasabb községi pótadót fizet, annál nagyobb mértékbeli nehezedik reá — és pedig progresszive — ez az adó. Na hát, ha van a világon fmánczelv, a melyet ez a javaslat sért, ugy ez az, t. uraim, hogy a szegénység, mint progressziv tényező érvényesül az adóban. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, mindent meg lehet a törvényhozással szavaztatni; megszavazhatja a t. képviselőház ezt is, de akkor azután ne gratuláljunk, egymásnak az egyenlő teherviselés magasztos elvének keresztülviteléért. Tovább megyek, t. képviselőház. Itt van még egy dolog, a mire ki kell terjeszkednem, t. i. a földadó és a többi adónem között lévő különbség. A földadó t. i. csak egyszer, vagyis itt, a jövedelmi adónál esnék megadóztatás alá, a mennyiben azok, a kik földadó alá eső alanyok, a kataszteri jövedelem alapján lévén megadóztatva, ott az adó, az alapadónál, mint adóalap nem szerepel, a földadónál az adó után adót nem fizetünk, ott csak a kataszteri tiszta jövedelem lesz kimunkálva. Azonban a többi kategória, a háztulajdonos, a kereseti adó alá eső stb., valamennyi adónem tulaj donképen másodszor fizet az adó után adót, ha a jövedelmi adóból ez le nem vonatik. Ez a különbség. Hát lehet-e egy országban igazságosságról, jogegyenlőségről és egyenlő teherviselésről beszélni . . . (Wekerle Sándor minister elnök közbeszól.) Bocsánatot kérek, ez igy van. A házadónál nem vonhatom le az adót az adóalapból ; az hozzá jön a házadóhoz, fizetek adóalap szerint házbéradót az adó után, itt pedig fizetek utána másodszor jövedelmi adót. Ez csak tiszta beszéd ? (Mozgás.) A kataszteri jövedelemnél pedig a kataszteri jövedelem meg lesz állapitva a középtermési érték szerint és ott nem jön hozzá az adó, mint adóalap ; itt tehát az aránytalanság és az egyenlőtlenség az adónemek között is tisztán fennáll. De, t. képviselőház, én a magam részéről, mint törvényhozó megelégedném annak tudatával, hogy saját polgáraimat jövedelem czimén nem fogom