Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-435

490 Í35. országos ülés 1909 hogy ha itt egy kontingentálás nélküli jövedelmi adó, mondjuk 46 millió koronánál nagyobb összegű adó íog befolyni, már most megjósolom, t. kép­viselőház, hogy ez nemcsak az adóemelésnek fogja alapját képezni, hanem egyúttal megágyazzuk vele az osztrákok számára a kvótafelemelésnek egy uj alapját. Méltóztatnak tudni, hogy ma a kvótának kulcsa a teherviselési képesség alapján van meg­állapítva. Ha mi most egy ilyen kontingens nél­küli jövedelmi adóval lépünk itt fel, és azt in aeter­nis kiaknázzuk és kimunkáljuk, — mint azt pénz­ügyi nyelven mondják — akkor nagyon valószínű, sőt majdnem biztos, hogy a kvótatárgyalásoknál ez ellenünk felfog használtatni. Fel fog használ­tatni annyival is inkább, mert méltóztassék meg­nézni, mik az eredmények Ausztriában ? Nekünk még semmiféle kalkulust nem lehet csinálnunk a tekintetben, hogy a jövedelmi adónak nálunk milyen effektusa lesz. Ausztriában 26 millió kilenczszáz és néhány ezer, mondjuk kerek­számban 27 milliónyi lakosság mellett a jöve­delmi adó — kilenczszáz és néhány ezer adó­alany után — 56 milüó és néhány százezer koronát tett ki 1904-ben. Nagy Sándor: Most már 60 millión felül van ! Polónyi Géza : Nekem csak az 1904-iki adatok állanak rendelkezésemre, más hiteles adatom nin­csen, azért mondok 56 milliót. Ez, t. képviselőház, a szolgálati illetmények utáni adóval együtt adta ezt az eredményt, a hol a három és fél milliárdot tevő jövedelem után annak egy harmadrésze, egy és fél milliárd, volt körülbelül a szolgálati illetmény ebben az adóban. Már most miként áll a dolog % Ha mi Ausztriával akarjuk ekviparálni — csak a kvóta aránya szerint — a mi kontingensünket a jövedelmi adóban, — a 36-ot a 64-gyel szemben, méltóztassék ezt az 56 milliós, vagy mondjuk, 60 milhós kontingenst beálütani az arányszám szerint, akkor bizonyára nem fog a t. pénzügy­minister ur 27—28 milüónál többet kihozhatni. De miért legyen, t. képviselőház, akkor, a mikor Ausztria nemcsak lakosságának számánál fogva nagyobb, de gazdasági tényezőkben és gaz­dasági erőkben is, fájdalom, mérhetetlenül erő­sebb, mint mi, mondom, miért legyen akkor Magyarország kiszolgáltatva annak, hogy jöve­delmi adóban még az eredetileg meghatározott kontingensen, a 46 millió koronán tul is adót hajtson be polgáraitól és ezzel teherviselési képes­ségének is magasabb, nagyobb erejét bizonyítván : miért szolgáltasson még a kvótaemelésre is ujabb adóalapot ? En, t. képviselőház, köteles vagyok ezekre a bekövetkező hátrányokra figyelmeztetni. Nagyon kérem a t. képviselőházat, hogy akkor, a mikor egy kiszámíthatatlan, eredményeiben teljesen bi­zonytalan adónemmel állunk szemben, védelmez­zük meg legalább a pénzügyminister ur által elfoglalt azt az álláspontot, hogy titkos adó­emelések keresztülvihetők ne legyenek, és fel­márczius 8-än, hétfőn. tétlenül követeljük az eredetileg javasolt kontin­gensnek, mint maximális kontingensnek a fel­vételét. Nem bánom még azt sem, hogy ha a 10 éven belüli évenként való 2%-os emelkedés hoza­tik is javaslatba, mert inkább elfogadom ezt — bár nem tartom helyesnek, a mint kimutattam, hogy kötelező emelkedése legyen egy adónak, a mely a jövedelmekkel kapcsolatos ; nem tartom ezt szerencsés elvnek, mégis kisebb veszélyt látok benne, mert lesz egy maximális kontingens bizo­nyos százalékos emelkedéssel, semmint hogy kon­tingens egyáltalában ne legyen. T. képviselőház! Az utolsó pont, a miről nyilatkozni kívánok, a jövedelmi adónak a községi háztartásokkal való kapcsolatba hozatala. A jövedelmi adó mentesittetik a községi pót­adók alól, illetőleg a jövedelmi adóul újonnan behozott adónem községi pótadók kirovására nem fog alapot nyújtani. Nem szándékozom ismételni az általános tárgyalás keretében különösen a szolgálati illetmények tekintetében már felhozott érveimet, a tisztviselőknek a községi háztartásba való bevonására nézve. Elvi jogosultságát e kivánságomnak, az eddig alkalmazottak meg­felelő kártalanításának feltételével, a t. pénzügy­minister ur akczeptálta is. Ö azonban ennek a kér­désnek megoldását a majdan a községi háztartásra vonatkozólag benyújtandó . . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­minister: Majdan % Polónyi Géza: Ne tessék félreérteni. Én — hogy is fejezzem ki magamat, hogy minden sértő szándéknak még a lehetőségét is távol tartsam — magyon tisztelek minden ministert, bizom is Ígére­tében, ugy az egyénében, mint a ministerében ; de, ne méltóztassék zokon venni, ha ezt institutiv biztosítéknak nem tekinthetem. Most is meg van ígérve, pl. a fővárosi törvény revíziója. Ajtó előtt a községi választás és a fővárosról szóló törvény­javaslatnak még hire sincsen. Elhiszi a t. pénzügy­minister ur, minden vonatkozás nélkül, hogy meg­van a lehetősége annak, hogy ebből nem lesz tör­vény szeptemberig, illetőleg októberig ? Nekünk költségvetésünket szeptemberben meg kell állapitanunk a városházán. Hogyan számít­sunk mi, mint koefficzienssel, olyan benyújtandó törvényjavaslatokban adandó fedezetekkel, a me­lyek benyújtása — bár csalódnám — esetleg nem is ennek a kormánynak az idejére fog esni ? Ha van jogosultsága annak, hogy ismételten alkalmat­lankodom e kérdéssel, ugy különösen abból a szempontból is van, hogy a községek háztartásá­ban zavar ne álljon elő. Miért ne lehetne a községi adópótlékot egy maximális százalék erejéig meg­állapítani, igy hogy a jövedelmi adó ne legyen kitéve esetleg vaczillálásnak, ne legyen kitéve annak, hogy a községi adó megfelelő százaléka esetleg 200%-ig, s az ő pótléka is ennek arányában emelkedjék ? Tessék átlagos, maximális százalékot megállapí­tani, a meddig a jövedelmi adó a községi adózás alapjául szolgálhat.

Next

/
Thumbnails
Contents