Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-435

Í35. országos ülés 1909 márczhls 8-án, hétfon. 48? részletekre terjedő kifogásokkal a kéj3 viselőházat untatni. De előttem szóló t. képviselőtársam foglalkozott a jövedelem mégha tarozásának kérdésével és azzal, hogy milyen fontos dolog az, hogy mi kerül jövedelmi adó alá. Hát méltóztassék a t. előttem szólott képviselő urnak is figyelembe venni, hogy ez a kérdés nem a 12. és 14. §-nál dől el, ez a kérdés eldől a 9. §-nál. A 9. §. tartalmazza azt a definicziót, hogy mit tart jövedelmi alá tartozónak és itt méltóztassanak egy perezre türelemmel megajándékozni. A 9. §. azt mondja, egy olyan lax definiczióval, a melyhez foghatót nehezen lehetne kieszelni : »bármely forrásból származó jövedelem*. Mit jelent ez a szó : bármely forrásból ? Azt értem, hogy olyan forrásokból származó jövedelem is, a mely az alapadóknak más neme alá nem tartozó jövedelem, de a bármely forrás szó alá — nem akarok itt extravagancziákba bocsátkozni, bár szabad a vitatkozás kedvéért olyan példákat is felhozni, a melyekről meg vagyok győződve, hogy az nem czél — nemcsak tiltott cselekményekből, de még esetleg a büntetendő cselekményekből származó jövedelem is tartozik, akár befolyt. . . Nagy Sándor: Azt az egész jövedelmet elkobozzák ! Polónyi Géza : Különösen, ha ki nem deritik. Wekerie Sándor ministerelnök és pénzügyminister (közbeszól). Polónyi Géza: Mindig azt fogják mondani. Nézze csak, mélyen t. pénzügyminister ur, az ilyen definiczió kérdése rendesen a nemzetek jogérzékének fokmérője. Én mondok most mindjárt olyan témát, a mit a pénzügyminister ur rabulisztikának fog tartam, Angliában pedig ezt a jogérzet kvintesszencziájának tartják. Angliában pl. a biztositó-társaságokról szóló törvény alapján megtörtént az az eset, hogy valaki a spirituszát tüz ellen biztosította,* azt teafőzésnél elhasználta, és akkor pert inditott a biztosító-társaság ellen, miután tüz által veszett el az a spiritusza és meg is nyerte a kártérítési pert. (Derültség.) Kelemen Samu : Egy angol Polónyi vitte ezt a pert. (Derültség.) Polónyi Géza: Csakhogy a biztositó társulat azután feljelentette őt szándékos gyújtogatás miatt és csakugyan be is csukták. (Derültség.) Ezt a példát csak azért hozom fel, mert nem azért csináljuk a definicziókat, hogy azok alá mindent lehessen rejteni, hanem ellenkezőleg azért csináljuk a definicziót, hogy más az alá a fogalom alá vonható ne legyen, mint a mennyit el akarunk érni. Nemcsak büntetendő cselekményekről van szó. Hiszen nem fogok elmenni arra a területre, hogy — nem tudom — csalásokból stb. akármik mi adóalajjot teremteni, de ha bármily forráshoz, pl. a kártyajövedelemhez megyünk, ugyebár vannak ekzisztencziák, a melyek a kártyajövedelemre vannak alapitva. Nagy Sándor: Meg kell adóztatni. í Polónyi Géza: Ezt akartam tudni. Ha most elolvassa valaki ezt a törvényt, kérdezem én: a kártyajövedelem adóalap lesz ezentúl ? Sándor Pál: Persze. Polónyi Géza: Az lesz ? Hát ha a kártya is jövedelmi adóalap lesz és fentartatik az az 1788-iki rendelet az ő fizetett feljelentőivel, ha fentartatik az a fizetett spiczlirendszer, méltóztassék megnézni; mit jelent ez Magyarország társadalmi életében és milyen zaklatások fognak ott előfordulni. |*j Nekem mindegy, engem nem érint ez a dolog. De a ki a gyakorlati életet ismerem, tudom, hogy bizony sürün történik meg Magyarországon, hogy kártyáznak és abból jövedelem is származik. Nem fogom, t. ház, mindezt példákkal végigillusztrálni, bár nagyon mulatságos lenne, ha konkrét esetekkel jellemezném, hogy mit jelent az a »bármely forrás«. De, t. képviselőház, van egy fontosabb rész, a mely a »bármely forrás« mellett még jobban kihiyja a mi figyelmünket, az pedig a következő. A házadó, a földadó, a keresetadó, a tőkekamatadó, mindezek nem uj fogalmak. Itt már ismeretes tényezőkkel találkozik a magyar társadalom, hogy ha ezekről az adónemekről van szó. Ezeknél már egy kipróbált múlttal állunk szemben. A jövedelmi adó azonban ezen alakjában, a hol az behozatni szándékoltatik, a reform valóságos jelentőségében egy nóvum. Egy nóvum, egy teljesen terra incognita, a mely az ő pénzügyi eredményében is kiszámíthatatlan, mert olyan tényezőkkel foglalkozunk, a melyeknek eredményét abszolúte még csak megjósolni sem tudjuk. Itt van az összefutó jövedelmeknek a természete stb., itt tehát mindenki számára Magyarországon egy meglepetés vár. A legnagyobb meglepetés vár azonban a gazdaközönségre a következő rendelkezés okából. Azt mondja a 9. §. (olvassa): akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel biró egyéb bevétele, a melyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen bírt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti vagy más czikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ez, t. képviselőház, röviden annyit jelent, hogy Magyarországon ezentúl kiki a maga gazdaságát, legyen az tojás-, gyümölcs- vagy zöldség-, vagy akármiféle gazdaság, ezentúl adóalajniak fogja tekinteni és azt be kell vallania, sőt a pénzbeli vagy értékkel biró egyéb bevételét is be kell j elentenie. Mit jelent ez, t. képviselőház egy oly államban, a hol — jó lélekkel mondhatom, és itt még a középbirtokos osztályt sem veszem ki — 90 százalék bizonyára könyveket nem vezet. Hogv lesz itt, t. képviselőház, ez a saját háztartásában felhasznált pénzértékben kiszámítandó jövedelem ? Hogy lesz ez kezelve és . hogyan lehet ezt kezelni ? Méltóztassék megnézni a közadók kezeléséről szóló törvényt; méltóztassék azokat a különféle jövedelmi kihágásokat figyelembe venni és meggondolni azt, hogy Magyarországon, a hol