Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-435

484 Í35. országos ülés 191)9 márczius 8-án, hétfőn. urat akarom kérni, hogy Budapestre nézve a létminimum szempontjából egy csekély felemeléshez hozzájárulni szíveskedjék. E végből én a következőket adom elő. (Halljuk ! Halljuk !) Hogy a létminimum kérdésével végezhessek, elő kell adnom azt, hogy a létminimum szempontjából a törvényhozási intézkedéseknek számtalan nemét ismerem. Ismerek a 60 márkás létminimumtól egész a 3800 koronáig terjedő létminimumot. Áltenburgban 60 márka a létminimum alapja, Angliában 160 font, a mi 3800 koronának felel meg. Legközelebb állanak Angliához az Észak-Amerikai Egyesült államok, a hol 600 dollár vagyis 3000 K a létminimum. Nem akarok t. ház végig haladni valamennyi államon, hogy a létminimumra vonatkozó példákat mind felhozzam. Csak a minket legközelebb érdeklő két államnak törvényhozási intézkedéseit szándékozom ismertetni. Az egyik az, hogy Ausztriában 1200 korona, a másik pedig az. hogy Poroszországban 900 márka, a mi 1080 korona értéknek felel meg, a létminimum. En számtalanszor hoztam már fel, hogy ha mi iparfejlesztésről és egyébről beszélünk, hogy ha van valahol az ipar- és a kereskedelem számára terület, a hol azt regardiroznunk kell, hogy versenyképességüket ne veszélyeztessük, ugy a létminimum kérdése az. Méltóztatnak tudni, hogy a javaslat által bemutatott és előttünk feküdt skála milyen rettentő nagy eltéréseket tartalmazott az osztrák skálákkal szemben. Ez a pénzügyi bizottság által a középső fokon bizonyos mértékig javíttatott, de még mindig nem szüntette meg épen azt a leglényegesebb difierencziát, a mely köztünk és Ausztria közt a létminimum szempontjából fennáll. Bécs és Budapest relácziójában már kimutattam, hogy nyilvános számadásra kötelezett vállalataink elérték ezen reform által azt a rekordot, hogy a világon legmagasabb százalékkal megadóztatott nyilvános számadásra kötelezett vállalatok nálunk lesznek; elértük azt a rekordot, hogy az átruházás folytán ugyancsak az ipart és kereskedelmet érintő házbéradó szintén a legmagasabb százalékra rug és ha mindezek mellett még a lét minimum tekintetében is az osztrák létminimumon alul maradunk, akkor ugyan mivel segitettük elő iparunk és kereskedelmünk prosperálását ? Hiszen ellenkezőleg nagy mértékben csökkentjük versenyképességét. Budapestre és a városokra nézve általában és különösen az iparra nézve csak egy példával akarom illusztrálni azt, hogy micsoda hatása van ennek az uj jövedelmi adóról és a kereseti adóról megalkotott törvénynek. Itt van a javaslat azon álláspontja, hogy nem akar teheremelkedést jelenteni. Ezzel is indokolta a kontingensnek felvételét, a melyről még külön fogok szólni. Méltóztassék megnézni egy segéd nélkül dolgozó önálló iparos helyzetét mostanig és nézzük meg ugyanazt a reform után. A segéd nélkül dolgozó önálló iparos, kézműves jelenleg fizet Budapesten maximális számitással 24 korona I. osztályú kereseti adót. Ezentúl fog fizetni, ha jövedelme 900 korona, 45 korona általános kereseti adót és 5 korona jövedelmi adót, összesen tehát 50 koronát. Az a szegény iparos tehát keresni fogja, hogy hol van az a hirdetett tehercsökkentés, a melyet neki ezen adóreformmal bejelentettek; keresni fogja, hogy hol van az az arányosság és keresni fogja azt, hogy a kereseti adóról szóló törvényjavaslat 43. §-ában előirt 10 koronás minimum mikor fog érvényesülni. Én minden várossal szemben és általában véve megszavazom az 1000 koronás létminimumot, de ha már a t. pénzügyminister ur fél annak az egész országra való hatásaitól pénzügyi szempontból, akkor mi oka lehetne annak, hogy ha már annyi aránytalanság és annyi differenczia vitetett keresztül a fővárosra nézve, akkor meghallgatván a kérő szózatot, ezt az egy eltérést ne érvényesítsük a szegényebb néposztály javára az ipar és kereskedelem szempontjából ? Méltóztassék tehát azt a kivételt elfogadni, hogy Budapestre nézve 1200 korona legyen a létminimum. A 800 koronás létminimum Budapest fővárosára nézve semmi mást nem jelent, mint az eddig is behajthatatlan és leirás alá kerülő adóknak elengedését. Ez nem a gazdasági exisztencziák felsegélyezése, ez nem helyes ipar- és adópolitika ; ez egyszerűen a kezelési költségek megtakarítása és semmi egyéb. Nem szándékozom e tekintetben bővebb részletekkel foglalkozni, de kimutathatnám statisztikai adatokkal, hogy a 800 koronás létminimum gyakorlati hatásában egyáltalában semmit sem jelent a fővárosra nézve, és a mint voltam bátor az önálló, segéd nélkül dolgozó iparosra nézve bemutatni, épen a legszegényebb osztálynál és annál az osztálynál, a melynek versenyképességét csakugyan favorizálnunk kell, majdnem kétszer akkora adóterhet jelent, mint eddig. Miután tehát a kereseti adóra vonatkozó reláczióban is a kereseti adó alól csak az mentes, a ki a jövedelmi adónál mentes; ha már az országra nézve az 1000 K-ás létminimum felvételét a pénzügyminister ur elfogadhatónak nem tartaná, nagyon kérném, hogy ez az 1000 K-ás létminimum legalább Budapestre nézve fogadtassék el. Nagyon lekötelezne a t. pénzügyminister ur, ha e tekintetben állásjjontját jelezni kegyeskednék, nehogy azután a részletes vitánál felesleges módositásokkal alkalmatlankodjam, a melyek sorsa felől már ugy is előre tisztában lehetek. De a létminimum kérdésénél nemcsak a százalék, nemcsak a kulcs veendő figyelembe, hanem méltóztassék figyelembe venni azt is, hogy ez az adóreform az összefutó jövedelmek természeténél fogva a 3. §-ban felvett rendelkezések szerint tulajdonkép a jövedelmi adóban egy háztartási adót állapit meg. S ha ennek a 3. §-nak rendelkezéseit bonczolom, méltóztassék megengedni, hogy kijelenthessem, hogy az összes államok törvényhozásai között nincs egyetlenegy sem, mely a