Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-433

448 Í33. országos ülés 1909 márczius 5-én, pénteken. a mindenkori jegybanktól, a mostani osztrákmagyar banktól kapnak, az bitelük huszadrészére sem elegendő, tehát kényszerülnek ide jönni a pesti pénzpiaczra. E kis pontban különben — a mint egy harmatcseppben megláthatjuk az egész mindenséget — megláthatjuk, hogy mennyire szüksége van nemzetünknek a pénzügyek önállósítására, az önálló jegybankra. (Helyeslés.) Tehát a mindenkori jegybank kamatlába felett 1%-kal a vidéki pénzintézet drágábban kapja a pénzt. A t. pénzügyminister ur, a ki oly nagy szakértő' e kérdésekben, tudja, hogy az adó, a melyet a pénzintézetek fizetnek, szintén l°/o. Tehát itt a második perczent, a mely a mindenkori kamatlábat meghaladja. Mentől becsületesebben dolgozik egy pénzintézet, annál jobb szakértőket, munkaerőket kell alkalmaznia, ha azt akarja, hogy mindenki ellenőrizhesse működését. Tehát ez ismét fél perczent, majdnem egy egész perczent. Ha tehát a mindenkori bankkamatláb felett 6 o az uzsora, akkor Magyarországon vidéki pénzintézet becsületes utón nem állhat fenn. (Mozgás.) Rá fogok mutatni, hogy mi lenne az eredménye, ha a törvényjavaslat ezen alakjában keresztül menne. Szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy az uzsorát büntessük, de hivatkozom épen a t. pénzügyministernek pár nap előtt tartott beszéI dere, a melyben azt mondotta, hogy adótörvényi javaslatokba etikát és büntető szakaszokat beIvinni nem lehet. Igaza van, adótörvényjavaslatokkal nem lehet megjavítani a morált és nem lehet elérni azt a czélt, a melyet a t. pénzügyminister ur akar. Mert a gyakorlatban mi lenne az eredmény ? Ha a t. pénzügyminister ur javaslatának elfogadása esetén az illetők 10% helyett 15°/o adót fizetnek, azt gondolja a t. ház, hogy akkor nem fognak magasabb kamatokat szedni ? Sőt ellenkezőleg az az 5°/o egyáltalában nem határoz, az illetők kész örömmel fogják megfizetni a 15°/o-nyi magasabb adót, mert — s ez a szakasznak a legnagyobb hibája, — meg fogják fordítani a szakasz értelmét, s azt fogják mondani, hogy miután akarjuk ugyan az uzsorát büntetni, de mivel ezen az alapon nem tudunk rájönni, tehát magasabb adót veszünk tőle, következéskép ebben benne van, hogy lehet uzsorát szedni, csak magasabb adót kell fizetni érte. T. képviselőház! Van nekünk egy igen jó módunk erre: nem kell nekünk adótörvényekbe bevenni tüntető szakaszokat, hiszen van nekünk az uzsora ellen alkotott törvényünk, a melyet, ha a való életben alkalmaznánk, nem lehetne Magyarországon uzsora, nemcsak pénz-, de sem ház-, sem föld-, sem semmi egyéb uzsora. Csak az a baj, hogy alvó törvényünk van. Minden törvényünknek az a nagy szerencsétlensége, hogy vitázunk szavakon; azt hiszszük, hogy a törvény mindent meg fog változtatni és nem törődünk a törvények végrehajtásával. Tan nekünk uzsoratörvényünk, t. ház, a melylyel Magyarországon az uzsorát ki lehetne irtani. Hiszen a vármegyékben, a vármegyei közigazgatási bizottságokban óriási hatalom van letéve; ne az adóvégrehajtó, ne a pénzügy igazgatóságok büntessék az uzsorát, de éljenek a vármegyék és a vármegyei közigazgatási bizottságok azzal a joggal, a mely az élő törvényben benn van és akkor Magyarországon nem lesz uzsora. Én nagyon félek attól, hogy ha e szakasz jelen alakjában keresztülvitetik, bárminő nemes czélzattal készítette azt el — elismerem — a pénzügyminister ur, a képviselőház is bármily nagy ideák szolgálatában szavazná meg talán, de ugy vélem és erről biztosítom a t. házat, ép az ellenkezőjét érné el, mint a mit elérni akar. Ugyanis a szolid, megbízható pénzintézeteket kitenné haszontalan felebbezéseknek, feljelentéseknek, a pénzügyigazgatóság zaklatásainak és ezeknek természetesen károkat fogna okozni; mig azok, a kik nem törődnek vele, a kik erkölcsi hitelre és névre nem adnak semmit, vigan fogják a 15%-ot megfizetni és ily módon kétszeresen, háromszorosan be fogják hozni ezt az össszeget az uzsorával. Kérem a t. házat, méltóztassék a 21. §-t, a melyen javítani nem lehet, mert bármiképen fogalmazzuk, javítsuk azt, a való életben czélt érni nem fognak vele, teljesen elhagyni. (Elénk helyeslés.) Vertán Endre jegyző: Éber Antal! Éber Antal: T. képviselőház! Én a 21. §-t, ugy, a mint a pénzügyi bizottság javaslatba hozta, nem fogadom el, hanem csatlakozom Holló Lajos t. képviselőtársamnak oda irányuló indítványához, hogy ez a szakasz teljesen töröltessék. (Helyeslés.) Azokonfelül, a miket erre vonatkozólag máiHolló Lajos és Rátkay Lászlő t. képviselőtársaim elmondottak, a magam részéről csak arra akarok utalni, hogy ugy, a mint a törvényjavaslatnak ez a szakasza meg van szövegezve, a legmesszebbmenő veszedelmeket rejti magábfen, nem arra vonatkozólag, hogy tényleg olyan intézetek, a melyek uzsorát űznek, e törvény alapján bűnhődni fognak, hanem igenis abban a tekintetben, hogy oly pénzintézetek, a melyek semmiféle uzsorát nem űznek, e szakasznak alapján mégis a legnagyobb vexáczióknak, esetleg megszégyenítő büntetésnek lesznek kitéve. (Zaj.) ^ Nézzük csak, mi van a szakaszban? Azt mondja e szakasz, hogy ha az a bizonyos kamatláb, a melynél számításba veendők a kezelési vagy bármiféle egyéb költségek, 2 — 3°/o;kal magasabb, akkor beáll az uzsora esete. Én már a pénzügyi bizottságban voltam bátor rámutatni arra, hogy akkor bármelyik adósnak, a ki kölcsönt vesz fel az intézettől,