Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-433

433. országos ülés 1909 márczius 5-én, pénteken. 427 rövidesen törvényes diszpozicziókkal fogunk találkozni, a melyek lehetővé teszik, hogy ezek a társaságok, a melyek külföldön nagyon elterjedtek és nagy hasznára vannak a közgazdasági életnek, nálunk is létesüljenek. De figyelemmel kell lennünk arra, hogy ezek a társaságok a javaslat szerint tulaj donképen teljesen ekviparáltatnak a részvénytársaságokkal. Már pedig ilyenformán egyetlenegy törvényhozás sem intézkedett, mert az ilyen intézkedés alkalmas arra, hogy előre megakadályozza ezen társaságok létesítését, ezen társaságok czélja lévén a nehézkesebb apparátussal, nagy adminisztráczióval dolgozó részvénytársaságok nagy költségeit elkerülni. Már most, ha az adózás tekintetében nem distingválunk az ilyen korlátolt felelősséggel alakult társaság és a részvénytársaság között, akkor bajosan fogjuk megtalálni azt az impulzust, a melylyel az ilyen társaságok létesitését előmozdíthatjuk. Poroszországban is ugy intézkedtek, hogy a korlátolt felelősséggel alakult társaságoknál a kétszeres adóztatás mellőzhető legyen. T. i. a porosz törvény szerint az oly adókötelesek, a kik egyszersmind adóköteles korlátolt felelősséggel alakult társaság tagjai, nem adóztatnak meg jövedelmi adóval oly jövedelmük után, melyet mint ezen társaságok tagjai élveznek. Nálunk azonban háromszoros adóztatás fog előállani, ép ugy, mint a közkereseti társaságnál; az illetők fizetni fognak jövedelmi adót, kereseti adót, és adót fognak fizetni az általuk alkotott korlátolt felelősségű társaság üzleti jövedelme után. így állván a helyzet, t. ház, én azt hiszem, hogy gondoskodnunk kellene bizo^^os módokról, hogy ez a hátrányos állapot ne állhasson elő. A közkereseti és betéti társaságok kereseti adója 5%, a jövedelmi adó csupán a társaság tagjait éri; ezzel szemben a korlátolt felelősségű társaságok teljesen egyformán lennének megadóztatva a részvénytársaságokkal. Ennek elkerülésére három eszköz állhat rendelkezésünkre. Az egyik az, hogyha mi most, mielőtt szabályozva volna e társaságok kérdése, egyszerűen ehminálunk itt minden rájuk vonatkozó rendelkezést ; a másik mód, hogyha a kereseti, illetve üzleti adó kulcsát leszállítjuk 5%-ra és a jövedelmi adó tekintetében parallel intézkedést teszünk, még pedig a porosz törvénynek megfelelően, annak szellemében. A mennyiben pedig e módok nehézségbe ütköznek, lenne még egy harmadik mód is, és ez az, hogyha illetékes helyről biztositást nyernénk arra nézve, hogy akkor, a mikor a törvényes diszpoziczió, akár kereskedelmi törvényünk reviziója utján, akár másképen megtörténik azon irányban, hogy e társaságok nálunk jogalapot nyerjenek, akkor e társaságok adóztatási viszonyai ekviparáltatni fognak a közkereseti és betéti társaságok adóztatási viszonyaival. Készséggel elismerem, hogy lehetséges oly szempont, a mely nem engedi meg, hogy ez igy már most kimondassék, talán azért, mert ily jellegű külföldi társaságok nálunk letelepedhetnek és ezzel bizonyos előnyhöz juthatnak a hazai részvénytársaságokkal szemben. Ha tehát ennek következtében a törvényjavaslat első szakaszának ez a diszpoziczió ja változatlanul kell hogy maradjon : mindenesetre fontos közgazdasági érdekek kivánják legalább azt, hogy nyilatkozat történjék abban az irányban, hogy pro futuro ez állapotokon segitve lesz. Mielőtt konkrét indítványomat benyújtanám, kérem a ministerelnök urat, kegyeskedjék e kérdésben nyilatkozni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve ; ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigytílinister: T. ház ! A t. képviselő ur az ellen tesz kifogást, hogy a törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társulatokról is megemlékezik, holott a mi törvényünk ilyen társulatot nem ismer. Voltaképen a részvénytársaságok is korlátolt felelősségű ek, de »korlátolt felelősségű társaság«-ot a mi törvényünk nem ismer. Mindazonáltal szükségesnek tartottam ennek a törvénybe való felvételét, főképen azért, mert ilyen külföldi társulatok vannak és működnek minálunk is, mint korlátolt felelősségű társulatok. Működnek pedig oly téren, a hol a mi részvénytársulatainknak a legnagyobb konkurrencziát csinálják. Már most mi következnék abból, hogyha a részvénytársulatainknak konkurrencziát csináló ilyen társulatokat egyszerűen kihagyjuk ? Az, hogy részvénytársaságok megmaradnának a nagyobb adó alatt, ellenben a korlátolt felelősségű társulatok 5%-os adó alá vonatnának. Nem akarok azon kérdés vitatásába bocsátkozni, hogy a korlátolt felelősségű társulatok dolgát hogyan szabályozzuk ; részemről, különösen, mikor versenyképességről van szó, a mai állapot és az egyforma szituáczió fentartása végett tartottam felemlitendőnek ezeket a korlátolt felelősségű társulatokat, hogy a minálunk működésben lévő ilyen külföldi társulatok kedvezőbb helyzetbe ne jöjjenek. Azt hiszem, hogy rövid idő választ el bennünket attól, a midőn kereskedelmi törvényünket ki kell egészítenünk a korlátolt felelősségű társulatok intézményének behozatalával, a mint ez más államokban is történt. Ugyanakkor vettek fel e társulatokra nézve más intézkedéseket, jelesül adóügyi intézkedéseket is. Nálunk is akkor lesz helyén ez ujabb alakulásu társulatokra vonatkozólag az adózás kérdését is megoldani. Lányi Mór: Mi lesz addig ? Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Addig az adóztatás mai elveit megtartjuk, t. képviselőház. Mig egy uj intézményt nem látunk, minek kössük meg magunkat előre ? Hiszen a korlátolt felelősségű társulatok kérdését is többféle formában lehet megoldani, annak is különböző alakulatai lehetnek. Én tehát azt az álláspontot foglalom el, hogy ma csináljunk olyan adótörvényeket, a melyek a ma fennálló kereseti és adózási viszonyokat 54*