Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-432

432. országos ülés 1909 márczius 4-én, csüíörlökön. 409 a mely engem indítványom benyújtásánál főkép vezet, hogy ezen általános kereseti adó nem eredményez igazságtalan adóemelést. Ezen kontingentálást azon szankczióval kívánom felruházni, a mely a földadó kontingensnél is hasonló rendelkezéssel történt, hogy abban az esetben, ha az elsőfokú kivetési összeg eredménye a kontingentált összeget félszázalékkal meghaladja, ugy már a legközelebbi költségvetési törvényben a leszállítás keresztülviendő. Ezeket a rendelkezéseket tartalmazza indítványom, a mely, meggyőződésem szerint, biztosítékot tartalmaz egyrészt arra nézve, hogy adóemelés tényleg nem áll be, másrészt biztosítékot tartalmaz az irányban is, hogy az adóztatási arány, a mely ezen adónem alá tartozók, az államnak az egyenes adókból eredő jövedelméhez járulnak, ezeknek rovására változást nem fog szenvedni. Ezért tisztelettel ajánlom indítványomat elfogadásra. Indítványom a következőképen hangzik (olvassa) : »Inditványozom, hogy a 19. §-hoz uj bekezdésképen a következő szöveg tétessék : A 4- illetőleg 5%-kal kivetett általános kereseti adónak évi összege 1911. évre 29 millió koronában, és azon tul ezen 29 millió koronának évről-évre 2%-kal növekedő összegében állapittatik meg. Ha valamely évben az elsőfokú kivetésnek eredménye az azon évre megállapított adóösszeget legalább félszázalékkal meghaladja, az adó százalékának leszállítása iránt a legközelebbi költségvetési törvényben intézkedés teendő.« (Helyeslés.) Dudits Endre jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház! A most beterjesztett határozati javaslat igen nagy mértékben oszlatja el azokat az aggodalmakat, a melyek kezdetben a kereseti adóról szóló törvényjavaslat ellen felmerültek. Nagy mértékben oszlatja el az aggodalmakat, de nem teljesen. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni; már több ízben voltam bátor rámutatni arra, hogy a kereseti adóról szóló törvényjavaslatnak kulcsa magas, és e mellett a kulcs megállapításánál a javaslat fokozatosságot nem ismer. A kontingentálás átlaga a tömegre nézve mindenesetre elhárítja az adóemelésnek veszedelmét, az egyesekre nézve azonban a helytelen, súlyos adókivetés veszedelmét fentartja. Én jól tudom, hogy most, a részletes tárgyalás során lehetetlen a törvényjavaslat rendszerét átdolgozni; nem ringatom magamat abban a reményben, hogy valamely progresszív skála megállapítása a vita ezen stádiumában lehetséges. Kívánatosnak tartom azonban, hogy az adózóknak az a legkisebb osztálya mindenesetre megmeneküljön attól, hogy az uj adórendszer reá nézve bármiféle rázkodtatást jelentsen, hogy az eddiginél nagyobb terhet rakjanak ezekre a gyenge vádakra. Én a 2000 korona keresményt tartom olyan határnak, a melynél igenis lehet különbséget tenni az adókulcs magassága szerint, és a mint már voltam bátor az általános vitában kijelenteni, szükségesnek tartom, hogy 2000 korona ' KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIY. KÖTET. keresményű szabad szellemi foglalkozásoknál ne 4%, hanem 2%, kereskedőknél pedig ne 5, hanem 3% legyen a kereseti adó kulcsa. A jjrogressziónak ez a szerény mértéke, a létminimumhoz közel eső rétegeket minden esetre megmenti attól, hogy reájuk nézve az adóemelés veszedelme állhasson be, az államra nézve pedig financziális szempontból semmi veszedelmet nem hoz, mert érjen a 2000 korona keresményű adóalanyok száma nagy, azonban azok tulaj donképen az összes kereseti adóbevételeknek 10%-át sem fizetik. Reájuk, egyéni háztartásukra nézve fontos lehet, hogy 3 vagy 5%-ot fizetnek-e, az államra nézve azonban nem fontos, mert kétségtelen, hogy az adókivetés munkálata közben áthárul ez a teher az erősebb kereső osztályokra, ugy hogy ez a méltányos engedmény az államháztartás szempontjából semmiféle hiányt nem okozna. Én tehát minden bővebb indokolás helyett beterjesztem a következő módosítást (olvassa) : »Az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslat 19. §-a az eredeti szöveg helyett a következő legyen. Az általános kereseti adó kivetési kulcsa : a) Az 1. §. 4. pontjában emiitett szellemi foglalkozásoknál 2000 korona keresetig 2%, azontúl 4%; b) minden más esetben 2000 korona keresetig 3%, azontúl 5%. Egyes kereseti ágak adójának különleges mérvét a törvény 50. és 51. §-ai szabályozzák. Kérem módosításom elfogadását. Elnök: Ki következik 1 Hammersberg László jegyző: Búza Barna! (Nincs itt !) Sándor Pál! Sándor Pál : Én azt hiszem, legjobban cselekszem, ha ennél a törvényjavaslatnál olyan röviden fogom meg az én elmondani valómat, a mint csak lehetséges, pedig ennél a szakasznál sok mindenféle mondanivalóm lett volna. Kétséget sem szenved, hogy én azt az indítványt, a melyet Vázsonyi Vümos t. képviselőtársam az imént beterjesztett, nagy örömmel fogadnám el. Sőt az sokkal közelebb áll az 1893-iki Wekerle-féle törvényjavaslathoz, mint Wekerle pénzű gyminister ur mai javaslata, mert az is bizonyos tekintetben azon az alapon épült fel, hogy 2000 koronán felül 22.000 koronáig a kulcs duplán számittassék. Én tehát azt szívesen fogadnám el, azonban tekintve a mai politikai viszonyokat, tekintve, hogy a mostani ház alapja igen ingatag, tekintve, hogy a mostam kormány után még sokkal rosszabb kormányt várok, a mely a kereseti ágak tekintetében sokkal erősebb kulcs alkalmazására lesz hajlandó, (Zaj.) egy sokkal rosszabb, egy sokkal visszafejlesztőbb kormányt várok . . . Lázár Pál: Akkor támogasd a mostanit, hogy meg ne bukjék ! Sándor Pál : . . . ennélfogva én azt az indítványt, a melyet Petrogalli Oszkár t. képviselőtársam, — a mennyire tudom — a pénzügyminister ur beleegyezésével nyújtott be, azok ' nevében, a kiknek nevében én azt az agitácziót 52