Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-431
396 k31. országos ülés 1909 márczius 3-án, szerdán. sék. Nevezetesen a szerződés XX, czikke azt mondja (olvassa) : »A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok minél előbb ki fognak cseréltetni.« Továbbá ezt mondja (olvassa) : »A megerősítő okiratoknak kicserélése legkésőbb 1908. deczember 31-én fog megtörténni*. A szerződés megkötésének tehát az volt a feltétele, hogy azt 1908. deczember 31-ike előtt mind a három államnak, úgymint Szerbiának, Magyarországnak és Ausztriának a törvényhozása jóvá fogja hagyni, és még deczember 31-ike előtt a jóváhagyó okiratok ki is fognak cseréltetni. Ez a feltétel nem következett be. Még egyik állam sem tárgyalta ezt a kereskedelmi szerződést. Azt biztosan.. tudom, hogy Magyarország nem tárgyalta ; az tehát nincs jóváhagyva, igy az egész szerződés megszűnt, most már nem létezik. És ennek daczára a kereskedelmi minister ur, — ezt ugyan bizonyosan nem tudjuk, mert nekünk, a törvényhozásnak nem jelentette be, de hallomásból tudjuk és a gyakorlatból látjuk — január elsejétől ismét meghosszabbította ezen nem létező szerződés tartamát további három hónapra. így tehát, t. ház, ezen nem létező szerződés, illetve annak rendelkezései még mindig hatályban vannak, és pedig most már márczius 31-ig. En ezt nemcsak gazdasági, de politikai okokból is helytelennek tartom, mert ha esetleg Ausztria szempontjából volt is valamikor ok arra, hogy ezt a barátságot megfizessük Szerbiának, ma már, a mikor épen Szerbia miatt olyan külbonyodalmaink vannak, semmi okunk nincs arra, hogy ezt a nem létező barátságot a mi mezőgazdaságunk kárára milliókkal fizessük meg. Alkotmányjogi szempontból az a kifogásom ezen tény ellen, hogy egy nem létező szerződést a mi gazdasági érdekeink kárára hosszabbítottak meg, a nélkül, hogy ezt a képviselőháznak bejelentették volna. Már ha egyebet nem tett volna is a minister ur, legalább arra kellett volna törekednie, hogy ezt a törvényjavaslatot, a melyet már 1906 előtt beterjesztettek, minél előbb letárgyaltassa a képviselőházzal, ugy, hogy módjában legyen a képviselőháznak megnyüatkozni abban a tekintetben, akarja-e csakugyan ezt a szerződést jóváhagyni vagy nem ? Mindezek után, t. képviselőház, vagyok bátor ugy a kereskedelemügyi minister úrhoz, mint a földmivelésügyi minister úrhoz a következő kérdéseket intézni (olvassa) : Interpelláczió a kereskedelemügyi és földmivelésügyi minister urakhoz, a szerb kereskedelmi szerződés tárgyában. 1. Tekintettel arra, hogy az 1908 márczius 14-én kötött kereskedelmi szerződés XIX. czikkelye szerint a megerősítő okiratok kicserélésének végső határnapjául 1908 deczember 31-ike tüzetett ki, de mindeddig az okiratok kicserélése meg nem történt, sőt a szerződés törvényhozásilag java sem hagyatott; tekintettel arra, hogy ezeknél fogva az egész szerződés megdőlt; tekintettel arra, hogy az 1908. évi LY- t.-czikknek képviselőházi tárgyalásakor 1908 deczember 16-án a kereskedelemügyi államtitkár ur a kereskedelemügyi kormány nevében szó szerint kijelentette, hogy a »szerződésnek megkötése óta semmiféle tárgyalás Szerbiával nincs, tudtunkkal nem is terveztetik, nem is lesz mindaddig, a mig a törvényhozás abba a helyzetbe nem jut, hogy e szerződés sorsa felett döntsön« : Hajlandók-e a minister urak a házat tájékoztatni az iránt, hogy mi alapon vannak a szerb kereskedelmi szerződés határozmányai a gyakorlatban életbeléptetve ? 2". Hajlandók-e a minister urak a házat tájéhoztatni, hogy ragaszkodnak-e még most is a szerb kereskedelmi szerződéshez és mikor kívánják azt a törvényhozás által tárgyaltatni ' l . Elnök : Az interpelláczió Id fog adatni a kereskedelemügyi és a földmivelésügyi minister uraknak. Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: Szabó István nagyatádi! Szabó István (nagyatádi) : T. ház ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel tisztelettel kérem a t. házat, hogy bejegyzett interpellácziómat a jövő interpellácziós napon, szombaton mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : Azt hiszem, hogy a ház az előterjesztett kéréshez hozzájárul. Hammersberg László jegyző: Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Nagy György: Márczius 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánítása tárgyában jegyeztem be interpellácziót, s igy magammal szemben, de a házzal szemben is kötelességemnek tartom ezt az interpellácziót most előterjeszteni. (Halljuk ! Halljuk !) T. képviselőház ! Még 1908. május hó 5-én egy törvényjavaslatot terjesztettem elő itt e házban, a melyben kértem, hogy az 1848-iki alkotmány megalkotásának és az 1848—49-iki szabadságharcz emlékének megünnepléséről törvényben emlékezzék meg a nemzet. Ugyanebben a törvényjavaslatban indítványoztam, hogy április 11-ikének, mint nemzeti ünnepnek megszüntetésével, az 1898 : XV. t.-czikk rendelkezéseinek hatályon kivül helyezésével, a nemzet közvéleményének megfelelően márczius 15-ike nemzeti ünneppé nyilvánittassék. (Helyeslés.) T. képviselőház! Beszédemben hivatkoztam volt arra, hogy a függetlenségi és 48-as pártnak programmjában mindig benne volt márczius 15-ikének nemzeti ünneppé avatása. 1897-ben a képviselőház február 20-iki ülésén Kossuth Ferencz a függetlenségi és 48-as párt nevében (Halljuk! Halljuk!) indítványt terjesztett elő, hogy a 48-iki alkotmány létrehozásának és a szabadságharcznak félszázados (Zaj. Elnök csenget.) évfordulója alkalmával márczius 15-ike nemzeti ünneppé nyüvánittassék. Abban az időben a szabadelvű párt volt többségben és a sza-