Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-419

32 419. országos ülés 1909 február lij-én, hétfőn. Nagy György: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Azt a bejegyzett indítványomat, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza 20.000 koro­nával járuljon hozzá költségvetéséből az aradi vesztőhelynek, a vértanuk megszentelt földjének megváltásához, nem kell megindokolnom. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György: Sértés lenne képviselőtársaim­nak hazafias érzése, kötelességtudása iránt, hogyha szükségesnek találnám a megokolást. (Zaj. Hall­juk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György: Az aradi vesztőhely a mi magyar Golgotánk. Nemzeti létünk megváltóinak megszentelt sirja. A gyilkosaik balul számitottak ; az az Ítélet, a mely halálra szánta a szabadságharca hőseit, halhatatlanságot szerzett nevüknek; a hóhér-kötél és a puskagolyó, a mely kioltotta életüket, örök életet adott. Az aradi bitófáknak szomorú árnyéka a nemzet kegyeletérzésében tűzoszloppá növekedett, ma egy uj bibliai csoda­ként vezeti a népet az Ígéret földje, a független­ség felé. T. képviselőház ! Egy szép legenda szerint Szent Veronikának kendőjén ma is látja az igaz hivő az Ur Jézusnak szomorú, halálra sápadt, töviskoszoruzott arczát. S azt tanítja a legenda, hogy mihelyt nem lesz senki, a ki látná a kendőn ezt az arczot : ez az igazi, soha nem kételkedő, örökké bizó hitnek halálát fogja jelenteni. A nem­zet egy része is fátyolt borított a múltra a ki­egyezéskor, de jól mondja a költő, hogy minden igaz magyar embernek ezen fátyolon látnia kell a vesztőhelynek véres, lélekrázó képét. És látja is minden igaz magyar ember ! Hála az isteni gond­viselésnek, a nemzet milliói látják, s a nemzet millióinak lelkéből sarjadzott ki az a késői vágy, hogy a vesztőhely földjét megváltsuk. Hogyan ? Hát hatvan esztendőnek utána még mindig ide­gen gazdája van az aradi vesztőhely megszentelt földjének ? Halkan beszéljünk t. képviselőtársaim erről a bűnné torzult mulasztásról, nehogy valaha ide­gen nemzetek a magyart ezután a bün után Ítél­jék meg. (ügy van! a baloldal hátsó pacijain. Zaj. Elnök csenget.) Erről beszélve ugy érzem maga­mat, mint Mészáros hadügyminister a debreczeni országgyűlésen, mikor vesztett csatákról kellett beszámolnia s azt mondta : »Pinczéből szeretnék szólni, hogy ne lássák a szégyen miatt arczom pirulását.* Halkan beszéljünk, de gyorsan cselekedjünk, hogy a 60-ik évfordulóján a kegyelet imádságos ajakkal már magyar földön emlékezhessék. (He­lyeslés a baloldal, hátsó padjain.) T. képviselőház, mondottam, hogy nem in­dokolom meg indítványomat, csak az emlékezés néhány szavát fűztem hozzá. Kötelességemnek tartom azt is t. képviselőtársaim szíves tudomá­sára hozni, hogy az, hogy a képviselőház a maga költségvetéséből utalványozzon, a magyar par­lament történetében nem áll páratlanul. Épen °z a parlament, ez a képviselőház adott nemes példát, a mikor Kossuth Lajos szobrára a maga költség­vetéséből 10.000 K-t megajánlott. Másrészt köte­lességem szíves tudomásukra hozni, hogy az el­nökségnél (Zaj. Elnök csenget.) még az indítvány bejeg) r zése előtt megnyugtatást nyertem arra. hogy a 20.000 K beilleszthető a ház költségveté­sének keretébe. (Helyeslés. Felkiáltások a baloldal hátsó padjain : Éljen az elnök.) Ennélfogva tisz­telettel kérem, méltóztassék indítványomat, a melyben azt indítványozom, hogy 20.000 K-t ajánljon fel a t. ház az aradi vesztőhely megvásár­lására, napirendre tárgyalás végett kitűzni és az­után egyhangúlag elfogadni. (Helyeslés a balol­dal hátsó padjain.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. (Hall­juk ! Halljuk!) Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselő­ház ! (Halljuk I Halljuk !) A kormány álláspontja a fölvetett kérdésben az volt és most is az az állás­pontja, hogy a nyilt sebként felemiitett aradi ese­ményekre a nemzet érzületének megfelelő kegye­lettel borittassék az emlékezés és illetőleg feledés fátyola. E végből már régibb idő óta tárgyalások vannak folyamatban, hogy Aradoü templom emel­tessék, a melyben méltó elhelyezést találjanak az áldozatok hamvai. (Élénk helyeslés.) Másrészt már ezelőtt két esztendővel Barabás Béla t. barátom kezdeményezésére, (Éljenzés.) a kereskedelemügyi minister ur hozzájárulásával és folytonos felügyelete alatt tárgyalások indíttattak meg az illető terü­let megszerzése iránt, a mely tárgyalások most már a kivitel stádiumában vannak. Az ehhez szükséges költségekhez a kormány közpénzekből saját részé­ről is jelentékenyebb összeggel járul hozzá. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, méltó a házhoz és a nem­zet érzületéhez, ha tudomásul veszi, hogy a kor­mány kívánja és megoldásra is fogja juttatni e kérdést. De bármily nagy és nemes czéllal állunk is szemben, maradjunk azon korlátok közt, a melyek bennünket köteleznek. (Helyeslés.) A ház­nak budgetjoga saját autonomköltségeinek meg­állapítására szorítkozik. Ne alkossunk ujabb preczedenst egyoldalú költségek megszavazásával. Farkasházy Zsigmond: Megint lesz 48, megint lesz tizenhárom vértanú \ (Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselő ur, akkor, a mikor mi két esztendeje a tettek mezején vagyunk, ily közbeeső felszólalásokkal és hirtelen fellépésekkel nem hagyom a kezdemé­nyezés elismerését tőlünk elvenni. (Zaj balfelöl. Helyeslés.) Én tehát arra kérem a t. képviselő­házat, hogy miután foglalkozunk e kérdéssel, és semmi szükség nincs ujabb lépésekre, méltóz­tassék bejelentésemet tudomásul venni és mél­tóztassék a képviselő ur indítványát mellőzni. (Élénk helyeslés.) Barabás Béla : T. ház ! (Nagy zaj.) Személyes kérdésben kívánok szólni. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! a baloldal hátsó padjain.) Elnök : Mi czimen szól a képviselő ur ?

Next

/
Thumbnails
Contents