Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-425
212 425. országos ülés 1909 Mezőfi Vilmos a Szerbiával való háborús veszedelem tárgyában a ministerelnök utján az összkormányhoz ; Kovács János a paks—baja—szekcsői Dunaszakasz szabályozása és az ezzel összefüggő árvízveszély tárgyában a földmivelésügyi és pénzügyministerekhez. Ezenkivül még a múlt ülésen halasztást kapott Popovics Dusán a felségárulási perről a ministerelnökhöz bejegyzett interpelláczióra nézve. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy félkettőkor térjünk át az interpellácziókra. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az ujonczlétszámnak 1909. évre való megállapításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1051, 1096) harmadszori olvasása. Felkérem Dudits Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot elolvasni. DuditS Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök". Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvénj^j avaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az ujonczlétszámnak az 1909. évre való megállapításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatik. Javaslom egyúttal a t. háznak, méltóztassék most már ezen törvényjavaslatot tárgyalás és hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz áttenni. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni % (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az 1909. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1052, 1095). Az előadó urat illeti a szó, Moskovitz Iván : előadó : T. ház ! A képviselőház véderőbizottsága azt javasolja, hogy az 1909. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló 1052. számú törvényjavaslatot elfogadni méltóztassanak. A javaslat indokául az szolgál, hogy az ország alkotmányos rendje, a törvényes közállapotok zavartalanul fennállanak és a mikor ezek az állapotok ilyképen fennállanak, semminemű jogos ok, semminemű alap nem volna arra, hogy megtagadjuk a legelemibb állami szükségletek kielégítését. A javaslatnak mind az ujonczlétszámra magára, mind pedig a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései megegyeznek a tavalyi hasonló tárgyú javaslat intézkedéseivel és a magyar alkotmány követelményeivel is. Mindazonáltal szükségesnek tartja a véderő bizottság, hogy ez alkalommal is, ugy mint a létszámmegállapitási javaslat előterjesztésekor hangsúlyozza mindazoknak a követeléseknek a fentartását, a melyeknek fentartásával a megelőző és az előbbi évekbeli hasonló javaslatok a törvényhozás által elfogadtattak. Hangsúlyozza a bizottság, hogy ragaszkodik a maga részéről mindenekelőtt az 1867 : XII. t.-cz.-nek megfelelő törvényes, alkotmányszerű nomenklatúrának mielőbb, legkésőbb pediglen az uj véderőtörvény előterjesztésekor való helyrefebruár 24-én, szerdán. állításához, ragaszkodik továbbá a magyar nemzetnek ismételten hangoztatott, a nemzet közakarata által immáron többször szentesitett, többször sürgetett katonai programmjának végrehajtásához ; (Élénk helyeslés.) kívánja, hogy végre és f>ediglen most már minél előbb, hozzálássanak az illetékes tényezők a mi tulaj donképeni nemzeti fegyveres erőnknek, a magyar honvédségnek extenzív és intenzív fejlesztéséhez. (Élénk helyeslés.) Mindezeknek hangsúlyozásával kérem a t. házat, méltóztassék az előterjesztett javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Van valaki feljegyezve ? Gsízmazia Endre jegyző: Farkasházy Zsigmond ! Farkasházy Zsigmond: T. ház ! Bár az ujonczjutalék megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a katonai kérdések meglehetősen megvitattattak és kimerítően tárgyaltattak, mind a mellett szükségesnek tartom néhány megjegyzést tenni az ujonczmegajánlásról szóló törvényjavaslatra annál is inkább, mert konstatálni vagyok kénytelen, hogy tulaj donképen, noha az ujonczjutalék megállajátásáról szóló törvényjavaslat több mint egy hétig volt a ház napirendjén, valóságos vita ebben a kérdésben nem fejlődött ki, nem fejlődhetett ki, mert tulajdonképen mi egyoldalulag az ellenzék részéről kifejtettük aggodalmainkat ezen törvényjavaslat elfogadásával szemben, kifejtettük aggodalmainkat a hadvezetőség működése és a kormány működése tekintetében, de ezen fejtegetéseink vita tárgyává nem tétettek, ebben a házban alig akadt egy-egy felszólaló a kormánypárti padokról, az alkotmányjDárt és a néppárt részéről érdemleges hozzászólást nem hallottunk ezen javaslathoz, (Zaj.) sőt maga a honvédelmi minister is igen röviden . . . Buzáth Ferencz: De velősen ! Farkasházy Zsigmond : ... és az érdemleges kérdésekbe bele nem bocsátkozva szólt hozzá a tárgyhoz. Kénytelen vagyok a leghatározottabban kifogásolni elsősorban azt, hogy kormánypárti részről nem tartják szükségesnek a szőnyegen fekvő törvényjavaslatokat alapos kritika tárgyává tenni, megvitatni és különösen kifejteni azokat a nézeteket, azt az álláspontot, a melyből kifolyólag a t. kormánypárti urak annyira készségesen hajlandók megszavazni olyan törvényjavaslatokat, a melyeknek megszavazását még pár évvel ezelőtt hazaárulásnak és elvfeladásnak tekintették. Az álláspont ekkora megváltozását megindokolni és megmagyarázni azon okokat, a melyek a többséghez tartozó t. képviselők meggyőződésének, elveinek és törekvésének ilyen hirtelen megváltozását előidézték, azt hiszem, nagyon szükséges és természetes is. De másrészről a parlamentarizmus alapelvénél fogva is szükséges, hogy a nézetek kicserélődjenek, hogy az elvek, az eszmék, a melyek itt felmerülnek, megvitattassanak és ezáltal tisztáztassanak olyan kérdések, a melyek a közvéleményt épen a katonai ügyekkel kapI csolatban évek óta a legélénkebben foglalkoztatják
