Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-423

160 423. országos ülés 1909 A házszabályok módosított szakaszai közül a 252. §. azt mondja, hogy azok a kérdések, melyek Ausztriával közös egyetértéssel intézen­dők el, a régi házszabályok szerint tárgyaltat­nak le. A bankkérdés, ha a közös bank szaba­dalmának meghosszabbításáról lesz "szó, feltét­lenül, mint Ausztriával közös egyetértéssel el­intézendő ügy, a régi házszabályok szerint lesz letárgyalandó, ellenben hogy ha az önálló bank felállítása tárgyában lesz törvényjavaslat be­nyújtva, a házszabályok szigorú alkalmazása szerint ez a törvényjavaslat, a mennyiben ez nem Ausztriával közös érdekű ügy, hanem ki­zárólag magyar érdekű ügy, a házszabályoknak a sürgősségre vonatkozó szabályai szerint is le­tárgyalható, hogy ha ezt megfelelő számú kép­viselő kéri. Lehet azonban egy harmadik eset is, mikor sem az önálló bank, sem a közös bank nem kerül a ház elé, hanem úgynevezett kartellbankszerű törvényjavaslatot hoz a kormány. Akkor nem lehet tudni, vájjon ezt a régi vagy az uj házsza­bályok szerint fogja-e a ház tárgyalni. Az pedig egy igen lényeges kérdés a most szőnyegen forgó ujonczjavaslat tárgyalása szempontjából, (Ugy van! balfelöl.) mert mindaddig, míg mi a felől biztosítva nem vagyunk, hogy oly bankjavaslat, mely a nemzetet kielégíti, kerül a ház elé, a mely csak egyes oldalról, mondjuk a nemzeti­ségiek, vagy a néppárt, vagy a horvátok, szóval azok részéről, kik a nemzet nagyobb többségé­vel nem értenek ebben a kérdésben egyet, obstruálható meg, mindaddig — mondom — mig e felől biztosítva nem vagyunk, ezt az utolsó fegyvert, az ujonczmegajánlás és meg­állapítás jogát, mely nyilván kivétetik a sürgős tárgyalás alól, kezünkből ki nem adhatjuk. Ezeket kívántam előadni; a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra ki következik? Csizmazia Endre jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Előre jel­zem, hogy csak nagyon rövid ideig szándékozom szíves türelmüket igénybe venni, azon egyszerű okból, mert a vita fonalán oly kérdések vetődtek fel, melyeknek felvilágosítását helyzetemre való tekintettel kötelességemnek tartom, másrészt indokolni kívánom, miért szavazom meg az ujonczlétszám megállajutására vonatkozó javas­latot. Az ujonczjutalék megállapításának kérdése és az ujonczmegajánlás kérdése is Magyarország történetében különösen 1867 óta mindig emi­nenter politikai kérdés volt. Ez ma is, a mint a lefolyt vita igazolta, mert tisztán politikai kérdések dominálják a helyzetet, sőt a kedélye­ket is ezen javaslatok tárgyalásánál. Én a mai politikai helyzetben ezen javas­latok bírálatába bocsátkozni nem szándékozom, bármennyire háládatos lenne is kitérni a fel­vetett kérdésekre, minthogy ezekkel a dolgokkal február 19-én, pénteken. a legrövidebb időn belül foglalkozni szándéko­zom, a mikor is meg fogom keresni és meg is fogom találni az alkalmat, hogy a politikai helyzet tekintetében nézetemet a t. ház előtt elmondhassam. Vannak azonban kérdések, melyeket meg­jegyzés nélkül hagyni nem szabad és nem lehet, és ezeknek rövid reasszumálására szorítkozom ma kizárólag. Az első dolog az, hogy a vita fonalán nem egy oldalról, hanem több helyről a paktum kérdése in estenso tárgyaltatott. Én csak egyetlen egy felszólalással kívánok e téren foglalkozni és pedig azért kívánom azt hono­rálni, mert ez nem tiszta egyéni felszólalás volt, illetőleg nem csupán egyéni véleményt nyilvá­nított, hanem a függetlenségi párt mélyen t. hivatalos szónoka lévén, a párt nézetét magát is tolmácsolta és ennek okából két lényeges do­logra, szerintem tévedésre rá kell mutatnom. Az egyik dolog az, hogy itt a paktumnak nevezett megállapodás természete tekintetében lényeges félreértések forognak fenn, mert azon megállapodások jegyzéke, a melyet én voltam bátor a t. képviselőháznak felmutatni és a mely­nek autentikuma iránt legkisebb kétség sem merült fel, nem is merülhet fel, az a megálla­podás minden kétséget kizárólag igazolni fogja a t. képviselőház előtt azt, hogy az u. n. pak­tum alkalmából csak a szolgálati és vezérled nyelvre vonatkozó kérdések tárgyalása lett ki­kapcsolva, semmi egyéb. Miután pedig a magyar törvényhozásnak az ujonczok megajánlásának kérdésében az 1867. évi XII. t.-cz. 12. és 13. §-ai szerint jogában, törvényhozási hatalmában áll mindazon feltéte­lek megállajntása, a melyekhez ő az ujonczjuta­lék megajánlását fűzni akarja, semmi kétség sem lehet aziránt, hogy az u. n. paktum, a mely kizárólag erre a két kérdésre szorítva zárja el időlegessn a többséget attól, hogy ezen kérdéseket feszegesse, semmi akadályt nem gördít abban, hogy a nemzet részéről fennálló bármely egyéb sérelem az ujonczmegajánlási törvénynyel kapcsolatosan felvettessék és annak orvoslása követeltessék. Farkasházy Zsigmond: Ugy van! Helyes! Polónyi Géza: így — hogy egyebet ne mondjak — semmi kétség sem foroghat fenn aziránt, hogy ha a t. képviselőház vagy annak többsége jónak látja — és nézetem szerint he­lyesen tenné, ha meg is tenné — hogy az eddig helytelenül alkalmazott javaslatokban foglalt czime a törvénynek megfelelőleg megváltoztat­tassák-és hogy a közös hadsereg részére szóló ujonczok a törvényeink szerint megfelelő »ma­gyar hadsereg« számára ajánltatnának meg, ez elé a paktum abszolúte semmiféle akadályt nem gördít és ez nekünk feltétlenül jogunkban és módunkban áll. Nem is értem, hogy akkor, mikor a védtörvény meghosszabbítva nincs, mikor az lejárt és mikor

Next

/
Thumbnails
Contents