Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-418

H MS. országos ülés 1909 február 13-án. szombaton. a ház elnökségének egyes tagjai részéről (Mozgás.) megtörtént az, hogy egyetlen ülésen tuczatszámra vonták meg a szót a felszólaló ellenzéki képviselőktől ugyanakkor, a midőn soha még egyetlen kormánypárti képviselőtől a szó megvonva nem lett. (Mozgás. Zaj.) Én ehhez kommentárt fűzni nem akarok, csak voltam bátor felemlíteni ezt azért, hogy talán még sem egészen alaptalan az én iménti megjegyzésem és felszólalásom. (Zaj.) Újból kérem az elnök urat, hogy a 253. §. alapján a házszabályok minden egyes paragrafusát és igy a 195. §-t is helyesen méltóztassék alkalmazni. (Zaj.) Bozóky Árpád : A házszabályokhoz kérek szót. (Nagy zaj.) Elnök: Engedelmet kérek, nekem kötelességem azokra, a miket Farkasházy képviselő ur felhozott, ismételten nyilatkozni. (Halljuk! Hall/juh !) A képviselő ur a házszabályok 253. §-ára hivatkozott. Bocsánatot kérek, ebben a paragrafusban egy árva szó sincsen arról, hogy az elnöknek akár a 253. §. alapján, akár a 195. §. alapján joga vagy kötelessége volna a határozatképességet vagy a tanácskozásképességet konstatálni. (Igaz ! JJgy van !) Zaj.) A mire a 253. §-szal kapcsolatban hivatkozik a képviselő ur, az egészen másra, a házi ügyrendre vonatkozik . . . Rakovszky István : ügy van ! Elnök : . . . nem pedig a házszabályokra. Rakovszky István : ügy van! Elnök : A képviselő ur összetéveszti a kettőt. (Igaz! ügy van!) ügy látszik, nem tudja, hogy a háznak ügyrendje is van, a mely alkalmaztatik az egész ház adminisztrácziójára vonatkozólag. Én tehát most sem mondhatok többet, mint már az előbb is mondtam, hogy t. i. a házszabályokat másként kezelni nem fogom, mint a hogy eddig kezeltem, (Élénk helyeslés és éljenzés.) mert legjobb hitem és meggyőződésem szerint mindig szigorúan a házszabályok szerint jártam el. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Lázár Pál képviselő ur jelentkezett szólásra a házszabályok 262. és 264. §-aira való hivatkozással. Lázár Pál: T. ház! Bozóky Árpád: T. képviselőház ! (Nagy derültség. Felkiáltások a jobboldalon : Üljön le!) Lázár Pál: Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy abban az esetben, ha valami a házszabályokban nincsen egészen világosan feltüntetve, az volna a leghelyesebb, ha az eddig mindig követett gyakorlathoz alkalmazkodnék az elnökség. (Zaj.) A házszabályok 262. §-a szerint a névsor tényleg fel lett olvassa, az eddigi gyakorlat azonban az volt, hogy a névsor felolvasása után a távollevők névsorát is felolvasták. (Élénk ellenmondások. Felkiáltások : Csak szavazásnál!) Ez ma nem történt meg. (Felkiáltások: Ezelőtt sem ! Zaj.) Bocsánatot kérek, a nyáron volt eset arra, hogy a képviselőház . . . (Zaj.) Polónyi Géza: De az ülés folyama alatt mindig szabad volt jelentkezni! Elnök : Nálam nem lehet! Polónyi Géza: Nem kell azért megtámadni az embereket! (Nagy zaj.) Beniczky Ödön : Ugy van ! Igaza van ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Lázár Pál: De, bocsánatot kérek, ettől eltekintve is a házszabályok 264. §-a arról intézkedik, (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy jelen nem volt képviselők az elnöknél tartoznak jelentkezni. (Igaz ! ügy van ! Zaj.) Az eddigi uzus az volt, hogy az ülés alatt-is jelentkezhettek és jelentkeztek is az elkésett, vagy távol volt képviselők az elnöknél. Beniczky Ödön : Ugy van! Lázár Pál : Ezen uzus alapján voltam bátor én is, és több képviselőtársam is a névsor felolvasása után az elnök urnái jelentkezni, és a t. képviselőház hallhatta, hogy milyen erélyes visszautasitásban volt részünk. (Nagy zaj.) Polónyi Géza: A mi nincs megengedve ' (Nagy zaj.) Ez a hang nincs megengedve egy képviselővel szemben ! (Folytonos zaj.) Lázár Pál : Hát bocsánatot kérek, én elismerem, hogy az elnök ur az ő értelmezése szerint talán helyesen járt el. . . Beniczky Ödön : Itt van a hivatalos helyisége az elnöknek ! Nem az irodában ! (Zaj.) Lázár Pál: ... de viszont nyugodtabb hangon is lehetett volna az illető képviselőkkel beszélni. (Nagy zaj és mozgás a baloldalon.) Wekerle Sándor ministerelnök : Ez már mégis hallatlan ! (Folytontartó nagy zaj.) Szterényi József: Az elnök is ember! Lázár Pál: Én mindenesetre nagyon kérem az elnök urat, legyen szives az eddigi gyakorlatot követni, és az ülés alatt is fogadni a jelentkezőket, a mennyiben, bár igaza van az elnök urnak abban, hogy a házszabályok nem intézkednek a tekintetben, hogy hol kell jelentkezni, de az eddigi gyakorlat szerint az elnöki emelvényen is jelentkeztünk, és én nem szeretném, hogy a jövőben hasonló inczidensek fordulhassanak elő. (Nagy zaj. Élénk felkiáltások a baloldalon : Éljen az elnök ! Éljenzés. Zaj.) Elnök : A t. képviselő ur teljes és alapos tévedésben van. Ha az elnök épen nincs elfoglalva és akkor méltóztatnak idejönni és igazolni távolmaradásukat, — mert nem elegendő jelentkezni, de a távolmaradást igazolni is kell — akkor a házelnökök azelőtt is elfogadták, én is elfogadtam és a jövőben is el fogjuk fogadni a jelentkezést. (Élénk helyeslés baljelöl.) De akkor, midőn az elnök itt a tanácskozást vezeti; midőn az elnöknek a felszólalásokra kell ügyelnie és vigyáznia kell, hogy a szónok el ne térjen a tárgytól, vagy hogy felszólalása a házszabályok keretében maradjon, (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) akkor lehetséges-e az, hogy itt 150—200 képviselő megrohanja az elnöki emelvényt (Igaz! ügy van! Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) és követelje