Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-422

tóí országos ülés 190Ü fi Bakó József: A ház megengedi! (Mozgás.) Kmety Károly: Kiemelem azonban, t. ház, hogy a hadügy tekintetében semmi olyan nem foglaltatik a függetlenségi párt katonai programm­jában, a mi a pragmatika szankezióval ellentétben áll. Hangsúlyozom a pragmatika szankcziót és nem hangsúlyozom a 48-as törvényeket; megmondom miért. A 48-as törvényhozás is a pragmatika szankczió alapján áll, azonban sokkal jobban sze­retik hallani azt, hogy ha mi a pragmatika szank­czió alapján állunk hadügyi tekintetben, a védelem tekintetében, mintsem ha a 48-iki törvényeket emlegetjük. A pragmatika szankczió tekintetében a függetlenségi párt tökéletesen a lojális elfogadás álláspontján áll. A védelem, a hadügy tekintetében t. i. a pragmatika szankczió azt kivánja Magyar­országtól, a mint erre előbb egy közbeszólás is engem figyelmeztetett, hogy Magyarország az ő hadi erejének teljességével rendelkezésére álljon nemcsak Magyarország területi integritása meg­védelmezésére, hanem Ausztria védelmére is. Hát a mi önálló hadseregünk fogalmával és léte­zésével ez teljesen megfér, mert senki sem mondta a függetlenségi párton azt, hogy mi akként kíván­juk az önálló magyar hadsereget megalkotni, hogy egyúttal kivonjuk magunkat a pragmatika szánk ­czióban általunk elvállalt kölcsönös védelmi köte­lezettség alól. i ' Ebben egyúttal az is benfoglaltatik. hogy a nagyhatalmi állásnak a függetlenségi párt katonai programmja egyáltalában nem mond ellent, mert hiszen azáltal van nagyhatalmi állása Ausztria és Magyarországnak, azáltal van nagyhatalmi állása az uralkodó családnak, hogy két állam hadi ereje áll rendelkezésére. De ha mi az önálló had­sereget megalkotjuk, akkor is ennek a két állam­nak teljes hadi ereje fog rendelkezésre állani Ö felségének, rendelkezésére fog állani tehát Ö fel­ségének és Ausztriának Magyarország teljes hadi ereje, a mely azonban önálló módon szerveztetik, természetesen megfelelő viszonos kötelezettség feltételezése mellett. A mesék országába tarto­zik tehát az a felfogás, mint hogyha a nagyhatalmi állást bármily módon veszélyeztetné a független­ségi párt katonai programmja, s ennélfogva bizal­matlansággal találkozhatnék ez a párt ebben a tekintetben. De még tovább megyek. A függetlenségi párt katonai programmja és az önálló hadsereg köve­telése még csak ö felségének mai jogkörével sincs egy vonással, egy hajszállal sem ellentétben, mert hiszen nincsen olyan felfogás a függetlenségi pár­ton, hogy ha az önálló hadsereg megvalósul, akkor majd azután megszorítjuk Ö felségének úgyneve­zett haduri hatalmát. Korántsem. A honvédség felett pl. Ő felsége hatalma jóformán olyan mérték­ben érvényesül, mint a közös hadsereg felett, és az önálló hadsereg tekintetében sincs senkinek szándékában az, legalább a függetlenségi párt programmjában az nem foglaltatik, hogy az önálló hadsereg tekintetében az alkotmányos fejedelmi jogok megszorittassanak. >ruár ih-án, csütörtökön. Í27 Az önálló hadsereg tekintetében igen szívesen hagyjuk meg Ö felségénél a legfőbb vezérletre vonatkozó jogot, valamint a legfőbb vezényletre való jogot, sőt, azt hiszem, hogy a katonai be­osztás és belszervezet meghatározására vonatkozó jogot is, mert ezek a jogok olyan természetűek, hogy monarchikus államokban alig is illethetnek mást, — és ez különösen áll a legfőbb vezérletre és vezényletre — mint magát a fejedelmet. Tehát a függetlenségi párt katonai programmját egész nyugodtsággal fentarthatjuk, illetőleg egész nyu­godtsággal akczeptálhatják mindazok, a kik Ö felségének a hadügyek körül jelenleg fennálló jogkörét teljes mértékben, érintetlenül továbbra is fentartani kívánják. A balpárt részéről nagyon firtatják a létszám­emelés kérdését. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Bocsánatot kérek, először is kifejezést adok annak, hogy a létszámemelés kérdésével csakis annyiban foglalkozhatom, a mennyiben most is létszám­megállapításról lévén épen szó, a létszámcsökken­tés, a jelenlegi létszám meghagyásának vagy fel­emelésének kérdése a legszorosabban a tárgyhoz tartozik. (Helyeslés balfélől.) Mert hiszen, -hogy valami triviális példával megvilágítsam ezt az álláspontot, szabad-e nekem határozati javaslatot beadnom arról, hogy a lét­számot feljebb emeljük ? Azt hiszem, semmi aka­dálya nincs, ép ugy, a mint teljes szabadságunk­ban áll határozati javaslatot beadnunk oly irány­ban, hogy a létszám kevesebb legyen. Azt hiszem, ilyen értelemben és csakis ilyen értelemben szabad a t. ház becses türelmét igénybe vennem és néhány szót az u. n. létszámemelésről is koczkáztatnom, különösen azért is, mert megint a függetlenségi párt megvádolásával állunk szemben. Egészen nyíltan hangoztatják a keblünkből kiszakadt képviselőtársaink, hogy a függetlenségi párt a létszámemelést hajlandó lesz megszavazni, hajlandó lesz megadni a legsürgősebb létszám­emelést, a nélkül, hogy a nemzet katonai követel­ményei, és különösen a paktum értelmében is fentartott katonai igények érvényesíttetnének. Engedjen meg a t. balpárt, ez a gyanúsítás a legteljesebben alap nélkül való; alapul elfogad­ható okot nem méltóztatik feltalálni és felfedezni arra, hogy a függetlenségi párt a létszámemelés megfelelő ellenértékét ne követelje. Farkasházy Zsigmond: Követeli, de nem kapja ! Kmety Károly : A megfelelő ellenérték alatt pedig, — mert hiszen itt a mérték kérdése a lényeges — megfelelő ellenérték alatt pedig semmi esetre sem azt értem, a mi, a mint jól jegyezte meg egyik balpárti képviselőtársunk, majdnem egyenlő a semmivel, t. i. nemzeti szem­pontból értéktelen, nem értem azt, hogy az ezred­nyelvet megkapjuk. Az ezrednyelv fogalmának meghatározása nagyon vitás, precziz meghatározást nem hallottam sem generálisoktól, sem ministe­rektől, sem politikusoktól a tekintetben, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents