Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-421
110 42í. országos ülés 1909 február 17-én, szerdán. van, ha azt 6—7 fordulóba beosztják, mekkora parczella lesz az. Panaszkodnak amiatt is, hogy némely embernek a tagosítás után több parczellája lett,. mint azelőtt volt, mert ha esetleg a feleségnek vagy a gyermeknek külön birtoka van, azt nem a férj birtoka mellett, nem egymás mellett adták ki, hanem az egyes fordulókban is külön parczellában ós így a tagositásnak egyik nagy előnye, hogy a birtoktestek egybe kerüljenek, rájuk nézve nem következett be. Panaszolják azt, hogy olyan helyen is kaptak szántót, a melyet az azelőtti birtokosok soha nem műveltek ós olyan meredek hegyoldalakban felfelé vonuló csikókban adták ki nekik a parczellát, hogy azt nem tudják megművelni. Vigasztaltam őket, hogy most talán ez az uj divat, hogy nem oldalt, hanem felfelé szántják a hegyoldalakat; erre azt mondták: lehet talán ott, a hol zergével szántanak, de az ö marhájuk nem képes oda még üresen sem egyenes irányban felmenni. Mindezeknek az lett a következménye, hogy a nekik kihasított parczellákat nem fogadták el. A régi földekbe nem eresztették be őket, az ujakat ők nem fogadták el.és így mindmáig egy szem őszi vetés nélkül állanak. Attól lehet félni, hogy mivel a tavasz nem egészen közigazgatási vagy igazságszolgáltatási tempóban szokott bekövetkezni, hogy talán előbb megjön a tavasz, mint ők akár a régi, akár az uj földjeikben munkába állhatnának. Mindezek alapján van szerencsém beterjeszteni a következő interpellácziót az igazságügyi és a földmivelésügyi minister urakhoz. (Olvassa): 1. Van-e tudomása a minister uraknak arról, hogy Kolozsvármegye Gyalu községében az 1898. évben kezdett általános tagosítás keresztülvitelét az érdekolt kisgazdák magukra nézve sérelmesnek, sőt vagyoni romlást hozónak tartván — és azt állítván, hogy nemcsak sok hiba és visszaélés történt az egész eljárás alatt az ö kárukra, hanem végül a kihasitás, kivált a parczellák gazdasági használhatósága tekintetében, még annak a jogerős Ítéletnek sem felel meg, a mit a kolozsvári kir. törvényszék mint birtokrendezési bíróság az uj birtokilletmények elhelyezése és kiosztása tárgyában 1904. április 14-ikén hozott, holott rájuk nézve az előzőleg a maguk mulasztásából jogorvoslat nélkül hagyott hibás becslés miatt az sem volt kedvező, — nem akarják a részükre kihasított parczellákat elfoglalni, minek folytán most, egy szem őrzi vetés nélkül, szorongó bizonytalansággal néznek a tavaszi munkaidő niegnyilta elé ? 2. Hajlandó-e a t. igazságügyi minister úr az emiitett kisgazdák panaszát felügyeleti jogánál fogva felvenni, megvizsgálni és esetleges sérelmeik orvoslására ,utat nyitni, úgy hogy a tavasz nyiltával a mezei munkát nyugodtan megkezdhessék ? 3. Hajlandó-e a t. földmivelésügyi minister úr az emiitett kisgazdáknak a becslés és a kihasított parczellák gazdasági használhatósága ellen hangoztatott panaszait szakértőjével, a helyszínén megvizsgáltatni, hogy igy az esetleges sérelmek, ha kell egészen uj tagositási eljárás által, orvosolhatók legyenek, az esetleges alaptalan panaszok pedig elnémuljanak ? Mikor ez az uj politikai alakulás, amelybe most vagyunk, bekövetkezett, a mi vidékünkön a magyar nép nem azzal.jellemezte a helyzetet, hogy most már okvetlenül meglesz a dalmácziai vasút, hanem azzal, hogy ezentúl kisebb lesz az adó és nagyobb az igazság. Az adó, ha csak a balpárt meg nem akadályozza, ugy látszik, csakugyan kisebb lesz. Én ezt a kérelmet azzal a bizalommal teszem le az igazságügyminister ur kezébe, hogy az igazság meg nagyobb lesz. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik az igazságügyi és földmivelésügyi minister uraknak. Az igazságügyminiszter ur kivan nyilatkozni. Günther Antal igazságügyminister: T. képviselőház ! Csak annyit válaszolhatok az igazságra vonatkozólag mondottakra a t. képviselő urnak, hogy én csak egy igazságot ismerek. Ez az igazság nem lehet kisebb, nem lehet nagyobb, hanem csak igazság lehet, és én meg vagyok róla győződve, hogy a magyar bíróságok ezt az igazságot mindig kiszolgáltatják. A mi a t. képviselő ur hivatkozását illeti arra, hogy végre gondoskodni kellene a szegény emberekről is, hát én mondhatom, hogy ebben talán most, mióta ez a kormány vezeti az ország ügyeit, hiba nincs. (TJgy van!) Mondhatom, hogy ha valamely kormány volt, a mely a tehetetlen, a mely a szegény népnek az ügyével a legnagyobb előszeretettel foglalkozott, az ez a kormány. (Helyeslés.) És a mi különösen engem illet t. képviselőház, az én reszortomban érvényesítem azt a régi klasszikus jelmondást, hogy: res sacra miser, a szegény embernek az ügye szent előttem. (Helyeslés.) A mi már most a t. képviselő urnak egyes kérdéseit illeti, azokra a feleletem a következő. Ismerem a gyalui tagositási ügyet, mert többször volt alkalmam vele foglalkozni. Ez a tagositási ügy jogerősen már régen, azt hiszem, 1904-ben befejeztetett. Ez az ügy most a végrehajtás stádiumában van. A múlt év folyamán számos panasz érkezett hozzám, ametyeknek alajiján a felügyeleti vizsgálatot elrendeltem. Ennek a felügyeleti hatáskörben elrendelt vizsgálatnak az eredménye az, hogy a panaszoknak egy része teljesen alaptalanoknak bizonyult. A másik része jogerős birói ítélettel szemben nem állhat meg, és konstatálnom kell, hogy jogorvoslattal, mint a, t, képviselő.úr is mondta,.
