Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

45/. országos ülés 1909 február 11-én, szerdán. m Nagy György: Halljuk az egészet! Bozóky Árpád: Azért tartom szükségesnek ezt felolvasni, mert abban a tekintetben, hogy az átmeneti kormányzatnak van-e joga most már három év múlva a kikapcsolt katonai kérdésekkel foglalkozni, vagy nincs-e joga, ez a beszéd szolgál irányadóul. Wekerle Sándor ministerelnök ur a koalicziós pártok értekezletén a következő beszédet mon­dotta : (Olvassa) »Az alkotmányos élet szerveinek rendszeres működésében beállott fönnakadás, s főleg az országgyűlés rendes működésének meg­akadályozása nemcsak magának a parlamenta­rizmusnak érvényesülését hiúsította meg, hanem közéletünk teljes megzavarására vezetett. Meg­hiúsult a népképviselet legelemibb alkotmányos jogának, a költségvetési jognak a gyakorlása, fönnakadt az adminisztráczió, károsodtak és egye­nes veszedelemben forogtak anyagi érdekeink, erkölcsi javaink, szóval alapjukban rendültek meg közállapotaink s az elzüllés jelei mutatkoztak. Minden kicsúcsosodott az alkotmány teljes és nyílt felfüggesztésének veszedelmében, a mely múlhatatlan és önmagától beáll már az által, ha az országgyűlés törvényes határidőben egybe nem hivatik. Midőn valóban már csak órák választottak el a veszedelem beálltától, mindennél sürgősebb feladatnak kellett tekintenünk az alkotmányos élet folytonosságának biztositását.« Az van ide irva, hogy »éljenzés« (Derültség.) Kérem, meg fo­gom indokolni, hogy miért van ez. Beszédem fő része az lesz, miért éljeneztünk akkor és miért nem éljenezünk most. így folytatta a ministerelnök (olvassa) : »Első föladatunkul kellett és kell tekintenünk, hogy a közigazgatás körében, s az állami igazgatás egész terén az alkotmányos rendet és a jogfolytonosság elvét minden irányban helyreállitsuk, s az alkot­mányos életen ejtett sebeket« — lásd : a Fejér­váry-kormány vád alá helyezése (Derültség.) — jogrendünknek megfelelőleg és különös tekintet­tel a jogellenesen sértett személyi igényekre hala­dék nélkül orvosolj uk«. Az van ide irva, hogy »taps«. (Derültség. Tovább olvassa :) »Ez a minden alkotmányos érzületű és hazafias ember lelkét uraló elsőrendű és halaszthatatlan politikai szük­séglet egyesitette a különböző politikai táborokat és indított bennünket, sokban különböző néze­teket valló férfiakat arra, hogy egyesülve és együt­tesen működjünk legalább amaz átmeneti idő tartamán át, mely az alkotmányos rendnek, s a tel­jes joguralomnak nemcsak helyreállítására, hanem a jövőre kiható biztosítására nézve is szükségese Molnár Jenő : Ugy van! Lásd : kvóta-emelés és adóreform! Bozóky Árpád (tovább olvassa) : »Erre vállal­koztunk, a mint ez különben másként nem is lehet az adott közjogi alapon, vagyis az 1867-iki alapon. Madarász József (közbeszól): 48-as ala­pon ! Nem 67-es alapon! Wekerle Sándor ministerelnök : »Vállalkoztunk erre, a mint ezt másként nem is követelte tőlünk senki, elveink és politikai nézetünk teljes és sér­tetlen f ön tartásával, érvényesítésének jogával, egyedül azt a korlátozó ígéretet téve, hogy a közös hadseregnél a vezényleti és a szolgálati nyelv függőben hagyott kérdéseinek megoldását ezen át­meneti idő alatt sem nem kezdeményezhetjük, sem nem támogathatjuk. Az államélet kontinuitásá­nak alkotmányos biztosítása végett először is indemnitást kérünk .. .» (Zaj.) Molnár Jenő: Halljuk! Bozóky Árpád: ». . . . azoknak az állami kiadásoknak törvényes telj esi tésére, a melyeket a kényszerhelyzetnél fogva, a melyben a kor­mányzatot átvettük, az államélet fönnakadásá­nak elkerülése végett egyelőre az elodázhatatlan­ság keretében saját felelősségünkre vagyunk kény­telenek teljesíteni. Fölhatalmazást kérünk továbbá az állami bevételek igénybe vehetésére, majd az 1905. és 1906. évi és működésünk további tarta­mára eső szokásos évi állami költségvetésnek tár­gyalását fogjuk javasolni, beleértve a delegácziók által már megszavazott fölszerelési hitelekből az illető évekre eső részleteknek fedezését is. Állami kiadásaink törvényes telj esithetése és a közös kiadások fedezhetése végett alkotmányos jogren­dünknek megfelelően ajánlani fogjuk a horvát­szlavón országokkal a korábbi országgyűlések által kiküldött országos bizottságok javaslata értel­mében kötendő pénzügyi egyezmény elfogadását, továbbá az Ausztriával közös kiadások számszerűen megállapítása végett, s hozzájárulásunk arány­kulcsának megállapítása végett az országos bizott­ságok mielőbbi kiküldését. Javaslatba hozandjuk az eddigi véderő törvényeinkben megállapított ujonczjutalóknak megajánlását . . .« Thaly László: Ha azt a nagy könyvet fel­olvassa, reggelig sem lesz vége. Bozóky Árpád (tovább olvassa) :»... de át­meneti kormányzásunk tartamára felemelt ujoncz­j utalókra nézve kötelezettséget nem vállaltunk. A vám- és kereskedelmi ügyek tekintetében a törvény tilalma ellenére kötött vám- és keres­kedelmi szerződések által előidézett sérelem alkot­mányos orvoslása lesz feladatunk, de mivel nincs kilátás arra, hogy e tényleg életbeléptetett szerző­déseken nemzetközi bonyodalmak és saját érde­keink veszélyeztetése nélkül változtatásokat esz­közölhetnénk, a kényszerhelyzet azok elfogadásá­nak ajánlására indít bennünket.« (Mozgás balfelől. Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Ellenben az Ausztriá­val fennálló viszony tekintetében, habár ugyan­csak a külfölddel kötött szerződések közbeeső vámok szedését és a szabad forgalom korlátozását kizárj ák« — ide tessék most kérem., figyelni (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : — »oda fogunk törekedni, hogy az önálló vámterület jogállapotá­ról a tényleges külön vámterület állapotára tér­jünk át . . .« Itt az van zárjelben, hogy »hosszan­tartó lelkes éljenzés és taps.« (Olvassa) : ». . . annyi­ban, hogy a vámszövetség helyett a két állam 13*

Next

/
Thumbnails
Contents