Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-400

iÖÚ. országos ülés 1909 január 21-én, .csütörtökön. 81 Szmrecsányi György: A megvesztegetett em­berek ! Azok mind meg voltak vesztegetve! Sándor Pái : Nem állítottam, csak megvolt a rokonság, a pajtáskodás, semmi egyéb, és ez mindig előfordul. A biztosok elaborátuma tehát a járási bizott­ság elé kerültek. Ezek a járási bizottságok álltak a törvényhatósági közgyűlés tagjaiból, a törvény­hatósági közgyűlésen pedig a virilisták uralkodtak, csak egy-két kisbirtokos volt. Ezek állapították meg az adókatasztert. Innen lehetett ajjpellálni a kerületi bizottsághoz; a kerületi bizottságot választotta a járási bizottság, a kerületi bizottság­ból lehetett appellálni az országos bizottsághoz, az országos bizottságot választotta megint a kerü­leti bizottság, részben pedig a ministerium nevezte ki. Hogy a ministerium nem nevezett ki kis­birtokosokat, azt méltóztassék abban a listában megnézni, a mely a kinevezéseket tartalmazza. Elég az hozzá, hogy ez a kataszter létrejött 1879 után. Hódy Gyula: Ki volt akkor a ministerelnök ? Sándor Pál : Ezen kataszter alapján, a melyet nem merkantilisták és lipótvárosiak állapítottak meg, kitett a kataszteri alap 204 mülió forintot, tehát nem 68 millió koronát, hanem 204 millió forintot. Polónyi Géza : Adóalap, nem adó ! Sándor Pál: Nem 310 millió koronát, hanem 204 millió forintot. E miatt akkor igen nagy lárma támadt, a mire a kormány ankétot hívott össze, és az önhatalmúlag leszállította ezt a 204 millió forintot 155 millióra. Ez a kataszter érvénybe lépett azután 1883-ban, és azóta csak azt tapasztaltuk, hogy ámbár a föld hozamát, a mely 1870-ben csak 1000 millióra volt taksálva, ma háromszorosra taksálják a leghiggadtabb köz­gazdasági irók is, mindamellett most arról van szó : megtartani a 30 év előtt kivetett adót, a többi kereseti ágak adóit pedig emelni. Ez az én nézetem szerint az igazságosságnak semmiképen sem felel meg. Áttérek azonban arra a progresszivitásra,^ melyet én megkövetelnék kisbirtokos és nagy­birtokos közt. Én itt egyes adatokat olvasok fel a kisbirtokosok megadóztatásáról, Szeberényi Lajos »A parasztok helyzete Magyarországom czimű művéből, a melyre még többször leszek bátor hivat­kozni. Eelhoz egy példát, hogy a kisbirtok volta­képen mennyit fizet és mennyit fizetett Magyar­országon. Regisztrálja a következőket: »Kovács Gy. Márton 14 kis holdas (1100 kvadrátos) szántó­földdel és kétszobás parasztházzal bíró csabai kisgazda évi adója a következő : állami földadó 14 kis hold után 80 kor. 30 fül., házosztályadó 4 kor., II. oszt. keresetadó 28 kor. (Felkiáltások a bal­oldalon : Az megszűnt!) Tudom! Altalános jöve­delmi pótadó 26 kor. 20 fül., orsz. betegápolási adó 5 kor. 50 üli,, községi adó 61 kor. 82 fül., kéményadó 1 kor. 20 fül., közmunkaadó 12 kor., útadó 11 kor. 82 fill., katonai elszállásolási pótadó 1 kor. 47 fill., ebadó 1 kor., ármentesítés! adó KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. 20 kor. 75 fill., egyházi adó 26 kor. Ez a kisgazda fizet tehát összesen ettől a 1100 kvadrátos 14 hold földtől 280 korona 06 fillér adót. (Elénk mozgás.) Vagyok bátor egy második példát, egy törpe­birtokos példáját felemlíteni. Baross János : Halljuk azt, hogy a városi la­kosság miként adózik ? Sándor Pál: Azokat adóztassák meg, de igaz­ságosan. Ez a válaszom. (Zaj.) A városi lakosság­nak az a része, a melyik nem fizet, fizessen ! (He­lyeslés.) Semmi kifogásom ez ellen. Nekem csak az ellen van kifogásom, hogy azt fizettetik, a ki fizetni nem tud, a mi hozzájárul az ország meg­rontásához. (Igaz ! JJgy van ! Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond : Igaz ! Ugy van ! Polónyi Géza: ügy van! (Zaj.) Egy hang (a baloldalon) : Az igazságot meg kell hallgatni ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Sándor Pál : Ismétlem, ez az ország megron­tásához hozzájárul. Ezt kötelességem felemliteni, s mikor ezt teszem, azt hiszem, nem távolodom el egy pillanatra sem a tárgytól. Baross János: Ezért akarjuk, hogy ebből az adóreformból törvény legyen ! (Zaj.) Sándor Pál : A Lipótvárosban nincsenek hit­bizományok és azokat a hitbizományokat, a melyek ott mégis léteznek, méltóztassék olyan magasan, a mint csak kívánják megadóztatni. A képviselő ur nem fog engemet azok oldalán találni, a kik a nagyobb vagyont és nagyobb jövedelmeket nem adóztatják meg. Én csak a kisembereket akarom mentesíteni, de ott is, a hol a nagybirtok a kis­birtokkal szemben áll. (Helyeslés a baloldalon. Zaj.) Polónyi Géza : Nagyon helyesJ Sándor Pál: És most bátor vagyok egy máso­dik példára hivatkozni. Egy Vasas János nevű békéscsabai napszámos­nak van egy hold tizenegyszáz kvadrátos földje, s azon van egy háza, a melynek egy szobája van. Van még két kenderföldje 550 kvadrát. Ez a birto­kos fizet földadót 6 korona 87 fillért, házosztály­adót 1 korona 60 fillért, (Zaj.) másodosztályú kere­seti adót 6 koronát, általános jövedelmi pótadót 3 korona 4 fillért. . . Farkasházy Zsigmond : Felháborító ! (Zaj.) Sándor Pál : . . . országos betegápolás czimén 72 fillért... Egy hang fa baloldalon) : A szabadelvű párt bűne ez ? Sándor Pál; Én a szabadelvű pártot ebben nem fogom megvédeni. Épen olyan bűnös, mint a milyen bűnösök volnánk mi, ha ezt a törvényt nem akarnók megjavítani, de nem ám egyoldalú­kig, csak a nagybirtok és a nagykapitalisták javára. (Zaj a baloldalon.) Baross János : Én hamarabb beszéltem ebben a házban a kataszter revíziójáról. (Zaj. Elnök csenget.) Sándor Pál: Hiába zavar, legfeljebb csak tovább tart az ülés. (Zaj.) 11

Next

/
Thumbnails
Contents