Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-400
WO. országos ülés 1909 fanuár 21-én, csütörtökön. G7 intézeteket törvényesen és jogosan meg nem illeti. A mint egyrészt helyeslem azt az intézkedést, hogy ezek a pénzintézetek ily esetekben magasabb adót fizessenek, más oldalról hiányzik épen etikai szempontból a törvény oly rendelkezése, hogy minden ilyen megáUapitott esetben a pénzügyigazgatóság, mely hivatva lesz arra, hogy ezen pénzintézet mérlegét és kereseti adóját megállapitsa, tegye át az ügyet hivatalból a királyi ügyészséghez, (Helyeslés jobbjelöl.) hogy az ezen uzsorával szemben a törvényes eszközöket alkalmazza. Szoeziális szempontból igen fontos intézkedése e javaslatnak, hogy megszünteti az I. és II. osztályú kereseti adót, továbbá, hogy megállapítja 800 koronában a létminimumot és hogy progreszszive állapítja meg a jövedelmi adót. A létminimumnak ilyen alakban való megállapítása — megvallom őszintén — engem és azt a pártot, melyhez tartozni szerencsém van, teljesen ki nem elégiti. Nem elégíthet ki bennünket pedig azért, mert itt van 14 pontban a néppárt programmja, a melyben többek közt a következőket mondja (Olvassa) : »Követelünk igazságosabb adórendszert, egy hazai viszonyainknak megfelelő törvényesen megállapítandó létminimumot, és követeljük a tőzsdeadónak behozatalát.« Ebből is láthatják tehát, hogy nekünk a létminimumra való törekvés programm szerint megállapított kötelességünk, és mikor itt a létminimum mégis érvényesül, ebben a tekintetben a kezdeményezés tisztán és kizárólag a néppártot illeti, mert a néppárt volt ebben a képviselőházban az első, a mely a létminimum kérdését felvetette (Ugy van ! a néppárton.) és midőn a létminimum most már mégis törvényileg lesz szabályozva, ez tisztán és kizárólag a néppártnak az érdeme. Nagyon természetes, hogy most már mindnyájunknak érdeme, mert hiszen a néppárt kis számarányánál fogva nem lett volna képes ezen fontos szoeziális alkotást létesíteni. T. képviselőház ! Epén azért, mivel a létminimum a néppártnak egyik programmszeru törekvése, engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy ezen létminimummal szemben megelégedésemet ne minden irányban fejezzem ki, mert mi akkor, midőn a létminimumot programmszerüleg felállítottuk, nem gondolhattunk arra, hogy az a létminimum olyan adónemnél fog bekövetkezni, a mely akkor nem is létezett. T. i. a jövedelmi adónál állapittatik meg. Mi a létminimumot szoeziális szempontból ugy szeretnők megalkotni, hogy az nemcsak a jövedelmi adónál, hanem egyáltalában minden hozadélá és kereseti forrásnál alkalmaztassák. (Ugy van! a néppárton.) Azonban belátom, hogy az ország pénzügyi helyzete ez idő szerint lehetetlenné teszi azt, hogy azt az óriási összeget, a melyet a létminimumnak ilyen alakban való megszerkesztése vonna maga után, nélkülözhesse és így nagyon természetesen meg kell elégednünk ez idő szerint azzal, hogy legalább azt az elvet, a melyet képviseltünk, törvénybe iktassuk; reméljük azonban, hogy ezt a nagy elvet, ha már egyszer törvénybe van iktatva, később még jobban fogjuk fejleszthetni. (Helyeslés a néppárton.) T. képviselőház ! A földadó 25y 2 %-ról 20%-ra szállíttatik le. A földadó leszállítása szintén egyik programmszeru követelésünk volt és ebben a tekintetben ismét csak örömmel konstatálhatom, hogy végre ez a követelésünk is bizonyos mértékben teljesül. A földadó leszállítására vonatkozólag azonban abban a nézetben vagyok, hogy nem is a földadó magassága volt eddig súlyos a föld adózó polgáraira, hanem leginkább az az aránytalanság, a mely a kataszteri felvételeknél származott. Ha egy uj kataszteri felvétel által a tényleges állapotokat és a létező viszonyokat tudnók konstatálni, akkor a föld munkás népe sokkal nagyobb hasznát venné ennek, mint annak, hogy a földadó 25V 2 %-ról 20%-ra szállíttatik le. De minthogy ezek a kataszteri munkálatok óriási költségbe és időbe kerülnének, nagyon természetes dolog, hogy ez idő szerint nincs módunk arra, hogy az e tekintetben levő aránytalanságokat megszüntessük. Azonban az aránytalanságok bizonyos mértékben mégis meg fognak szűnni a jövedelmi adó által, mert a jövedelmi adó nem a kataszteri jövedelemnek megfelelően lesz kivetve, hanem ahhoz képest lesz alkalmazva az adókulcs, hogy a birtok mennyi jövedelmet hoz. A kivetőbizottság tehát nem lesz kötelezve arra, hogy a birtok kataszteri jövedelmét respektálja, hanem belátása szerint állapítja meg az adót. T. képviselőház! A földadónak leszállítása jogos kívánság már azért is, mert a nyerstermények produkeziója mindenkor a legnagyobb rizikóval jár, mig a készárukra, vagyis a nyerstermények iparszerü feldolgozásánál már biztosabb számításokat lehet tenni. De, t. képviselőház, a jövedelmi adó sem fogja a földnek a népét súlyosabb adóval terhelni, mert az általános jövedelmi adó ez idő szerint 787%-kal nehezedik a földbirtokra, jövőre pedig a jövedelmi adó, progresszive 5%-ban lett megállapítva. Igen helyesen intézkedik a törvényjavaslat arról is, hogy kataszteri igazításokat is fog eszközölni, a melyek leginkább azon területekre fognak szorítkozni, a melyeknek a művelési ága megváltozott, minthogy tudjuk t. ház; hogy hosszú időn keresztül a művelési ágak óriási változásokon mentek keresztül, igy tehát jogos az a kívánság, hogy számos olyan terület, a mely ez idő szerint tekintélyes jövedelmet hoz, de megadóztatva nincsen, a jövőre szintén megadóztassék. (Helyeslés.) A földbirtokot illetőleg az adó eddig 77 és fél millióban volt kontemplálva, ezt is három és fél millióval szállítja most le a javaslat. Tekintetbe véve azonban azt a körülményt, hogy az uj kataszteri felvétel folytán számos oly terület fog adózás alá kerülni, a mely eddig még megadóztatva nem volt, remélhetjük azt, hogy a jövedelmet ezen a téren is fokozhatjuk, ha pedig eléri a kontingentált összeget, akkor viszont azt remélhetjük, hogy az 9*
